Erről az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszélt a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson Szarvason. Szentpéteri Sándor kifejtette,
- szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását,
- fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást;
- emellett bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett,
- és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe.
További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése – húzta alá.
A helyettes államtitkár elmondta, a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65 százalékát adja. Éves termelési értéke – étkezési halra vonatkoztatva – 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint.
A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01 százalékban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.
A kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat - az import mellett - amely étkezési halat biztosít Magyarországon.
Kisüzemi hatenyésztés Magyarországon
Szentpéteri Sándor a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás, átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Utóbbin az új uniós ciklus pályázati forrásaival javítani szeretnének.
A halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70 százaléka import tengeri hal. "Ezen változtatni kell" - hangsúlyozta. (A hazai halfogyasztási szokásokról ITT érhető el az Agroinform.hu decemberi felmérése.)
A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő.
Megjegyezte, az Európai Unió országai közül Magyarország
- harmadik helyen áll a pontytermelésben,
- második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés,
- míg dobogós helyen végzett az afrikaiharcsa-termelés területén.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is.
A politikus közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajziárujelző-oltalmat.
Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította.
Az ágazat a világ halászfogásának 40 százalékát adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40 százaléka (45 millió) nő.
Indexkép: Envato
