A tájegységi fővadászokkal erősítik a vadgazdálkodási hatósági munkát

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke és Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke is felszólalt azon a szakmai konferencián, amelyet a vadgazdálkodás időszerű kérdéseiről tartottak a FeHoVa kiállításon. A NAK által szervezett tanácskozáson ott volt az Agroinform.hu is.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke azt hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés 2015 novemberében konszenzussal fogadta el az új vadászati törvényt, amelynek kidolgozásában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is aktív szerepet vállalt. A törvény hatálybalépése óta a földtulajdonosok egy-két kivételtől eltekintve mindenhol döntöttek a képviselet formájáról. A vadászterületeken megtörténtek a szükségesnek tartott határmódosítások is, továbbá határoztak a vadászati jog gyakorlásának és hasznosításának feltételrendszeréről is.

Győrffy Balázs: a vadkár kérdésében áthidalhatatlannak tűnő érdekellentét van a mezőgazdálkodók, az erdőgazdálkodók és vadgazdálkodók között – fotó: Prág Ferenc/Agroinform.hu

Mindez azért volt fontos, mert március 1-jén kezdődik az újabb 20 éves vadászati periódus.
A NAK elnöke szerint a tájegységi vadgazdálkodás új rendszerével javulni fog a vadgazdálkodás színvonala, és ez pozíciójavulással jár majd a piacon a "vendégvadászokért folytatott küzdelemben".

Szólt a vadgazdálkodás „legkritikusabb pontjáról” is, a vadkárokról. Ennek kérdésében áthidalhatatlannak tűnő érdekellentét van a mezőgazdálkodók, az erdőgazdálkodók és vadgazdálkodók között. Öt pontban foglalta össze az ezzel kapcsolatos feladatokat:
1.) a kommunikáció erősítése a vadászatra jogosult és a vadkár elszenvedője között;
2.) minőségi vadkármegelőzési és -kezelési stratégiára kialakítása, ebben nagy segítséget nyújthatnak fővadászok is;
3.) a szakértői munka minőségének javítása: oktatás, továbbképzés is;
4.) kutatásfinanszírozás;
5.) tanácsadás.

A NAK ezeken a feladatokon túl részt vesz országos Vadgazdálkodási Tanács munkájában is, a további jogalkotási feladatokról szólva emlékeztetett: az erdőtörvény várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerül.

Bitay Márton: kiválasztották a tájegységi fővadászokat

Olyan természeti adottsággal rendelkezünk, mint a magyar vadállomány, amely méltán világszínvonalú lehet ­– mert most nem az – jelentette ki Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár. És folytatta: „mindenkit el kell hogy keserítsek”, a vadászati kultúra, a vadgazdálkodás és a vadgazdálkodási oktatás színvonala sem az. A világszínvonal elérése a legfőbb feladat, amelyet a vadászati világkiállításra felkészülve 2021-re el kell érnünk.

Bitay Márton: a fővadászoknak minden hivatásos vadászt fel kell keresniük, és bele kell szólniuk a szakmai munkájukba – fotó: Prág Ferenc/Agroinform.hu

A konferencia címére, az „időszerű kérdésekre” utalva kifejtette: már tavaly is szó volt ugyanezekről a gondokról: „folytatólagosan’ vannak problémák például a trófeaminőséggel, a nagyvadállomány növekedésével, az apróvadállomány csökkenésével, a vadkárral. A legaktuálisabb kérdésként azt nevezte meg, hogy kiválasztották a tájegységi fővadászokat, megindulhat a tájegységi vadgazdálkodás. A tájegységi fővadászi intézményrendszer Földművelésügyi Minisztérium hivatali szerkezetébe tagozódott be.

Mint hangsúlyozta, konfrontatív feladat az övék. Első állományi értekezletükön elvárásként meg is fogalmazta: ésszel, értelmesen és emberségesen, de ütközzenek, ha kell, a  vadászatra jogosultakkal. Minden hivatásos vadászt fel kell keresniük, és bele kell szólniuk a szakmai irányításukba. Értelmet kell adniuk annak a munkának, amit a közigazgatás jogszabályi szinten, az egyetemek pedig tudományos szinten elvégeztek-elvégeznek. „Hiszen semmi értelme az egésznek, ha helyben, a magán-vadgazdálkodóknál, az egyszerű vadásztársaságoknál ezekből nem köszön vissza semmi” – nyomatékosította.

A vadgazdálkodási, vadászati tevékenység feletti szakmai felügyeletben tehát a vadászati hatóság mellett a tájegységi fővadászok is részt vesznek. A tájegységi vadgazdálkodás teremti meg annak az alapját, hogy Magyarországon az egyes földrajzi tájak adottságainak megfelelő vadgazdálkodás folyjon, és a 2021-ben megtartandó budapesti vadászati világkiállításra érkező látogatóknak valóban világszínvonalú vadgazdálkodást lehessen bemutatni – hangsúlyozta Bitay Márton.

Nagy előrelépés a Vadgazdálkodási Alap létrehozása

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke a Vadgazdálkodási Alap létrehozását emelte ki az új vadászati periódus adta lehetőségek közül. Ez többletforrást jelent majd, amelyre pályázni kell. Azt, hogy milyen célra lehet a forrásokat fordítani, azt évente határozza majd meg az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége. A pénz odaítélésében a vadászkamara országos és megyei szervezetei is részt vesznek, a források felhasználását szigorúan ellenőrzik majd – tudatta a kamaraelnök.