Mérés a nagyvilágban

A XX. század a technológia évszázada volt. A XXI. század pedig az információ évszázada. Az információ az új érték. A világ digitalizálódik. Az információt bitekben tároljuk, legyen az mérési adat, kép, vagy bármilyen más információval rendelkező adat. Ezt megalapozta és folyamatosan követi az IT (információ technológia), amely lehetővé teszi az adatok tárolását és az adatok be és kiáramlását.

Rendben, de mihez kell ennyi adat? A Döntéshez! És az automatikus működéshez…

A döntéshozó annál megalapozottabb, és várhatóan jobb döntést képes hozni az adott pillanatban, minél több értékelhető információ (adat) áll rendelkezésére a döntés tárgyával kapcsolatban.

Ez is rendben, de honnan kapjuk az adatokat? A mérési pontokról!

Arra a pontra, (végpont) ahonnan adatot szeretnénk kapni, mérőeszközt kell elhelyeznünk. Ennek a mérőeszköznek az a feladata, hogy egy fizikai mennyiséget adattá alakítson át és alkalmassá tegye a továbbításra. Ennek a végponti mérőeszköznek a közismert neve: SZENZOR. A mezőgazdaságban is megjelennek már a szenzorok, az ágazat speciális működési körülményei miatt talán kicsit lassabban, de a fejlesztés itt is jelen van.

Szenzorok a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságban van egy nagyon divatos hívószó a modernitásra, az innovációra a „precíziós gazdálkodás”. Ez azon alapszik, hogy precízen, azaz pontosan és sok ponton meg kell mérni a folyamatot, majd ezeket az adatokat feldolgozva döntést lehet (kell) hozni a folyamat befolyásolására, adott esetben megváltoztatására. Ez elképzelhetetlen szenzorok alkalmazása nélkül. A szenzorok elhelyezésre kerülhetnek statikus módon, a végpontokon, azaz a mérés helyszínén. Ebből a pozícióból adnak értékes információt a működés, illetve tartás körülményeiről. A teljesség igénye nélkül ezek lehetnek meteorológiai körülmények mérései, hőmérséklet-, nedvességtartalom-, levegősebesség-, szélterhelés- vagy sugárzásmérések.

A szenzorok elhelyezhetők dinamikusan is, ez általában a munkavégző gépeken történik, és a munkavégzés körülményeiről adnak állapotjelentést.

marha

Az Okosfarm Multiszenzor egy modulárisan bővíthető, állatjóléti körülményeket és épületfelügyeleti szempontokat egyaránt vizsgáló integrált mérőeszköz.

Információigény az állattartásban

Az állattenyésztés profitabilitását, hatékonyságát és természetesen a működés biztonságát nagymértékben befolyásolja a tartás körülményeiről rendelkezésre álló információ mennyisége. A mért és megismert adatok, mind a cégvezető, mind a telepen szolgálatot teljesítő szakember számára fontos információkat biztosítanak, döntési helyzeteket tesznek egyszerűbbé.

A szakember számára elsősorban azonnali információt adnak, már kialakult vészhelyzetben „piros” riasztással segítve az azonnali beavatkozás lehetőségét, megakadályozva a nagyobb bajt. Kevésbé súlyos esetben, nem kívánt folyamat beindulása esetén tájékoztató „előriasztást” ad, megteremtve a folyamat befolyásának lehetőségét, a korrekciót.

A cégvezetés és tulajdonosi kör számára a szenzorok adatai és az ebből kapott információhalmaz elsősorban közép és hosszú távú döntések megalapozására használatosak.

A környezeti adatok, azaz a tartás körülményinek összevetése az elmúlt időszak gazdasági teljesítményével lehetőséget biztosít a trendek felismerésére és korrekcióra. A strukturált adatok vizualizációja és jövőbeli várható értékekre vonatkozó kivetítése (extrapoláció) pedig az üzleti tervezés szerves részévé válhat a jövőben, a mezőgazdaságban is.

Az OKOSFARM fejlesztései jelenleg elsősorban ebben a szegmensben folynak, ezért részletesen az erre vonatkozó információkról, tapasztalatokról lesz szó.

Okosfarm

A szenzor elhelyezhető baromfi-, sertés- és szarvasmarha-telepeken is.

