A magyar juhágazatban új lehetőségek nyílhatnak meg, miközben Európa-szerte visszaszorulóban van a kiskérődzők tartása. A szakma szerint most van itt az idő, hogy hazánk kihasználja a kínálkozó rést.

Európa-szerte visszaszorulóban a juh- és kecsketartás

Miközben a kiskérődzők legeltetése az erdőtüzek elleni védekezésben is szerepet játszhat, a juh- és kecsketartás Európa-szerte csökken. Ez alól Magyarország sem kivétel, azonban a hazai juhágazat komoly lehetőséget lát ebben a helyzetben. A jelenlegi 500-600 ezres vágóbárány-létszámot egymillióra szeretnék növelni – mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, a Kecske és Juh Szakmai Szervezet ügyvezetője a Farmer Expón.

A kiskérődző-tenyésztés visszaesésének fő oka az európai fogyasztás csökkenése. Még Spanyolországban is – ahol hagyományosan sok juhhúst esznek – 12 kilogrammról 10 kilogramm alá esett az éves fejenkénti fogyasztás. Magyarországon ennél is rosszabb a helyzet: az átlagos fogyasztás évtizedek óta mindössze 20 dekagramm személyenként. Ez súlyos exportfüggőséget jelent a hazai termelők számára, így nem véletlen, hogy a magyar juhászok a spanyolokkal közösen kampányt indítottak a bárányfogyasztás népszerűsítésére.

bárányok

A magyar juhágazatban új lehetőségek nyílhatnak meg – fotó: pexels.com

A nemzetközi trendek kedveznek a magyar terveknek

A nemzetközi állatlétszám Ausztráliában és Új-Zélandon is csökkenő tendenciát mutat, miközben Európában kezd megfordulni a fogyasztás csökkenése. Ennél is biztatóbb azonban, hogy a juh- és kecskehúsban hagyományosan erős afrikai és ázsiai országok – például Szaúd-Arábia és Jordánia – egyre nagyobb keresletet mutatnak, ami közép- és hosszú távon is piaci lehetőséget kínálhat Magyarországnak.

Növekvő globális verseny: India átvette a vezetést

A világpiaci verseny azonban rendkívül éles, különösen, hogy a nagy állattartó országok – például India és Kína – folyamatosan növelik állatlétszámukat.

Az évek óta első helyen jegyzett Kína már öt éve is több mint 165 millió birkát tartott. Ausztrália több mint 65 millió birkája 2021-ben elegendő volt a harmadik helyhez, de Nigériában már akkor is több mint 46 millió juhot tartottak, a sarkukban pedig negyvenmilliót meghaladó állatlétszámmal már akkor is ott volt Irán és Szudán. A top tízes listára az európai országok közül már akkor is csak Nagy-Britannia fért fel a maga 33,5 millió birkájával.

A minőségi magyar bárányban van a jövő

A magyar bárány kiváló minőségének köszönhetően időnként Európa legdrágább árucikkei közé tartozik. 2024 végén például a kilónkénti felvásárlási ár meghaladta a 2250 forintot.

A bárány árának emelkedési ütemét gyakran megelőzi a költségek növekedési üteme – nem beszélve az inflációs hatásról, amivel megtisztítva, a 2008-as árszintet alapul véve az említett legmagasabb ár is csak 1500 forintnak felelne meg, ezért szakértők szerint az exportpiacok bővítése mellett a szaporulat növelése is fontos. A 2024-ben meglévő mintegy 700 ezer anyajuh alapján az egymilliós vágólétszám reális célnak tűnik, azonban a piac ingadozása nagyobb kockázatot is jelenthet.

Vágóhidak nélkül nincs jövő

A szakmai szervezetek és szakértők, köztük Jávor András is kiemelik: a hazai juhvágóhíd-kapacitás növelése elkerülhetetlen. A rendszerváltás után lezajlott privatizációs folyamatok során sok feldolgozót vásároltak fel – és zártak be – külföldi befektetők, főként olaszok, akik akkoriban a magyar élőbárány fő felvásárlói voltak. Ez ma is így van a 20-25 kilós könnyűbárányok esetében, míg a 35 kiló felettieket főként az arab országok és Törökország keresik.

Növelni kell a feldolgozott termékek arányát – e célból a minisztérium már vizsgálja az új vágókapacitások létrehozásának támogatási lehetőségeit.

A gyapjú helyzete továbbra is rendezetlen

A magyarországi gyapjúfeldolgozás is áldozatául esett a rendszerváltás privatizációjának, a megmaradt üzemeket szintén olasz befektetők zárták be. Ma már az európai gyapjú is nehezen talál piacot: veszélyes hulladéknak minősül, és főként útalapként használják fel. Mindössze a ruhák 1%-a készül világszerte gyapjúból, helyette a műszálas anyagok dominálnak, ami fenntarthatósági szempontból is aggályos.

A kínai felvásárlók ugyan jelen vannak, de az általuk fizetett ár sokszor még a nyírás költségeit sem fedezi. A minőségi gyapjúpiac célba vétele és az új feldolgozóüzemek megnyitása hozhatna változást, különösen a merinói juhok tartásával, amelyek kizárólag alkalmasak finomgyapjú előállítására.

Kecskékkel a tűz ellen

Bár a kecske- és juhtej, valamint a hús a fő termék, a legeltetésnek másodlagos haszna is lehet. Az erdők kecskék általi tisztán tartása évszázadokig gyakorlat volt – és ez a módszer ma is alkalmazható, különösen az erdőtüzek megelőzése érdekében. A juhok és különösen a kecskék kiválóan alkalmasak a bozótosok megtisztítására, és több mediterrán országban újra fontolóra vették e módszer alkalmazását. Bár Magyarország csupán a 11. helyen áll az európai erdőtűz-veszélyeztetettségi rangsorban, a juhászok szerint a legeltetéses védekezés itthon is indokolt lenne.

Forrás: vg.hu

Indexkép: pexels.com