A Pádpuszta Kft. 4200 kocás férőhellyel rendelkező telepet épített Somogy megyében. Mlinárik Ákossal, a Pádpuszta Kft. sertés-ágazatvezetőjével beszélgettünk és arra kértük, hogy röviden mutassa be nekünk a 2018 júliusában átadott új üzemet.

– A pádpusztai sertéstelep kialakításánál igyekeztünk a lehető legegyszerűbb, ám mégis a legmodernebb technológiákat alkalmazni, amelyekkel az állataink igényeit tökéletesen ki tudjuk elégíteni úgy, hogy nem esünk a túlbonyolítás hibájába. Ez utóbbi megnövelné a karbantartásigényt, amelynek előbb-utóbb az állatok látnák kárát.

A telepen a végtermék-előállítás mellett, F1 koca előállítása is történik saját és az Agrár Kft. részére. A telepen a zavartalan termelést 20-25 munkatárs segítségével kívánjuk elérni. – számolt be az ágazatvezető.

– Amikor nyáron részt vettünk az új sertéstelep megnyitóján, rövid telepbejárásban volt részünk. Olyan innovatív megoldásokat láttunk, amelyeknek köszönhetően szinte maximálisan kivédhető az állatbetegségek behurcolása.

– Úgy gondoljuk, hogy az állatbetegségek telepre bejutásának a legnagyobb veszélyforrása az emberi tényező. Azon kívül, hogy fontosnak tartjuk a szabályozások okainak pontos kommunikálását dolgozóink irányába, több technológiai elemet is beépítettünk ezen kockázatok csökkentésére. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: PLC-automatizált zuhanyzórendszer választja el a fekete zónát a fehértől. Az elektronikus záraknak köszönhetően jogosultságoknak megfelelően szabályozni tudjuk a telepre való bejutást és a részlegek közötti személyi forgalmat is. Az inputanyagok automatizált, zsilip-rendszerű UV szekrényen keresztül kerülnek be a fehér zónába. Sertésből készült ételek behozatala tilos a telep területére.

Telepbejárás a Páldpuszta Kft. újonnan felépült sertéstelepén – fotó: Agroinform.hu

Az egész telepet – amely alapterülete közel 7 hektár – 3 méter magas tömör betonkerítéssel vettük körül, amely a föld alatt 1 méteres mélységből indul. Így majdnem tökéletes védelmet tudtunk kialakítani a fertőző ágensek – azaz a vadállatok – ellen is. A kerítés a kamerarendszerrel kiegészülve a higiéniai funkciói mellett hatékony vagyonvédelmi szerepet is betölt.

– Melyek azok a technológiai elemek, amelyek Magyarországon mindenképpen, de esetleg világszínvonalon is a legkorszerűbb sertéstartó telepek közé sorolják a pádpusztai kocatelepet? Hogyan szolgálják ezek a rendszerek a versenyképes termelést, hogyan működnek?

– Itt mindenképpen megemlíteném a teljesen automatizált tejitató rendszert. Ennek a technológiának a működése, tisztítása is teljesen automatizált. A berendezés segítségével folyamatosan információt kapunk minden egyes kutrica tejfogyasztásáról. Így gond esetén gyorsan be tudunk avatkozni. A rendszer 24 órás tejkiegészítést biztosít malacainknak. A tejpótlón kívül további takarmányok kiosztására is alkalmas. Így malacaink zavartalan fejlődése mellett segíti a kocák kondíciójának megtartását is.

Még említésre méltónak találom, hogy közel 20 km levegőcsövet fektettünk le a trágyalagúna alatt. Ezáltal felhasznált energia nélkül tudjuk temperálni a belépő levegőt mind nyáron, mind télen.

A malacoknak padozatfűtéssel ellátott pihenőhely áll rendezésre, amely fölé plexiből hővédő ernyőt helyeztünk az ideális mikroklíma érdekében. A két technológia egyidejűleg segít biztosítani a kocának és a malacnak is a hőmérsékletigényét, kedvező energiafelhasználás mellett.

A tulajdonosok az állomány biológiai igényeit kielégítő, gyakorlatban is jól működő technológiákat igyekeztek megvalósítani. Megtiszteltetés számomra, hogy fiatal szakemberként a munkatársuk lehetek.

Fiaztató boxok, amelyek a kocák és a malacok igényeit egyaránt kielégítik – fotók: Agroinform.hu

– Érdekes volt számomra a kocák időszakos, relatíve nagy falkában történő tartása, valamint az is, hogy a dán genetika lehetővé teszi ezt a nyugodt vérmérséklettel. Néhány gondolatban kérlek mutasd be azt a genetikát, amivel dolgoztok – első sorban, nyilván a szaporaság szempontjából.

– Az általunk használt genetika a Danbred. Ez jelenleg az egyik legszaporábbnak tartott sertésváltozat. Az első fialáskor meglepő volt látni számunkra, hogy a süldők is képesek átlagosan több mint 16 db élő malac fialására. A csoportos kocaszállót úgy alakítottuk ki, hogy mind állatjóléti mind termelékenységi tényezőket is figyelembe vettünk. Maximum 70 kocás csoport kialakítására van lehetőségünk úgy, hogy a kevésbé domináns egyedeknek megfelelő "búvófelületet” alakítottunk ki.

