Dr. Pikó Evelin állatorvos, a Kérődző Akadémia alapítója oldalán osztotta meg gondolatait a hazai tejágazat jelenlegi állapotáról – olyan őszinte és szakmailag megalapozott formában, amely sok gazdálkodó kimondatlan félelmeit fogalmazza meg.
„Nem túlzás azt mondani, hogy ma Magyarországon nincs olyan tejtermelő, akit ne verne le a víz, amikor az évét tervezi” – írta.
Mi vezetett idáig?
A szakember szerint a jelenlegi helyzet egyik fő oka éppen az, hogy a korábbi, kedvező tejárak időszakában a termelők teljesen racionálisan a hatékonyság növelésére törekedtek. Ennek természetes következménye lett az árutej mennyiségének gyors emelkedése.
A tejpiac azonban rendkívül érzékenyen reagál a túlkínálatra: a felvásárlási ár gyorsabban esik, mint ahogy a termelési szint képes lenne alkalmazkodni. Mindezt tovább súlyosbította a fogyasztói kereslet csökkenése, amely mögött több tényező áll:
- a vegán lobbi erősödése,
- nem mindig szakmai alapokon nyugvó táplálkozási trendek,
- az infláció,
- a lakosság romló vásárlóereje.
Dr. Pikó Evelin hangsúlyozza: nem a termelők hibáztak, és nem tudatos „kicsinálás” zajlik, hanem egy gyorsan kialakult piaci egyensúlytalanságról van szó.
A romlandó termék kiszolgáltatottsága
A tejtermelő olyan terméket állít elő, amely folyamatosan termelődik, és hosszú távon nem tárolható. Ezzel szemben a feldolgozók és a kiskereskedelem képesek raktározni, készletezni – és ami most különösen fájó: importálni.
Nyugat-Európában jelentős tejtúltermelés van, a felesleg pedig sok esetben a magyar piacon jelenik meg, gyakran önköltség alatti áron.
Ezek a termékek komoly nyomást helyeznek a hazai felvásárlási árakra, miközben az exportáló országok termelői még így is kisebb veszteséget szenvednek el, mintha megsemmisítenék a terméket.
Mi vár a termelőkre a következő hónapokban?
A kisebb gazdaságok már most érzik a válság hatását: sok felvásárló nem köt velük szerződést, hiszen a SPOT piacon rendkívül olcsón beszerezhető a nyerstej. A felvásárlás hektikus, kiszámíthatatlan, és ha meg is történik, gyakran az önköltségi szint alatt.
A szakember szerint a következő 3–6 hónap nem sok jóval kecsegtet, és sok gazdaság már most veszteségesen működik.
„A 2026-os év nem a növekedés és nem a fejlődés éve lesz – sokkal inkább a túlélésé.”
Mit tehet a gazda? – túlélési stratégia a gyakorlatban
Dr. Pikó Evelin szerint most minden eddiginél fontosabb a pontos gazdasági önismeret:
- napi tejtermelés pontos nyomon követése,
- 1 liter árutej előállítási költségének ismerete,
- egy fejős tehén napi tartási és takarmányozási költségeinek kiszámítása.
Ezek alapján azonosíthatók a „potyázók”: azok az állatok, amelyek nem termelik ki a napi költségüket. Egy előre meghatározott termelési küszöb (például napi 10–15 liter) alatt egyedi döntések szükségesek: maradjon az állat, vagy selejtezésre kerüljön.
Kulcskérdés a szaporodásbiológia is: tejhasznú állományban alapvető gazdaságossági feltétel, hogy az ellést követően 120–150 napon belül újravemhesüljenek az állatok.
A nyerstej felvásárlása jelenleg a legkisebb haszonnal kecsegtet, ezért új értékesítési utak keresése válhat létkérdéssé: közvetlen értékesítés, feldolgozás, joghurt, sajt és más termékek előállítása.
Tejtermelők Térképe: kézzelfogható segítség a túléléshez
A bejegyzés egyik legfontosabb, előremutató eleme a Tejtermelők Térképe, amelyet Dr. Pikó Evelin saját kezdeményezésként hozott létre. A cél egyértelmű: közvetlen kapcsolatot teremteni a termelők és a fogyasztók között, csökkentve a felvásárlási rendszer kiszolgáltatottságát.
Az első, prototípus Google-térképen:
- piros jelölők mutatják a kecsketartókat (szezonális termékekkel),
- fekete jelölők jelzik a tejautomatákat és tejeskocsikat,
- zöld jelölők a helyi, termelői piacokat, ahol tejtermékek kaphatók.
A térkép az alábbi képre kattintva érhető el:
Forrás: Kérődző Akadémia
A térkép folyamatosan bővül: a termelők jelentkezhetnek, a hibák javíthatók, az új szereplők hetente kerülnek fel. A kezdeményezés nemcsak értékesítési csatorna, hanem közösségépítő eszköz is.
Üzenet a fogyasztóknak: most tényleg számít a döntés
Dr. Pikó Evelin felhívása egyértelmű a nemtermelő olvasók felé is:
„Keresd a jelet, igyál magyar tejet!”
A tudatos vásárlói döntések ma már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi jelentőséggel is bírnak. A helyi termelők támogatása kézzelfogható módon járul hozzá ahhoz, hogy a hazai tejágazat túlélje ezt az időszakot.
Összefogás nélkül nem megy
A tejágazat válsága ma már nem egyedi gazdaságok problémája, hanem rendszerszintű kihívás. A következő időszak túlélése szakmai fegyelmet, alkalmazkodást és minden eddiginél erősebb termelő–fogyasztó összefogást igényel.
„Egészségetekre és hajrá gazdák!” – zárta bejegyzését Dr. Pikó Evelin.
Forrás és indexkép: kerodzo-akademia.hu
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
