A rendszerváltást követően a magyar állattenyésztésben valamennyi ágazatban negatív tendenciák, csökkenés érvényesült, kivéve a húsmarhatenyésztést, ahol jelentős növekedés valósult meg. Jelenleg az országban mintegy 165 ezer a húshasznú tehenek száma – közölte a Magyar Szarvasmarhatenyésztők Szövetségének társelnöke csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson. Márton István elmondta, hogy ez az állatszám példátlan a maga nemében, mivel a húsmarháé keresleti piac, a tartás így igen jövedelmező.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 2020 – a mostani uniós költségvetési ciklus lezárulta – után a helyzet megváltozik, az országba áramló uniós fejlesztési források jelentősen csökkennek majd. Így a mostani kényelmes helyzet megszűnik az ágazatban, az állatonként mintegy 90 ezer forintos támogatás, jó esetben, a jelenlegi 25-30 százalékára csökken. Ezért a kedvező támogatási lehetőségeket és piaci viszonyokat ki kell használni, amíg erre lehetőség van.

húsmarha

Az utóbbi öt évben mintegy 20 százalékkal nőtt az állomány – fotó: Shutterstock

Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy már vannak olyan állattenyésztéssel foglalkozók, akik más ágazatot – például a juh- vagy tejelőmarha-ágazatot – cserélik fel a húsmarhatartással, annak jó jövedelmezősége miatt. Az unió ugyanis ezt az ágazatot kiemelkedő módon támogatja, valamint a piac tartósan keresleti, ami vonzóvá teszi az ágazatot a kívül állók számára. A felvevő piac ugyanis gyakorlatilag korlátlan a tenyészállat és a hízómarha esetében.

Utalt ugyanakkor arra is, hogy a felvevőpiacokon gyakori a politikai kockázat, mivel a szállítások jelentős hányada megy a Közel-Kelet országaiba, Észak-Afrikába és Törökországba. Utóbbi esetben inkább a szigorú állategészségügyi előírások jelentenek gondot egy-egy állatbetegség – mint például a kéknyelv – esetén.

Wágenhoffer Zsombor a húshasznú üszők és tehenek számát mintegy 200 ezerre becsülte az országban. Ez az állatszám a múlt század kilencvenes évek elején 30-40 ezret tett ki, így a növekedés jelentős. A piacon a növendék állat ára rekordnagyságú, kilogrammonként 1000-1200 forint. Ez a török kereslet megjelenése előtt 600-850 forint között volt. A világpiaci ár 800-900 forint lenne kilónként, ha nem lenne a török piacnak egy jelentős árfelhajtó hatása. A magyar termelők ugyanakkor bíznak benne, hogy ez rövid távon nem csökken, mivel Törökországban a vörös húsok fogyasztása öt év alatt megduplázódott, és az ország lakossága folyamatosan nő.