Szükség esetén 3 részre osztható egy csoport. Ez a kialakítás meglepően jól illeszkedik állományunk genetikai sajátosságaihoz. Az állatok láthatóan jól érzik magukat.

Az F1-es kocákat a Bonafarm Csoporttól vásároltuk, míg a nagyszülőket (Yorkshire) közvetlenül Dániából. Mindkét forrástól nagyon szép, egészséges állatokat kaptunk.

– Mi az, ami szerinted elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki sikeres sertéstartást – tenyésztést – valósíthasson meg ma Magyarországon? Mit javasolsz a fiataloknak, akiknek megvan a kedvük és az adottságuk is ahhoz, hogy a sertéssel foglalkozzanak?

– Fiatal koromból fakadó, mérsékelt élettapasztalatom miatt nem vagyok biztos benne, hogy a legmegfelelőbb ember vagyok a kérdés megválaszolására, de azért megpróbálom. Az állattenyésztés, mint ágazat meglehetősen tőkeigényes. Hosszú távon nem lehet sikeres az a vállalkozás, ahol az újításokat, beruházásokat, nem a megtérülési idő határozza meg, hanem a rendelkezésre álló tőke a domináns. Azoknak a fiataloknak, akik sertéstenyésztésben gondolkodnak, mindenképpen javaslom, hogy mielőtt belekezdenek, előbb minimum 5 évet dolgozzanak egy sikeres sertéstenyésztő vállalatnál. Érdemes megfigyelni, mitől sikeres egy vállalat és mekkora felelősséggel jár állatot tartani. Az állattenyésztést nem lehet csupán néhány évre tervezni.

Vannak évek, amikor a 25 kg-os végtermék malacokat a legjövedelmezőbb előállítani, van amikor hízósertést. Hosszútávon mindenképpen szerencsés, ha egy kézben van a tenyésztés és a hizlalás. Ennek higiéniai, nyomonkövetési és logisztikai okai is vannak, a gazdaságosság mellett.

– Melyek azok a "típushibák", amiket elkövetnek egyes vállalatok, mire kellene jobban odafigyelni?

– Arra, hogy egyes vállalatok milyen hibákat vétenek, nem az ér reszortom felsorolni. Azt tudom elmondani, hogy melyik az a terület, amelyre mi kiemelt figyelmet fordítunk. Ez az emberekkel váló bánásmód. Csak tanulmányokból ismerem, hogy a rendszerváltás előtti nagyüzemi állattenyésztés technológiáját sem lehetett hatékonyan bérmunkás szemléletű munkaerővel működtetni. A „tulajdonosi” szemlélet kialakítása akkoriban nem sikerült – és most is nagy kihívás. Mi igyekszünk megértetni a munkatársainkkal, hogy a munkájuk mennyire nélkülözhetetlen a termelésben. Ezzel bizonyos büszkeséget sikerül kialakítani bennük, amely motiválja Őket, hogy még jobb munkát végezzenek.

– A siker mekkora részben múlik a korszerű genetikán – mekkora részben a technológián – és az emberi tényezőkön?

– Egy istálló az csak beton, meg tégla, esetleg némi műanyag. Nem termel semmit. A technológiát az emberek működtetik. Persze épületek nélkül sem lehet termelni, de a technológia csak befektetés kérdése. Az emberekkel munka van, nem csak itt vannak és kész. A hatékonyság egyik alappillére az emberek és a köztük kialakult kapcsolatrendszer.

– Volt-e már példa arra, hogy az ágazaton belül egy vállalat vezetője tanácsot kért tőled a versenyképesség javítása érdekében?

– Igen, volt.

– Mit gondolsz, lehet-e egy jól működő üzemet, vagy gazdaságot utánozni?

– A megfelelő adaptációval bizonyos elemeket le lehet utánozni, de egész rendszert? Nem gondolom.

– Van-e nálatok lehetőség, vagy fogadónap arra a célra, hogy kisebb volumenben működő gazdaságok vezetői konzultációs időpontot kérjenek tőletek?

– Sajnos nincs elég kapacitásunk rá. Figyelmünk egészét leköti a cég működtetése, folyamatos fejlesztése.

– Amikor mindenki leépített, akkor ti új telepet avattatok. Hogyan tudod megfogalmazni a válság idején célra vezető és a túlélést megkönnyítő üzletpolitikátokat? Az "előre menekülés" a jó megoldás?

– Sajnos nincs új recept a túlélésre. Még mindig a folyamatos fejlesztés, innováció és a minőségügy a fő vezényszavak.

– Már többször szó esett az emberi tényező szerepéről, de hogyan vélekedtek a munkaerőhiányról? Érzitek-e ennek a súlyát?

– Igen, határozottan érezzük a magyarországi munkaerőhiányt. Eddig nem a dolgozók felvétele volt nehézkes, hanem a megtartása. Most már oda jutottunk, hogy nem csak megtartani, hanem felvenni is körülményes egy új dolgozót. Számunka nem az jelent kihívást, hogy az éppen aktuális termelési kapacitást kiszolgáljuk, hanem az, hogy a frissen átadott beruházásokhoz szükséges extra munkaerőt biztosítsuk. Sok energiát fordítunk arra, hogy dolgozóink elégedettek legyenek a pozíciójukban. Ambíció és szakmai képesség együttes megléte esetén a szakmai előmenetelük is biztosított.

Borítókép fotó: DanBred koca malacaival / https://danbred.com