A nagy mennyiségű epifita mikroorganizmusok és a megfelelő mennyiségű erjeszthető szénhidrátnak köszönhetően a kukorica erjedése az esetek többségében problémamentesen megy végbe. Ami több problémát és nagyobb táplálóanyag-veszteséget okoz, az a silóbontás, és az ezután bekövetkező aerob folyamatok.

A siló lezárása után a kukorica – megfelelő szárazanyag- és nyersrosttartalom, szecskaméret, tömörítettség és silótakarás esetén – könnyen és biztonsággal erjed. Hamar eléri azt a kritikus pH értéket, ami a stabilitáshoz szükséges. Egyéb technológiai folyamatok javításával is nagyban befolyásolható a kapott szilázs értéke (siló méretezése, silófal bontásának napi mértéke stb.).

szilázs

Van mód arra, hogy a siló megbontása után jelentkező folyamatok káros hatásait minimalizáljuk.

Megfelelő mértékű szemroppantás alkalmazásával – a felmerülő betakarítási idő növekedése, üzemanyag-fogyasztás növekedése ellenére is – a keményítő emészthetősége javul, nagyobb értéket lehet betakarítani a földekről, csökken a szükséges abrakkiegészítés mennyisége. Az elégtelen taposás melegerjedést okoz, ami a fehérjék emészthetőségére és a szilázs energiatartalmára hat negatívan. Ezen kívül penészfoltok jelenhetnek meg és ecetsav termelődik, mindez a megfelelő tömörítéssel ez elkerülhető.

A BONSILAGE Fit M hozzáadott értéke 1 % propilén-glikol termelés estén
(a gyakorlatban ennél magasabb értékek is tapasztalhatók):

1 doboz Bonsilage Fit M 100 t kukoricaszilázs kezelésére elegendő
100 t kukoricaszilázs 35%-os szárazanyag-tartalommal számolva 35 t szárazanyag
35 t 1%-a 350 kg propilén-glikol

495 Ft/kg-os áron számolva ez 173 250 Ft hozzáadott érték

Ha a betakarítási és silózási technológiát szigorúan be is tartjuk, a siló megbontása után óhatatlanul jelentkeznek olyan folyamatok, amik csökkentik a kukoricaszilázs értékét. A silófal oxigénnel való érintkezése miatt az aerob szervezetek anyagcsere-folyamatai beindulnak, újból elkezdődik a táplálóanyagok lebontása nem kívánatos anyagok termelése mellett. Ezek a folyamatok elkerülhetetlenek, azonban van mód a káros hatások minimalizálására.

Egyike ezeknek – a megfelelő silóbontás mellett – a silózási adalékok alkalmazása. A SCHAUMANN biológia tartósítói 2000-ben történő bevezetésük óta Európa vezető biológiai silótartósítóivá váltak. Ahhoz, hogy minden silózási alapanyag esetén segíthessenek elérni az optimális erjedést, a termékek különböző anyagcsere-tulajdonságokkal rendelkező tejsavtermelő baktériumok kombinációi.

Az erjedési folyamatok során elsőként azon baktériumok kapnak szerepet, amelyek nagy mennyiségű savtermeléssel lecsökkentik a pH-t olyan szintre, ahol a káros mikroorganizmusok (pl. Clostridiumok) már nem tudnak szaporodni. Ezt tejsav vagy alacsony mennyiségű ecetsav termelésével lehet elérni. Ezután a tejsavtermelők veszik át a szerepet.

Léteznek olyan silótartósítók (Lactobacillus buchneri), amik az erjedés utolsó fázisában termelnek ecetsavat, ami gombaellenes hatásának köszönhetően az aerob stabilitás növelésében kap szerepet. A kései fázisban történő ecetsavtermelés további előnye, hogy a keletkező ecetsav nem bomlik további anyagokká, így tartósan képes a szilázst az oxigén negatív hatásaival szemben ellenállóvá tenni.

A kukoricaszilázsok értéknövelésére másik lehetőség a propilén-glikol termeltetése. Bizonyos heterofermentatív tejsavtermelő baktériumok propilén-glikolt is termelnek, ezen tulajdonságot használja ki a BONSILAGE FIT M. Ilyen törzs a Lactobacillus buchneri, amivel akár 1,5% propilén-glikol is termelhető 1 t szárazanyagból, melynek a tehenek kondíciójára gyakorolt pozitív hatása vitathatatlan.

BONSILAGE FIT M javítja a kondíciót, a magasabb ecetsav- és propilén-glikol mennyiségen keresztül

szilázs

Lehetőség van az aerob stabilitás biztosítására rövid silózási idő (akár két hét után is) a BONSILAGE SPEED M használatával. Ennek feltétele, hogy gyorsan, és megfelelő mennyiségben képződjön ecetsav. Itt érdemes megemlíteni az újabb kutatások eredményét, és az ecetsav megítélést némileg módosítani. A silótartósítóként használt heterofermentatív baktériumok anyagcseréje során keletkező ecetsav általában nem éri el a kritikus mértéket.

A gyakorlatban megfigyelhető az emelkedett ecetsavtartalom melletti takarmány-felvétel csökkenése is, érdemes azonban figyelembe venni, milyen erjedési folyamat során keletkezett az ecetsav. A káros erjedési folyamatokból származó egyéb feltűnő szagú vegyületek nagyobb valószínűséggel felelősek a csökkent felvételért, mint az ecetsav. Amerikai eredmények szerint az 5% sza ecetsavat tartalmazó, Lactobacillus buchneri-vel kezelt szilázsok esetén sem tapasztaltak csökkenést a takarmányfelvételben, jelen kutatási eredmények alapján nem igazolt tehát a heterofermentatív tejsavtermelő baktériumok által termelt ecetsavtól való félelem.

A BONSILAGE SPEED M alkalmazásával nincs utómelegedés két hét érési idő után sem.

Bonsilage

BONSILAGE SPEED M bizonyítottan csökkenti az élesztők mennyiségét 14 nap érési idő után is.

Bonsilage

Minden kilogramm kukoricaszilázs számít. A SCHAUMANN silózási adalékainak alkalmazásával biztosíthatja a jó minőségű, ízletes kukoricaszilázst.