A Holstein Genetika Kft. évtizedek óta áll a hazai tejtermelők szolgálatában, fő profilja a  szaktanácsadás, valamint szaporító anyagok, takarmány kiegészítők és tőgyfertőtlenítők forgalmazása. 2017 őszétől egy teljesen új megoldással lehetőség nyílt a tejtermelés hatékonyságának növelésére. A termelők ugyan már korábban felismerték a modern istállók fontosságát, és a tehenek komfortérzetének jelentőségét, de a termelési és a kiesési adatokon kívül nem állt eddig rendelkezésre megfelelő információ arról, hogy mi is zajlik napi szinten az állatállomány közvetlen környezetében.

Hőstressz már 20 Celsius-fokon is!

A mikroklíma-mérés egyik fő célja, hogy segítse a gazdálkodókat az állatokat érő hőstressz előrejelzésében, hatásainak kezelésében és a mögöttes összefüggések megértésében. A hőstressz nyomán fellépő tejveszteség ugyanis egyre nagyobb gazdasági kiesést okoz a termelőknek. Az elmúlt évtizedekben hazánkban is sokat romlott a helyzet, amelynek egyik oka a klímaváltozás.

A környezeti hatások nyomán kialakuló hőstressz mellett még nagyobb jelentőséget nyer a tejtermelés mennyiségi növekedésével járó hőtermelés kezelése. Napjaink tejtermelő tehenei lényegesen több hőt termelnek, mint 20 évvel ezelőtt.

A hőstressz mértékét az úgynevezett TH (hőmérséklet és páratartalom)-indexszel jól lehet jellemezni. Míg a XX. század derekán a 72-es THI arányt tartották határértéknek, addig ma már viszonylag alacsony hőmérséklet vagy alacsony légnedvesség mellett is kialakulhat a hőstressz. Ez azt jelenti, hogy már 68-as indexértéknél is előfordulhat probléma, és ez a nem kívánatos jelenség akár 20 °C-on is tapasztalható.

szarvasmarhaA hőstressz nyomán fellépő tejveszteség egyre nagyobb gazdasági kiesést okoz a termelőknek.

A hőstressz legszembetűnőbb jelei a lihegés és a nyálcsorgás – amelyek mögött mélyebb élettani összefüggések húzódnak meg. A hőleadás miatt a vérmennyiség jelentős hányada a bőr alatti kötőszövetbe áramlik, emiatt a belső szervek vérellátása csökken. Így a légzésszám növekszik, ezzel együtt a vér oxigén szállítása romlik. A test hőmérséklete megemelkedik akár lázas állapotnak megfelelő 39 °C fölé. A tejtermelés és a tejbeltartalmi értékek csökkennek, ezzel együtt a metabolikus betegségek gyakorisága nőhet (Acidózis). További következményként a bél hámsejtjei sérülnek, romlik a felszívódás.

A hőstressz hatásai ellen az istállóklíma javításával, párásítással, locsolással, ventilátorokkal történő légcsere biztosításával lehet védekezni. A külső körülmények befolyásolásán túl lényeges az optimális takarmányozás is, például a takarmány kiegészítők és elektrolitok alkalmazása. A kellő mennyiségű, tiszta, hűvös ivóvíz biztosítása szintén lényeges előfeltétel.

Digitalizáció és mezőgazdaság

A termelő teheneket körülvevő mikroklíma adatainak összegyűjtésére, feldolgozására és értelmezésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Holstein Genetika Kft. és az Invitech közös együttműködésben kezdte meg a kutató, fejlesztő munkát. Az igények szerint meghatározott adatok gyűjtése szenzorok segítségével történik. A különböző fizikai paramétereket (hőmérséklet, légnedvesség, nyomás, stb.) mérő érzékelők fejlődésének valamint az újabb, kifejezetten adattovábbításra tervezett átviteli technológiáknak köszönhetően folyamatosan adatokat nyerhetünk környezetünkből.

Az így kapott információra építve többek között jelentősen javítható a termelés hatékonysága és az igénybe vett erőforrások kihasználása is. Mindez egyúttal a költségek és a környezetterhelés csökkenését is eredményezi.

Az adatok továbbítása egy speciálisan ilyen típusú felhasználásra kifejlesztett telekommunikációs rendszer, az ún LoRa-hálózat segítségével zajlik. Az Invitech – hazánk egyik vezető üzleti infokommunikációs megoldásszállítója –által telepített LoRa (Long Range) hálózat egy olyan technológia, amelynek legfőbb előnyei:

  • nagy hatótávolság (nyílt területen akár 10 km) áthidalása az érzékelők és a bázisállomás között,
  • automata vezérlés és beavatkozás lehetősége,
  • illetve az extrém alacsony energiaigény, amelynek köszönhetően akár 5-8 évre is elegendő lehet a rendszerhez használható akkumulátor.

Az adatok feldolgozását és megjelenítését egy egyedi fejlesztésű alkalmazás végzi el, amely szintén az Invitech tulajdonában lévő, budapesti adatközpontban működik, így az adatok nem hagyják el az országot, hiszen a teljes adattovábbítási és -feldolgozási infrastruktúra a hazai cég tulajdonát képezi. A BME munkatársai a szenzorok fejlesztésével járulnak hozzá a projekt sikeréhez.

LoRa

A képre kattintva nagyítható az ábra.

Adatgyűjtéssel és elemzéssel a hőstressz megelőzéséért

A partnerek által létrehozott adatgyűjtő és elemző megoldás az istálló mikroklímáját érzékeli, elemzi és ezáltal segíti egyebek mellett a hőstressz előrejelzését. A kihelyezett páratartalom-, hőmérséklet- és légnyomás érzékelők folyamatosan figyelik az állattartóhely belső környezetét és adatokat küldenek egy központi szerverre. Az információk innen egy megjelenítő felületre (pl. monitor) kerülnek, ahol láthatóvá válnak az aktuális környezeti paraméterek, valamint – az igények szerint alakítható módon – ezen adatok különböző összefüggései.

Hosszabb adatgyűjtési időszak után lehetőség van visszamenőlegesen is elemzéseket készíteni, sőt, a korábbi tapasztalatok alapján előrejelzéseket adni. A megjelenítő felületbe integrálhatóak egyéb, más rendszerből érkező adatok (pl. tejhozam) is, amelyekkel tovább bővülnek az elemzési, értelmezési lehetőségek.

A rendszer lehetővé teszi a hőmérséklet/páratartalom index (THI) istálló szintű kimutatását is, ezzel lehetőséget adva arra, hogy az index növekedését tapasztalva, időben megtehessük a szükséges intézkedéseket. A beépített és állítható riasztási lehetőségnek köszönhetően, a gazdaság illetékes munkatársai valós idejű figyelmeztetéseket kaphatnak, ha beavatkozásra van szükség.

LoRa

A rendszer segítségével folyamatosan adatokat gyűjtehtünk az állatok környezetéről.

Összegzésként tehát megállapítható, hogy a tehenek közvetlen környezetének vizsgálata és elemzése segíthet abban, hogy célzott megoldásokkal tudjunk állataink állapotán javítani, és a nagyüzemi állattartás termelékenységét tovább emelni. Az Invitech adatgyűjtő és -elemző megoldása télen-nyáron segítheti az állatok tartási körülményeinek pontosabb ismeretét, a megfelelő beavatkozások végrehajtását és a rendelkezésre álló információk alapján a várható környezeti változások előrejelzését. A fent bemutatott közös kezdeményezés ígéretes eredményekkel kecsegtet már a megvalósítás jelenlegi szakaszában is.

Alföldi László
Tarr Zoltán