A magyar élelmiszeripar fenntarthatósági átállása stratégiai jelentőségű a klímavédelmi célok, az erőforrás-hatékonyság és az élelmezésbiztonság szempontjából.

A globális élelmiszerrendszerek jelenleg kiemelkedő környezeti terhelést jelentenek, többek között jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással, víz- és talajhasználattal, illetve hulladéktermeléssel.

Magyarország az Európai Unió szabályozási és finanszírozási kereteihez igazodva ─ különösen a „Farm to Fork" stratégia és a Zöld Megállapodás mentén ─ egyre hangsúlyosabban törekszik egy versenyképesebb, körforgásos és digitálisan támogatott élelmiszeripari modell kiépítésére.

Bár a hazai elérhető természeti erőforrások és agrárhagyományok komoly előnyt jelentenek, az innováció hiánya, a kisvállalkozások tőke- és technológiai korlátai, valamint a fenntarthatósági indikátorok hiányos nyomon követése lassítja a fejlődést.

élelmiszeripar

A magyar élelmiszeripar fenntarthatósági átállása stratégiai jelentőségű a klímavédelmi célok, az erőforrás-hatékonyság és az élelmezésbiztonság szempontjából – Fotó: pexels.com

A modern technológiák ─ többek között a megújuló energiahasználat, nem hőalapú tartósítási módszerek, biológiailag lebomló csomagolások és digitális élelmiszerlánc-monitoring rendszerek – jelentős környezeti és gazdasági előnyöket kínálnak, azonban elterjedésük még korlátozott.

A fenntartható élelmiszeripar társadalmi hatásai kiemelkedők, szerepe van a vidéki munkahelyek megtartásában, valamint a fogyasztói egészség javításában és a rövid ellátási láncok erősítésében.

A magyar élelmiszeripar akkor válhat hosszú távon ellenállóvá és versenyképessé, ha a fenntarthatósági célok megvalósítása technológiai modernizációval, intézményi koherenciával és fogyasztói szemléletváltással együtt valósul meg.

További részleteket IDE kattintva olvashatsz.

Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com