Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át, még sincs elég juh Európában. Az aszályos évek és a drága takarmány, valamint az input anyagok lenullázták sok juhtartó tartalékát – írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége.
2023-ban még november végén is tudták legeltetni a juhokat – fotó: pixabay.com
Likviditási gondokkal küzdenek a gazdák
Mint írják, a gyapjú továbbra is eladhatatlan, hiába emelkedett jelentősen a juh- és kecsketej ára, ezzel párhuzamosan a költségek is tovább nőttek, így még mindig nem éri el az elvárható szintet a tejtermelés jövedelmezősége. Sok fejfájást okozott az új támogatási rendszer, néhány döntés kifejezetten kedvezőtlennek bizonyult. A támogatások kifizetése sem úgy haladt, ahogyan azt más években a gazdák megszokták, ez többeknek okozott likviditási gondot.
"A 2022-es aszály miatt sok juhász felélte a takarmány- és az anyagi tartalékát is.2023-ban szerencsére a takarmányok ára jelentősen mérséklődött, viszont a többi inputanyag ára magas szinten maradt. Gondot okozott a nyárvégi-őszi aszályos időszak, de ezt valamelyest pótolták a késő őszi esőzések és a korai hidegek elmaradása. Ez azt jelenti, hogy még november végén is tudtuk legeltetni a juhainkat" – számolt be a lapnak a 2023-as év szerencsésebb időjárásáról Holló Mátyás törzstenyésztő juhász.
"Akinek volt lehetősége, hogy akár 4-5-ször is kaszáljon, az komoly tartalékot is tudott képezni 2023-ban, ami egy ismételten rossz év esetén nagyon jól jöhet. Sajnos még a mai, kiszámíthatatlan világban is kevesen tartalékolnak, pedig már jól látható, hogy közülük esnek ki a legtöbben a termelésből, amikor akadozik a piac vagy egyéb nehézségek vannak" – vélekedett Csomai Géza, az Imár Bt. ügyvezetője.
"A Duna-Tisza között évről évre érződik a talajvízszint-csökkenés, de a vízgazdálkodás továbbra is egyenlő a nullával. A Gerje és Perje két időszakos vízfolyás, amik a Cserhát keleti nyúlványairól lefolyó vizeket vezetik le. A szabályozás előtt a dombos vidékről lezúduló vizek a két ág völgyében szétterülve, nagy területeket mocsarasítottak el időnként még tanyákat is veszélyeztettek. Az utóbbi években átestünk a ló túlsó felére, hiszen egész évben leeresztett zsilipeken keresztül folyik a víz a Tiszába és onnan ki az országból" – mutatott rá a helytelen vízszabályozás okára Minárovics Máté, hozzátéve, hogy a családi gazdaságuk növénytermesztési oldala ugyan küzdött az alacsony felvásárlás árakkal, de a vágóbáránypiac szerencsére kiszámítható és stabil bevételt biztosított.
A bárányárak a 2023-as karácsonyi időszakban újabb rekordot értek el, miközben a takarmányárak a megelőző évhez képest a felére csökkentek.
Sosem volt még olyan magas ára a báránynak mint 2023-ban egész éven át – fotó: pixabay.com
"Minden, ami korábban törvényszerű volt, az ma már messze nem az" – vélekedett Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezető igazgatója. "A változások közül talán az egyetlen pozitív a piaci kereslet állandósága, erősödése. A nagysúlyú bárányból óriási hiány van. A bárányárak árak a negyedik negyedévben 10-15 százalékkal magasabbak voltak a tavalyinál. A vágóhídak beszorultak a magas exportárak és az exportpiacok tűrőképessége közé, és a jelenlegi árakkal egyre gyengül a globális versenyképességünk" – mondta Juhász Pál.
"A hazai piacon tavaly (2023-ban) az év első felében egy nagyon jelentős fogyasztáscsökkenést tapasztalhattunk, 25%-kal esett vissza a belföldi forgalom. Ez az év második felében kis mértékben nőtt, de sajnos nem érte el a 2022-es szintet, ami a vásárlóerő csökkenésével magyarázható. Jó ideje reménykednek a juhtartók a 27%-os ÁFA csökkentésében, amivel egy keveset le lehetne faragni az ágazat versenyhátrányából a hazai piacon" – tette hozzá.
"A gyapjúpiaci helyzet 2023-ban sem változott" – mondta Hajduk Péter a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója,
"Sajnos a termelők, a kereskedők és a szaktárca sem foglalkozott közös megoldás kidolgozásán. A juhtej felvásárlási ára az idei évben jelentősen növekedett, a tavalyi 200-250 forintról 350-400 forintra, de az előállítás költségeinek növekedése sokat rontott a jövedelmezőségen. A kecskesajt előállítók helyzetéről is ugyanez mondható." – fogalmazott.
Az agrártárca megerősítette a hírt, miszerint a kiskérődző állatjóléti támogatást 2025 után is fenntartja. A juhászok a jelenlegi 300 ezer helyett 5-600 ezer támogatásra jogosult egyedre nyújthatnak be támogatási kérelmet.
2023-ban rossz hír volt, hogy egyrészt az ÁNT anyajuh támogatást nem fizették, másrészt a kos-, bak beállítás támogatási keretet a túligénylések mértékével nem egészítették ki, így a második körös támogatásigénylést fel kellett függeszteni. Az AM megígérte, hogy ezekre az egyedekre 2024-ben be lehet adni a támogatási kérelmeket és a keretet idén kiegészítik. Az anyakecske támogatást az előző évek 8 200 forintjáról 12 000 forintra emelte a minisztérium, amihez a tenyésztők 2024 első hónapjaiban fognak hozzájutni – olvasható a Magyar Állattenyésztők Szövetségének a cikkében.
Lesznek, akik végleg abbahagyják az állattartást – fotó: pixabay.com
Csomai Géza szerint azonban a 2023-tól indult új támogatási rendszer nem túlzottan gazdabarát, az előző egyszerűbb és kezelhetőbb volt. Például olyan kaszálási, legelésmegőrzési, trágyázási vállalásokra lehetett pontot kapni, amik sok esetben megvalósíthatatlanok.
Többeket eltántorított a sok adminisztratív kötelezettség is. Ki kellett volna próbálni előre a rendszert, nem pedig olyan hibákkal elindítani, amivel a gazdálkodókat ismét egy olyan kényszerhelyzetbe hozzák, ami sokaknál az utolsó csepp lehet abban a bizonyos pohárban, hogy végleg abbahagyják az állattartást – írja az allattenyesztok.hu.
_fill_99x55_0.jpg)
