A Sunshine Aktuál műsorában mutatkozott be Gajdos László, az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évtizedben a környezet- és természetvédelem háttérbe szorult, a kiváló szakemberek különböző kormányzati szerveknél elszórtan dolgoztak. Az új minisztérium felállítása szimbolikus jelentőséggel is bír: a névválasztást David Attenborough legendás sorozata ihlette, jelezve, hogy a szervezet nem csupán elszigetelt részterületeket véd, hanem rendszerszintű felelősséget vállal az egész élő környezetért.
A minisztérium feladatköre rendkívül összetett, magában foglalja a nemzeti parkok igazgatását, a teljes vízügyi ágazatot, a klímapolitikát, az állatjólétet és a hulladékgazdálkodást is.
Gajdos László kiemelte, hogy az erdőgazdálkodásban gyökeres szemléletváltásra van szükség. A kizárólagos fakitermelés és értékesítés – amit a miniszter „erdőbányászatnak” nevezett – helyett az ökológiai szemléletű, fenntartható erdőkezelést kívánják előtérbe helyezni, megóvva a hazai erdők biológiai sokszínűségét.
Gajdos László miniszter hangsúlyozta, hogy a korábbi gyakorlattal radikálisan szakítani kell, és a hazai erdőállományra nem nyersanyagbányaként, hanem összetett ökoszisztémaként kell tekinteni.
Az erdőgazdálkodási reform két fő pillérre épül:
Az ökológiai szemléletű erdőkezelés és a tarvágások tilalma. A minisztérium legelső és leglátványosabb intézkedéseinek egyike a védett állami erdőket érintő tarvágások azonnali felfüggesztése, valamint egy átmeneti fakitermelési moratórium bevezetése volt a vegetációs időszak végéig (szeptemberig).
- A „szálaló” gazdálkodás előtérbe helyezése: A teljes erdőterületek letarolása helyett a minisztérium az úgynevezett szálaló vagy folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodást teszi kötelezővé a védett területeken. Ez azt jelenti, hogy a szakemberek csak az érett, beteg vagy terv szerint kivágandó egyedeket emelik ki a faállományból (okszerű normál szálazás), így az erdő belső klímája, talajszerkezete és fényviszonyai nem sérülnek drasztikusan.
- Az ökoszisztéma védelme: A tarvágások megállításával közvetlenül védik az erdőben élő növény- és állatvilágot, a gombafajokat, valamint a talajban élő mikroorganizmusokat. Az egybefüggő erdőborítás fenntartása alapvető fontosságú a biodiverzitás megőrzéséhez.
Az erdők szerepe a klímavédelemben és a vízvisszatartásban
Az új erdészeti politika szorosan összekapcsolódik a minisztérium vízügyi és klímavédelmi stratégiájával. Az erdők nemcsak szén-dioxid-nyelőként funkcionálnak, hanem a vízgazdálkodásban is kritikus szerepet játszanak.
- Az erdő mint természetes szivacs: A megfelelően kezelt, dús aljnövényzettel és változatos korösszetétellel rendelkező erdők képesek a hirtelen lehulló csapadékot megtartani, és azt fokozatosan visszajuttatni a talajba. Az aszályos időszakokban az erdők talaja kulcsfontosságú víztározóként működik, ami tompítja a regionális vízhiány hatásait.
- A hazai „őserdők” kialakítása: A tárcavezető hosszú távú célként fogalmazta meg olyan védett erdőterületek kijelölését és háborítatlanul hagyását, amelyek idővel a trópusi őserdőkhöz hasonlóan képesek önmagukat szabályozni, és belső, stabil mikroklímát kialakítani. Ez a lépés elengedhetetlen a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni helyi ellenálló képesség (reziliencia) növeléséhez.
A tárca működésének első napjaiban máris számos azonnali beavatkozást igénylő üggyel kellett szembenéznie. Az egyik legsürgetőbb probléma a mezőgazdaságot és a természetet sújtó aszályhelyzet. A szakemberek számításai szerint jelenleg több Balatonnyi víz hiányzik a hazai talajokból, különösen a Tiszántúlon kritikus a helyzet. A vízügyi igazgatóságok egy gyors akcióterv keretében olyan védekezési központot hoztak létre, amely az eddigi árvízvédelmi szemlélettel szemben a vízvisszatartásra fókuszál.
A cél az, hogy a csapadékot ne elvezessék, hanem megőrizzék, hiszen a talaj szerkezete biztosítja az egyik legjelentősebb és legkedvezőbb természetes víztározási kapacitást.
Az interjúban szóba került a keleti országrészt élénken foglalkoztató akkumulátorgyárak kérdése is. A miniszter rámutatott, hogy az elmúlt időszakban a mérleg nyelve egyértelműen az ipari lobbi irányába billent el, amit most egyensúlyba kell hozni. Az ipari fejlődés és a munkahelyteremtés fontos, de nem valósulhat meg az állampolgárok egészségének veszélyeztetésével. A vízigényes beruházásokat csak olyan területekre szabadna tervezni, ahol a helyi vízkészletek ezt fenntartható módon elbírják. Ezzel összefüggésben a minisztérium a szennyvíz újrahasznosítási arányának drasztikus növelését tervezi, példaként említve a nemzetközi szinten is kiemelkedő technológiákat alkalmazó országok gyakorlatát.
A lakosság biztonságát érintő másik kritikus téma a dunántúli megyékben megjelent azbesztszennyezés, amely bizonyos osztrák bányákból származó útburkolati alapanyagok miatt alakult ki. Gajdos László megerősítette, hogy a kormányülésen napirendre kerül a probléma (az interjú korábban készült, és mint ismert, a kormány meg is tárgyalta a témát), és azonnali intézkedéseket tesznek a porzás megakadályozására és a behozatal korlátozására. A jövőben a szennyező fizet elve alapján a károk felszámolásának költségeit a felelősökre fogják hárítani.
Indexkép: Agroinform
