Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) legfrissebb éves statisztikai jelentésében a vadállomány helyzetét és a vadgazdálkodás eredményeit összegezték a 2022/2023. vadászati évre vonatkozóan – erről írt honlapján az Országos Erdészeti Egyesület.
Az OVA egyik feladata, hogy a vadgazdálkodási jelentések alapján évről-évre statisztikai jelentést készít a vadállomány és a vadgazdálkodás aktuális helyzetéről. A kiadványban szereplő információk a vadászatra jogosultak által szolgáltatott állománybecslési és vadgazdálkodási adatokon alapulnak.
Prof. dr. Csányi Sándor, az Országos Vadgazdálkodási Adattár vezetője a jelentés adatait összegezve elmondta, ha a magyar vadgazdálkodás fő célja az elmúlt fél évszázadban egyrészt a nagyvadlétszám növekedésének megállítása és a vadkárok csökkentése, másrészt pedig a hasznos apróvad fogyásának megállítása volt, akkor a számok alapján lesz még tennivaló a jövőben is.
A trófeabírálati adatok alapján a 2022/2023. vadászati évben összesen 72 351 darab trófea került a szakértők elé. Az őzagancsok 60,3%-kal, a gímszarvas agancsok 26,9%-kal, a dámlapátok 7,1%-kal, a vadkan agyarak 3,9%-kal, a mufloncsigák pedig 1,8%-kal részesedtek az összes elbírált trófeából. 12,3 százalékkal nőtt külföldi vendégvadászok által zsákmányolt trófeák aránya az előző vadászati évhez viszonyítva – azonban ez még így is kevesebb a 2020 előtti mennyiségeknél. 1990-től 2019-ig 35% feletti volt a külföldi elejtések aránya. A hazai vadászok által lőtt trófeás vad aránya azonban 3,87 százalékos csökkenést mutat az előző évhez képest.
Hiába engedélyezik évről évre több gímszarvas elejtését, az állomány nemhogy csökkenne, hanem nő, mint ahogy a vadkár miatt a gazdák és a vadgazdák között kialakuló konfliktusok száma is, melyekben jelentős szerepük van a szarvasfajoknak – forrás: pixabay
Megállapítható továbbá, hogy a 2022/2023. vadászati évben a gímszarvas és a dámszarvas terítéke tovább növekedett. Annak ellenére, hogy az évek óta tartó jelentős hasznosítástól az állományaik csökkenése, vagy stabilizálódása lenne várható, a 2023. évi jelentett létszámuk tovább emelkedett. Ismételten megállapítható, hogy a gímszarvas lelövések minden korábbit meghaladó száma sem okozott csökkenést, nemhogy az állomány összeomlását okozta volna. A számok megerősítik, hogy az elmúlt évtizedben megemelt lelövések fenntartása és további növelése szükséges ahhoz, hogy a gím- és a dámszarvas létszáma, valamint a velük összefüggő konfliktusok is csökkenjenek.
A trófeabírálati eredmények alapján a gím- és dámszarvas agancsok átlagos minősége 2010 óta nem romlott, bár az előző évhez képest az érmes trófeák száma csekély, hibahatáron belüli csökkenést mutat. Az őznél az elmúlt években az érmes arány újra növekvő tendenciát követ. Az érmes mufloncsigák száma is növekedett.
_fill_540x300_0.jpg)
Az afrikai sertéspestis (ASP) a megjelenése óta kihatott a vaddisznó teríték nagyságára, a 2022/2023. vadászati évben a lelövések száma 130 ezer példányra csökkent. A 2010–2018 közötti években a jelentett létszám 100–110 ezer példány között alakult, ez a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására 2019 óta hozzávetőleg a felére csökkent (55 847 példány). Feltéve, hogy az adatok a valós viszonyokat tükrözik, ez rámutat arra, hogy elérhető a vaddisznó állománynak a 0,5 db/négyzetkilométer szintre vagy az alá való csökkentése, mint ahogy azt célként megfogalmazták a járvány megállítása érdekében a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló Nemzeti Akciótervben.
Az ASP nem mindenhol csökkentette a kívánt mértékben a vaddisznók számát – forrás: pixabay
Óvatosságot indokol azonban, hogy a több éve 250% körüli hasznosítási aránytól nagyobb csökkenés lenne várható. Az ASP kezelése érdekében az országos, a vadgazdálkodási tájegységi és a vadgazdálkodási egység szintű állománykezelési tervek következetes végrehajtása kivitelezhető cél. Elkerülhetetlen a vaddisznó létszámának radikális csökkentése, különösen az alföldi, mezőgazdasági területeken élő állományok felszámolása.
Az apróvadfaj-állományok viszont erőteljesen fogyatkoznak, amivel kapcsolatban a vadgazdálkodásnak és a mezőgazdászoknak is van teendőjük – forrás: pixabay
Az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökkent az utóbbi évtizedekben. A mezei nyúl, a fácán és a szürke fogoly becsült állománya is fogyott az előző évhez képest. A mezei nyúl és a fácán helyzetének javítása tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé. Ennek fő feltételei a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében, a tényeken alapuló, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése, továbbá a ragadozók (róka, borz és aranysakál) kompromisszumok nélküli szabályozása, valamint a vaddisznó mezőgazdasági területeken való meg- vagy visszatelepülése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés – olvasható a dokumentumban.
_fill_540x300_0.jpg)
