Műtrágya 25 hirdetés

Napjainkban a különféle műtrágyák a növénytermesztésben történő tápanyagutánpótlás legfontosabb input anyagát jelentik. Maga a műtrágya terminus egy összefoglaló elnevezés (hiszen számos különböző összetételű műtrágyát ismerünk), amelynek célja a talajban keletkezett hiányok pótlása, ezáltal segítve a növények megfelelő fejlődését. A műtrágya név természetesen a mesterséges előállításban gyökerezik.
Az intenzív növénytermesztés következtében a termőtalaj általában főként nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban valamilyen módon mindenképpen pótolni szükséges, különben a talaj kimerül és a termés mennyisége jelentősen lecsökken, legyen szó bármilyen növénykultúráról. Így nem véletlen, hogy legtöbbet használt műtrágyákat a nitrogén műtrágyák (mint például a pétisó), illetve a foszfor és kálium alapú műtrágyák adják. A felsoroltak mellett esetenként más kémiai anyagok, nyomelemek műtrágyaként való pótlására is szükség lehet. Ilyen input anyagokkal a rovat apróhirdetéseit böngészve is találkozhatunk: granulált ásványi műtrágyák (például Polysulphate), mikroelemes műtrágyák, granulált mésztrágya (kálcium-karbonát), talajjavító mésziszap, zeolit, lombtrágyák stb.
A műtrágyák földre történő kijuttatása jellemzően valamilyen műtrágyaszóró eszközzel történik, melynek számos változata létezik, ezek mind működési elvüket, mind kapacitásukat tekintve igen eltérőek lehetnek. A műtrágyát alapvetően a talajfelszínre, vagy közvetlenül a talajba juttatják, bár a két eltérő módszer közül inkább a felszínre szórás terjedt el jobban. A szilárd műtrágyák döntő többségét úgynevezett röpítőtárcsás műtrágyaszóró gépekkel juttatják ki a gazdák. Léteznek ugyanakkor folyékony műtrágyák is, mint például a nitrosol. Ezek tárolása és kijuttatása más módszerekkel történik. A szilárd műtrágyák mozgatására és tárolására újabban a big-bag zsákok jelentik a legközkedveltebb megoldást.