A vitát Julia Klöckner német agrárminiszter vezette, aki elmondta, hogy kollégái körében nagy a támogatottsága a magas szintű állatjóléti előírások EU-s jelölésére vonatkozó elképzelésnek, melyet országa elnökségének júliusi kezdete óta személyesen ő maga is támogat.

Hozzátette, hogy minden ország előrelépést szeretne az állatjóléti jelölés tekintetében, azonban ez időbe telik, mert a tagállamok eltérő véleménnyel rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit foglal magába az állatjólét.

Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa is nyíltan támogatta az állatjóléti címkézési rendszer létrehozását, lévén ez „nagyon fontos a fogyasztók számára”.

Klöckner véleménye szerint a címke megkönnyítené a fogyasztók számára, hogy az élelmiszerek vásárlásakor szem előtt tudják tartani az állatok jólétét, ami arra ösztönözné az állattenyésztőket, hogy jobb gyakorlatokat alkalmazzanak mind az EU-n belül, mind külföldön.

Németország a közeljövőben saját nemzeti állatjóléti címke bevezetését tervezi a sertésekből származó termékekre, ami önkéntes jellegű lesz. Hasonló rendszer már létezik Dániában, Hollandiában, Írországban és Franciaországban is. Magyarország, Észtország, Írország, Dánia, Lengyelország, Csehország és Franciaország álláspontja szerint az állatjóléti jelölés uniós szinten csak és kizárólag önkéntes alapon vezethető be.

A mezőgazdasági miniszterek mindössze 17%-a tartja a legfontosabb eszköznek az állatok jólétének javítása tekintetében a „címkézést”, ennél nagyobb prioritásnak tekintik a „mezőgazdasági termelők pénzügyi ösztönzőit” (54%) és a „jogszabályi rendelkezéseket” (29%).

A mezőgazdasági miniszterek megvitatták az élő állatok EU-ból harmadik országokba történő szállításának kérdését is, tekintettel arra, hogy 2020 májusában az Európai Bizottság megállapította, hogy az élőállat-kereskedelem területén hiányosságok vannak, a szállítások során nem biztosított ugyanis a kellő védelem az állatoknak az állatjóléti kockázatokkal szemben. Az Európai Parlament ezért létrehozott egy bizottságot annak megvizsgálására, hogy miként lehetne hatékonyabban végrehajtani a szállított állatok védelmére vonatkozó uniós szabályokat.

sertés

Az élőállat-kereskedelem területén hiányosságok vannak – fotó: Shutterstock

Wojciechowski szerint a probléma fő forrása nem az uniós jogszabályokban keresendő, hanem e szabályok tagállami végrehajtásában. Ezért határozottabb fellépésre szólította fel a tagállamokat, és kérte a minisztereket, hogy javítsák ellenőrzési rendszereiket. Azt is elmondta, hogy az élő állatok szállítására vonatkozó jelenlegi uniós szabályok értékelését a folyamatban lévő viták miatt korábban meg kell tartani.

Az állatok szállítás közbeni védelme kapcsán a tagállamok többsége az egységes uniós megközelítés alkalmazását sürgette, és a biztos is, továbbá több tagállam is az ellenőrzések fontosságára hívta fel a figyelmet.

Wojciechowski megemlítette azt is, hogy néhány tagállam nyolc órára akarja korlátozni a vágásra szánt állatok szállításának időtartamát, mely javaslatot meg kívánja vitatni, bár hozzátette azt is, hogy ez nem a Tanács közös álláspontja.