Globálisan a különböző húsféleségek közül évek óta a baromfihús fogyasztása bővül a legdinamikusabban, és hosszabb távon is a baromfi-termékpályák kilátásai tűnnek a legígéretesebbeknek, olvasható az OTP Agrár elemzésében.

Nő a hús iránti igény a világban

A növekvő húsigényre jó választ adhat a baromfitenyésztés, ugyanis ebben az ágazatban kiemelkedő a takarmányhasznosulás, a termelés hatékonysága gyors ütemben javul a genetika és a tartási rendszerek fejlődésével.

A környezetterhelés alacsonyabb más állattenyésztő ágazatokhoz képest.

Az is fontos szempont, hogy a baromfihús fogyasztása kevésbé esik vallási korlátozások alá, az ára pedig kedvező más állati eredetű termékek árához viszonyítva. Pénzügyi szempontból pedig fontos megjegyezni, hogy a tőkelekötés ebben az ágazatban a legrövidebb.

Néhány szám a tartástechnológia és a genetikai fejlődéséről: a súlygyarapodás napi mértéke az 1960-as években 23 gramm volt, ma 58 gramm, 1 kilogramm hús előállításához pedig 2,1 kilogrammról 1,5 kilogrammra szorították le a felhasznált takarmány mennyiségét ez idő alatt.

A világ baromfihús-termelése az utóbbi 20 évben dinamikusan fejlődött, átlagosan 5 százalék volt a növekedés üteme, amely bármely más állattenyésztési ágazat eredményét is meghaladja. Az előrejelzések azt mutatják, hogy ez a tendencia a következő évtizedben is folytatódni fog.

A koronavírus-járvány miatt az EU csirkehús termelésének mennyisége azonban csökkenhet néhány százalékkal 2021-ben. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb visszaesés Lengyelországban következhet be (-12,1 százalék), de Franciaországban és Spanyolországban is termelésszűkülés várható az OTP elemzése szerint. Magyarországon ezzel szemben jelentős, 6,8 százalékos kibocsátás-növekedést várnak a szakértők.

A magyar baromfihús-termelés

Magyarország az EU nyolcadik legnagyobb baromfihús-termelő országa, 4 százalékos részesedést tudhat magáénak. Emellett fontos megjegyezni, hogy a magyar baromfiágazatnak nemzetgazdasági szinten is fontos szerepe van, hiszen a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 10 százalékát tette ki 2020-ban, az állattenyésztésnek pedig közel 28,7 százalékát.

A baromfiszektor termelési értéke a feldolgozott termékekkel együtt ennek a duplája lehet a becslések szerint. Magyarország baromfihús-önellátottsága kiemelkedő (132 százalék). A Baromfi Termék Tanács adatai szerint a döntően magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező baromfiágazat a teljes baromfi termékpályán – a kapcsolódó iparágakkal együtt – mintegy 50-60 ezer főt foglalkoztat.

baromfitartó telep

A teljes baromfi termékpálya a kapcsolódó iparágakkal együtt 50-60 ezer főt foglalkoztat – Fotó: Envato

Mi a siker titka?

A hazai baromfi termékpálya stabil helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy az ágazat szervezettsége rendkívül magas szintű, 85-90 százalékban a teljes termékpályán átívelő integrációkban működik. A koordinátori szerepkörökben jellemzően a vágóhidak és keveréktakarmány-gyártók vannak.

A vertikális integráció magasabb szintjét megvalósító együttműködések tartósan kedvező piaci alkupozíciót, a gazdasági teljesítményben is megmutatkozó eredményeket tesznek lehetővé.

Az viszont nagy kihívást fog jelenteni a jövőben, hogy több áruházlánc is bejelentette, 2025-től a közép-európai térségben csak szabad-, ökológiai és mélyalmos tartásból származó tojásokat fog forgalmazni, így Magyarországon is.

Megéri-e a baromfiágazatba fektetni?

Az elmúlt évek átlagát nézve elmondható a baromfitenyésztés és -hizlalás jövedelmező volt a magyar, hazai összehasonlításban „professzionálisnak" tekinthető üzemekben.

A takarmányárak mintegy 30 százalékos növekedése azonban a vágóbaromfi-előállítás költségeit 20 százalékkal emeli, de ezt az output oldalról érkező árnyomás miatt a vágóállat és a végtermék árában egyaránt nehezen lehet érvényesíteni.

baromfitartó telep

A profi üzemekben jövedelmező a baromfitartás – Fotó: Envato

Támogatásokkal éri meg fejleszteni

A zöldmezős beruházások vissza nem térítendő támogatások nélkül nem térülnek meg 10 éven belül egyik szakágazat esetében sem. 50 százalékos támogatási intenzitás esetén a vágócsirke-beruházás 8,8, a pecsenyekacsa esetében 7,2, míg a vágópulyka esetében csak 3,3 százalékos belső megtérülési ráta várható.

A nemzetközi példákból látható, hogy a mérethatékonyság kiemelten fontos a baromfiiparban, aminek igen komoly befektetett tőke igénye van.

Súlyponti kérdések az ágazat versenyképességének javítása érdekében:

  • a kapacitáskihasználás javítása,
  • összehangolt értékesítés a nemzetközi piacokon,
  • a termékszortiment átalakítása, nyers, fagyasztott termékek kivitele (pl. Ázsiában a csirkeszárny és csirkeláb, Észak-Amerikában az elősütött és előkészített baromfihús kaphatna szerepet),
  • üzemméretek növekedése,
  • együttműködések erősítése.

A baromfiágazat jövedelmezőségéről és a versenyképesség érdekében tett javaslatokról az OTP elemzésében olvashat.