A megvalósítás akadályai

Az IT már minden szempontból alkalmas a mezőgazdaság információéhségének kiszolgálására. Ám a szenzorok elterjedése a szektorban még nem valósult meg üzemszerűen. Ez több okra vezethető vissza. Az első, hogy a mezőgazdasági telepek jó része a felhasználáshoz elengedhetetlen alap informatikai infrastruktúrával sem rendelkezik. A mezőgazdasági telepek kevés kivételtől eltekintve nagy kiterjedésű, sokszor több hektáron elterülő funkcionálisan elkülönülő épületcsoportok együttese. Ám ha az elhatározás megvan, rendelkezésre állnak azok az eszközök, amelyekkel vezetékesen vagy vezeték nélkül is kialakítható a nagysebességű üzembiztos működésű IT hálózat.

A másik ok a szenzorok kialakítása. A gyártók által kínált alap-mérőeszközök önmagukban nem alkalmasak mezőgazdasági felhasználásra. A pontos méréshez a mérőeszközt a felhasználás közvetlen környezetében szükséges üzembiztosan felszerelni és rögzíteni. Ez a terménytárolás esetén jelentheti a terményben, állattartás esetében pedig az állat életterében történő elhelyezést. Ezek olyan üzemi körülmények, amelyekre a gyártók nem készítik fel az eszközöket, tehát szükséges még egy lépcsőt beiktatni, amely biztosítja a felhasználás körülményeinek megfelelő tokozást és a kivezetések biztosítását is. Ez speciális tervezői és gyártói tevékenység keretében valósítható meg.

Kulcskérdés – a szereléstechnika

A szenzor működéshez szükséges tápfeszültséget be, a szenzor által mért jelet pedig ki kell juttatni a működési területről. Ez a működési terület az állat élettere, és a pontos mérés miatt gyakran a látótere, fejmagassága is kell legyen. A tesztek során több ízben előfordult, hogy az állat károsította a szenzorcsatlakozásokat, így okozott hibákat a rendszer működésében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy gyakran az állat életterében agresszív anyagok jelennek meg, így ammónia vagy metán.

Összefoglalva, a hosszú távú pontos szenzorműködéshez szükséges a megfelelő mechanikai kialakítás, a rögzítő- és kötőanyagok megfelelő megválasztása, és a szerelési technológia pontos betartása is.

Szenzorok helyett egy szenzor

Az agráriumban a mérési technikák elterjedését nagymértékben gyorsíthatja a fajlagos költségek csökkenése. A szenzor, mint mérési pont költségének számottevő hányada a telepítés. Az állatjóléti információk mérési pontja szinte mindegyiknél ugyanaz: az állat élettere. Ebből fakadt a felismerés, hogy közös platformra helyeződjön a különböző fizikai mennyiségek mérésére alkalmas eszköz. Így született meg az Okosfarm Multiszenzor.

Mi az Okosfarm multiszenzor?

Az Okosfarm Multiszenzor egy modulárisan bővíthető, állatjóléti körülményeket és épületfelügyeleti szempontokat egyaránt vizsgáló integrált mérőeszköz.

Mit mér az Okosfarm Multiszenzor?

Állattartó telepeken végzett fejlesztések során, a gazdálkodók igénye, és a velük végzett konzultáció alapján kerültek bele azok a fizikai mennyiségek, amelyeknek az állatok életteréből kell információt szolgáltatnia. Ezek a következők:

  • Hőmérséklet
  • Páratartalom
  • Ammónia
  • CO
  • Fénymennyiség érzékelés
  • Akusztikus érzékelés (zaj, köhögés)

Hová kell telepíteni?

A jószág életterébe. A szenzort kialakítása lehetővé teszi, hogy az állatok fejmagasságában működjön, ahol a legfontosabb a pontos eredmények mérése. Elhelyezhető baromfi-, sertés- és szarvasmarha-telepeken egyaránt. Tokozása ellenáll a legnagyobb méretű egyedek „kíváncsiságának”, valamint a különböző takarítási és fertőtlenítési folyamatoknak.

Mi a feladata?

Az állat akkor fejlődik megfelelően, ha jól érzi magát, számára megfelelő környezeti hatások érik. Ezek mérése és befolyásolása a takarmányozással és a dolgozói folyamatokkal összevetve konkrét képet adnak a vállalkozás működéséről, és ezek elemzésével, a megfelelő beavatkozásokkal hatékonyabban irányítható a gazdaság.

Miben több, mint a piacon fellelhető szenzorok?

Röviden: a mezőgazdaság igényeire lett kialakítva, és flexibilisen használható. Az Okosfarm Multiszenzor úgy lett fejlesztve, hogy képes meglévő szenzor rendszerekkel adatot cserélni, legyen szó adatszolgáltatásról vagy lekérdezésről. A szoftver által használt szabványos adatbázisnak köszönhetően a gyűjtött mérésadatok további felhasználások – például vezérlések vagy komplex ügyviteli szoftverek – részére is adatot szolgáltatnak.

Kövesdi József
Okosfarm