A globális károsanyag-kibocsátás 15 százalékáért az állattartás a felelős – fotó: zelp.co
Az állattenyésztés komoly terheket ró a környezetre. Az iparág energiaigénye, az állatok és a húsok szállítása mind hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás növekedéséhez, azonban szintén komoly szennyező tényező a kérődző állatok metán-kibocsátása. A metán ugyanis a szén-dioxidnál jóval erősebb üvegházhatású gáz, így jelentős szerepet játszik a globális felmelegedésben.
Az ENSZ becslései szerint a globális károsanyag-kibocsátás 15 százalékát az állattartás, azon belül jelentős részben a szarvasmarhatartás idézi elő. A közhiedelemben valamiért úgy terjedt el, hogy a szarvasmarhák szellentése felelős a légkörbe jutó metán-kibocsátásért, azonban ez nem így van.
A kérődző állatoknak általában összetett gyomruk van. Nincs ez másképp a szarvasmarháknál sem. Az állat táplálkozása során az első gyomorrészbe kerül a félig megrágott étel, ahol baktériumok segítenek a növényi rostok lebontásában. Ezt az előemésztett élelmet a szarvasmarha később felöklendezi, újra megrágja, majd lenyeli és a további gyomorrészekbe juttatja.
A metán a szarvasmarhák emésztési folyamata során keletkezik – fotó: Pixabay
Az erjedési folyamat az első gyomorrészben történik, ahol a folyamat végén hidrogén majd abból metán képződik. A gázok ezután természetes módon távoznak az állatok szervezetéből, túlnyomó többségben böfögés formájában.
A Zelp nevű startup erre a problémára kínál megoldást az általuk fejlesztett maszkkal. A maszk felfogja majd vízzé és széndioxiddá alakítja a metánt. A szén-dioxid ugyan szintén nem tesz jót a környezetnek, viszont a metán hatása 28-szor erősebb.
Bár a termék még tesztelés alatt áll, a cég vezetője reméli, hogy az állattartók hajlandóak lesznek megvenni, ezzel csökkentve a károsanyag-kibocsátást.