A Duna–Tisza közi Homokhátság mára Magyarország egyik legsérülékenyebb ökológiai térsége lett. Az itt található erdők fenntartása és fejlesztése már nem pusztán erdészeti, hanem társadalmi és klímavédelmi kérdés is.

A KEFAG Zrt. és az Erdőmánia együttműködésében készült új dokumentumfilm, „Erdők a Homokhátságon – jelen és jövő” címmel, ezt a komplex helyzetet mutatja be, és egyben szakmai megoldásokat is kínál a jövő erdőgazdálkodására.


Klímaváltozás a homokon – múltból a jövőbe

A térséget egyre inkább sújtja a vízhiány, az extrém hőség és az invazív kártevők megjelenése, ami miatt a természetes erdőmegújulás sokszor már nem elegendő. A KEFAG vezérigazgatója, Sulyok Ferenc emlékeztet: „A múltban egyszer már sikerült életet varázsolni a sívó homokból. Most a mi felelősségünk, hogy ezt az örökséget megőrizzük – még nehezebb körülmények között is.”

Új fafajok és technológiák

A KEFAG már több mint 15 éve alkalmaz délkelet-európai – főként bolgár és szerb – származású fafajokat, amelyek jobban tűrik a Homokhátság jövőbeli klimatikus viszonyait. Emellett alkalmazzák a mélyforgatásos talaj-előkészítés technológiáját, amely 50–70 cm mélységig lazítja fel a talajt, ezzel növelve a vízmegtartó képességét és elősegítve a gyökérfejlődést.


erdo

Fotó: Facebook


A „KEFAG-mix” néven ismert elegyes erdősítési modell – amely a szürke nyár, fehér akác és nemesnyár kombinációjára épül – szintén a mozaikos alföldi viszonyokhoz igazodik. Ebben az akác például nitrogénkötő képességével támogatja a talaj tápanyagellátását, és védelmet nyújt más fajok számára.

Erdőgazdálkodás és természetvédelem

A KEFAG szerint az erdőgazdálkodás nem ellentéte, hanem eszköze a természetvédelemnek. Ahogy Sulyok Ferenc fogalmaz: „Ahhoz, hogy egy alföldi erdő hosszú távon fennmaradjon, nem elég csupán védeni – működtetni is kell.”

A kitermelt faanyag – például rostfa vagy bútoripari alapanyag – nemcsak gazdasági értéket képvisel, hanem jelentős klímavédelmi szerepe is van, mivel a faanyagban tárolt szén hosszú távon kivonódik a légkörből. Ez különösen fontossá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a faipar környezetterhelése jóval alacsonyabb, mint például a betoné vagy az acélé.



A film üzenete: közös ügy a zöld jövő

A 47 perces film célja, hogy közérthető módon mutassa be a klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdőkezelés stratégiáit, a monokultúráktól való elmozdulást és az elegyes, természetesebb erdőszerkezetek irányába történő szemléletváltást. A KEFAG meggyőződése, hogy az ember és természet együttműködése elengedhetetlen, különösen ott, ahol az éghajlati kihívások már nem a jövő, hanem a jelen problémái.


Forrás: KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.

Indexkép: Facebook