Egy ma Magyarországon potenciálisan telepíthető átlagos szélerőmű 15-30 Ft/kWh árazás esetén mintegy 100-200 millió forintos éves plusz jövedelmet biztosíthatna csupán a megtermelt villamos energia értékesítésével az agráriumnak és a földtulajdonosoknak. Amire szükségük is lesz, mert a mezőgazdaságot sújtó klímakockázatok várhatóan fokozódni fognak, ami bevételkiesést, súlyosabb esetben egzisztenciális veszélyt jelent a gazdálkodóknak – olvasható a masfelfok.hu cikkében.

szélenergia

A turbinák által termelt többletbevételeket pedig vissza lehet forgatni a gazdaságba, vagy kompenzálni lehet a mezőgazdasági termelés esetleges bevételkieséseit – fotó: pixabay.com

A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba

Ezzel csökkenthetik az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segíthetik a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.

A szélenergia és a mezőgazdaság azért is jó párosítás, mert egy-egy szélturbina kevesebb mint 500 m2 földterületet foglal el, ami összességében nagyságrendekkel lehet kevesebb, mint amennyi egy naperőműhöz szükséges. A gazdálkodók a turbina közvetlen környezetében lévő földterület akár 95%-át kihasználhatják.

A fenntartható mezőgazdaság koncepciója a terméshozam maximalizálásának és a gazdasági stabilitás fenntartásának kényes egyensúlyán alapul, miközben a természeti erőforrások felhasználását és a környezetkárosítást minimalizálja. Ehhez több ponton is hozzájárulhat a szélenergia magasabb fokú kihasználása, aminek minél szélesebb teret kell biztosítani a magyar energiamixben – olvasható a cikkben.


A klímaváltozás a jövőben a mezőgazdaságot érintő éghajlati kockázatokat is várhatóan tovább súlyosbítja

A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba, amelyek csökkentik az ágazat gazdasági kockázatait, közvetetten segíthetik a védett mezőgazdasági haszonállatok és növények természetes helyén való megőrzését, továbbá támogathatják a talajvédelmet.

Ez a fajta kettős hasznosítás elterjedése egyaránt támogatja élelmezés- és energiabiztonságot. Magyarországon a szélenergia és a mezőgazdasági tevékenységek kettős hasznosításával lehet a leggyorsabban és legegyszerűbben ezt a kettős célt megvalósítani, illetve támogatni a talajvédelmi és biodiverzitás megőrzési programok (pl. EU Biodiversity Strategy for 2030) eredményességét.

szélenergia

A megújuló energiarendszerek, így a szélerőművek is integrálhatók a mezőgazdaságba – fotó: pixabay.com

Megbízható bevételt jelentene a gazdáknak a szélenergia

Magyarország, ha a földhasználat felől vizsgáljuk, agrárország: területének 45%-a szántó, 8%-a gyepterület. Sokan élnek mezőgazdasági művelésből (a foglalkoztatottak majdnem 5%-a), ám ez a klímaváltozás hatásai miatt évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb jövedelmet jelent számukra. A mezőgazdasági területek kettős használata (energetikai és agrár-jellegű) jól tervezhető extra jövedelemhez juttatná a gazdálkodókat.

A turbinák által termelt többletbevételeket pedig vissza lehet forgatni a gazdaságba, vagy kompenzálni lehet a mezőgazdasági termelés esetleges bevételkieséseit. Ha ezáltal növelni tudják a termelést, több berendezést vásárolhatnak, és növelhetik a nyereségüket, akkor nagyobb valószínűséggel maradnak a szektorban.

Jelenleg hazánkban csak a napelemek mezőgazdasági területeken való hasznosítása lehetséges (agrofotovoltaika), de a szélerőművek telepítését ellehetetlenítő korlátozások közelmúltbeli feloldásával ez remélhetőleg hamarosan változni fog – írja a masfelfok.hu.

A megtermelt áramot  fel lehet használni üvegházak működtetésére is

Így a fosszilis tüzelőanyagokból származó energiaforrások használata nélkül termelhetnének tiszta vizet, biztosíthatnák a hőellátást, vagy egyéb berendezéseket működtethetnek. Az üvegházakban alkalmazott megújuló energia gazdaságos megoldás a növények és zöldségek növekedéséhez szükséges optimális hőmérséklet fenntartására.

Mivel a megújuló erőforrások hatalmas potenciállal rendelkeznek a mezőgazdaság számára, a kormánynak és helyi önkormányzatoknak is érdemes világos szabályozással, valamint tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre szolgáló fórumokkal támogatnia a mezőgazdálkodásból élőket.