A fahéj évezredeken át az egyik legértékesebb fűszerként szerepelt a világkereskedelemben. Az ókori Egyiptomban balzsamozásra és vallási szertartásokhoz használták, míg a középkori Európában egyaránt jelen volt a konyhákban és az egyházi rítusokban. Később a Holland Kelet-indiai Társaság révén a világ egyik legjövedelmezőbb kereskedelmi árujává vált, gyakran értékesebbnek tartották, mint magát az aranyat.

Egy örökzöld fa kérgéből született fűszer

A fahéj egy örökzöld, bokros fa kérgéből készül, amely a babérfélék családjába tartozik. Legfőbb termőterületei Srí Lanka, India, Mianmar, valamint Dél-Amerika és Nyugat-India egyes részei. A belső kéreg szárításával készül a jellegzetes, barna színű, meleg és édes aromájú fűszer. Az illóolaját a kéreg apróbb darabjaiból nyerik ki, amelyet élelmiszerek, parfümök, likőrök és gyógyszerek alapanyagaként is használnak.

A fűszerháborúk árnyékában

A fahéj iránti kereslet a történelem során véres összecsapásokat is szült. A 16–18. század között a portugálok, hollandok, franciák és britek versengtek a fahéjkereskedelem kizárólagos jogáért. A tét óriási volt: Magellán expedíciójából mindössze egy hajó tért haza a Fűszer-szigetekről – igaz, több száz mázsa fűszerrel megrakodva. A hajó kapitánya még nemesi címet is kapott, címerében fahéjrúd is helyet kapott.

A 18. században a hollandok szó szerint fahéjhegyeket égettek el, hogy szabályozzák az árakat. Ám a fűszer hamarosan elvesztette elit státuszát, és a tömegek számára is elérhetővé vált. Napjainkban a világ fahéjtermelésének zömét Kína, Indonézia, Vietnám és Srí Lanka biztosítja.

fahéj

A fahéj egy örökzöld, bokros fa kérgéből készül, amely a babérfélék családjába tartozik. Legfőbb termőterületei Srí Lanka, India, Mianmar, valamint Dél-Amerika és Nyugat-India egyes részei  – Fotó: Pixabay

Két fő típus, eltérő aromák

A legismertebb fahéjfajták a ceyloni (vagy „igazi”) fahéj és a kínai eredetű kasszia. Az előbbit vékonyabb, finomabb textúra jellemzi, világosabb színű, morzsalékosabb, míg a kasszia vastagabb, keményebb és sötétebb. Bár őrölt állapotban nehéz megkülönböztetni őket, laboratóriumi vizsgálattal – például jódtinktúrás keményítőteszttel – mégis meg lehet határozni az eredetüket. A ceyloni fahéjat általában egészségügyi és kulináris célokra is előnyben részesítik enyhébb kumarintartalma miatt.

Fahéj a világ konyháiban

A fahéj a világ szinte minden konyhájában jelen van. Az amerikai és európai régiókban főként almás édességek, reggeliző pelyhek, péksütemények és forró italok ízesítésére használják. A Közel-Keleten húsos ételekhez adják, míg Indiában curry-k része. A portugál és török konyhában édes és sós ételekhez egyaránt kedvelt. Délkelet-Ázsiában pedig a kínai ötfűszer-keverék elengedhetetlen alapanyaga.

Magyarországra a 15. században érkezett, és gyorsan a nemesi konyhák fűszerpolcaira került. Napjainkban már minden háztartásban megtalálható, legyen szó karácsonyi mézeskalácsról, fahéjas csigáról vagy forralt borról.

A fahéj gyógyhatásai

A népi gyógyászat régóta ismeri a fahéj különféle pozitív hatásait.

A ceyloni fahéjat például impotencia, reuma, szemgyulladás és fogfájás kezelésére is használták. A kínai fahéj pedig gyakran szerepelt az emésztőrendszeri problémák, megfázás vagy influenza elleni házi szerek között.

Tudományos vizsgálatok is alátámasztják a fahéj vércukorszint-csökkentő és szívvédő hatásait. Egy brit tanulmány szerint napi 2 gramm fahéj három hónapon át történő fogyasztása kimutathatóan csökkentette a 2-es típusú diabéteszben szenvedők HbA1c-szintjét, valamint a vérnyomásukat. Bár nem helyettesíti a gyógyszeres kezelést, étrend-kiegészítőként hasznos lehet.

Illóolaj formájában is értékes

A fahéjolaj a fahéjfák kérgéből, leveleiből és ágaiból készül, különböző illattal és tulajdonságokkal. A ceyloni fahéjfa kérgéből kinyert olaj tiszta, világossárga színű, míg a levelekből származó változat sötétebb, az eugenolra emlékeztető illattal. Ezeket az olajokat húsok, sütemények, italok ízesítéséhez, de parfümök és szappanok készítéséhez is felhasználják.

A kínai és indonéz fahéjfákból nyert olajok hasonlóan széles körben elterjedtek, bár ezek gyakrabban tartalmaznak magasabb kumarintartalmat, ami hosszú távon egészségügyi kockázatot jelenthet.

A kumarin kérdése

A kumarin egy természetes vegyület, amely nagyobb mennyiségben májkárosító lehet. Az Európai Unió szigorúan szabályozza az élelmiszerekben megengedett maximális kumarinszintet.

A kassziában jóval magasabb a kumarin mennyisége, ezért a szakértők hosszú távú fogyasztásra inkább a ceyloni fahéjat ajánlják.

A dán hatóságok 2013-as vizsgálata szerint a finompékáruk közel felében a kumarinszint túllépte a megengedett határértéket. Emiatt a rendszeres, nagy mennyiségű fahéjfogyasztást – különösen kasszia esetén – nem javasolják.

Forrás: greendex.hu
Indexkép: pexels.com