Dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár és Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke felavatta Magyarország egyik legnagyobb állatházát és magas biztonsági fokozatú (BSL-3-as szintű) kutatólaboratóriumát Gödöllőn. A fejlesztés a hazai kutatások támogatása érdekében jött létre. A létesítményben az állatbetegségek kórokozóit vizsgálják, valamint vakcinakipróbálási vizsgálatok zajlanak majd.

Az élelmiszeripar biztonsága az ország szuverenitását erősíti, nincs jó élelmiszeripar jó élelmiszerbiztonság nélkül – mondta az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Nobilis Márton szerint rendkívüli lehetőség a BSL-3-as laboratórium a magyar élelmiszeriparnak és a Nébih-nek is, mert ott a sertéspestisre vonatkozóan olyan kísérleteket lehet elvégezni, amelyek Európában is egyedülállók. Hozzátette, jelenleg spanyol és olasz kooperációban történnek kísérletek a sertéspestis-vakcina előállítására.

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára és Nemes Imre, a Nébih elnöke leleplezi a táblát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) állatházának és BSL-3-as kutatólaboratóriumának avatásán Gödöllőn 2023. december 8-án – Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A most átadott új laboratóriumnál csak egyetlen szigorúbb labor létezik, a BSL-4-es, ilyet azonban jelenleg nem tervez a kormány létrehozni, mert nincs rá szükség – mondta, megjegyezve, hogy a BSL-4-es szintű létesítménybe "már szkafanderben kellene bemenni".

Dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke kifejtette, a hivatal három állategészségügyi diagnosztikai laboratóriumot működtet: Budapesten, Debrecenben és Kaposváron. A jelenleg legnagyobb veszélyt jelentő betegségek közül kiemelte a madárinfluenzát és az afrikai sertéspestist. Előbbi kapcsán a Nébih laboratóriumaiban naponta 8-10 ezer tamponmintát, míg az afrikai sertéspestis esetében 3-4 ezer vér- és szervmintát tudnak feldolgozni. Éves szinten ez mintegy 2 millió vizsgálatot jelent. Dr. Nemes Imre elmondta: „E számok alapján jól látható, hogy az állategészségügy jelentős erőforrást igényel, éppen ezért az elmúlt évek laboratóriumi fejlesztései során a Nébih kiemelt figyelmet fordított a kapacitásbővítésekre."

Beszédében kiemelte azt a jelentős szakmai sikert, hogy a járványügyi intézkedéseknek köszönhetően házi sertésekben egyelőre nem igazolódott az ASP jelenléte. A vadállományban azonban évek óta jelen van. A betegség leküzdésében nagy segítséget jelenthet majd a most átadott állatház és BSL-3-as kutatólaboratórium. Az ASP-vel szemben ugyanis jelenleg nincs vakcina az Európai Unióban. Erre reagálva az EU kutatási programot hirdetett a Horizon2020 programban, melynek részeként 13 vakcinajelölt hatékonyságát és ártalmatlanságát vizsgálják, Spanyol- és Olaszország mellett hazánkban, a Nébih a gödöllői telephelyén.

Magyarország akár a sertéspestis elleni vakcina gyártásában is szerephez juthat

A most átadott laboratórium egyben kísérleti helyszín is. "Ha sikeres lesz a kísérletezés, akkor akár a vakcinagyártásba is be tudunk szállni", mondta az Agroinform kérdésére Nobilis Márton. Magyarországon egyelőre csak vaddisznóban van pozitív minta, de sikerült korlátok közé szorítani a vírus terjedését. Ez főleg annak az irányelvnek köszönhető, hogy két hektárra vonatkozóan egy vaddisznó állatsűrűség tartására törekednek a vadásztársaságok. "Nagyon fontos megőrizni a vírusmentes státuszt, ha egyetlenegy pozitív minta is születne a házisertés-állományban, Magyarország sehová sem szállíthatna sertést."

Mikor lehet vakcinázni Magyarországon a madárinfluenza ellen?

Nobilis Márton az Agroinform kérdésére azt válaszolta, hogy ez elsősorban gazdasági kérdés. A vakcina rendelkezésre áll, viszont harmadik országokba nem lehet szállítani vakcinázott állományból származó terméket, egyelőre Magyarország kivár, hogy értékelni tudja egy vakcinázási program elindításának gazdasági következményeit.

Nemes Imre, a Nébih elnöke szavai szerint a madárinfluenza elleni vakcinázás hatása abból már egyértelműen látható, hogy az USA és Japán a francia kísérlet szeptemberi megkezdésével egyidőben leállította az európai víziszárnyas-exportot, ami komoly gazdasági kiesés.

Újabb állatbetegségek a láthatáron

A Nébih elnöke azt mondta, hogy a madárinfluenzán és a sertéspestisen kívül Európában marhaállományt érintő kéknyelv-betegség megjelenése okoz problémát. Már olyan szerotípus is megjelent Európában, ami ellen nincs vakcina. A betegségről legutóbb ITT írtunk.