Válasz Berkó_ #1309. hozzászólásáraNekem is fél méteres lemaradásban volt a (szomszéd) szántottban lévőhöz.De utolérte,nem cserélnék vele.Gyomirtást kell tökéletesebben,és működhet a dolog.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólásáraÉn csak fél hektárt mertem bevállalni direktbe, de jócskán le volt maradva attól amit csak 10 centire kapirgáltam meg tavasszal vetés előtt (300 kiló karbamidot be kellett dolgozni valahogy), de még az sincs sehol, amit meggruberoztam. Most már több mint 2 hete nem voltam kint, így lehet az esők kiegyenlítették az állományt, de szó mi szó alig fejlődött nálam.
Gratulálok Neked, mert ez szépet mutat!
Válasz szanberg #1305. hozzászólásáraNemtudom, lehet.
De a nitrosol bizonyos %-a karbamid, az meg párolog.
Jó volna ezekben a műtrágya párolgásokban-veszteségekben tisztán látni.
Válasz lac* #1301. hozzászólásáraÉs akkor amikor a nyitott lencsében van jövő évig a nitrosol és ugyan az a fajsúlya akkor is, illetve a nitrogén hatás sem marad el, akkor mivan!?!
Nem illan el a nitrosol.
Mondok még példát, majdnem minden évben megtörténik olyan, hogy műtrágya nélkül vetünk és ez után fújtam rá 300l Nitrosolt bele keverve 4l glifót a gyomok miatt. Tavaly is egy hónapig nem esett rá eső aztán 14tonna kukorica lett belőle...
Válasz Praetor #1302. hozzászólásáraÉn a CO-t(sprintert) a mélységtartása miatt vetettem el. Átdobálja a földet a szomszédos csoroszlyák elé, így mélyebbre kerülnek egyes sorok magjai.
Válasz cimbike. #1299. hozzászólásáraA CS harverileg tényleg sűrű, de no-till direktvetés esetén talán kevésbé ragad fel, főleg ha van mulcs is, amire azért ebben a rendszerben törekszenek. A saras körülményeket általában kevésbé tolerálják az ilyen rendszerű vetőgépek. A JD esetében mondják az öreg jenkik, hogy ha sikerül egy foltba belehúzni, egy fél napja is rámehet az embernek, míg kitakarítja. Ebből a szempontból az Unidrill/Sky Easydrill vetőgépek talán jobbak, ha a tárcsás típusokat nézzük.
Ami engem zavar a CS esetében, az a nagy tömeg (nyilván okkal nagy, de ez egyben hátrány is), és hogy a sortávolság csak 23.8cm. Ez a gyomelnyomás szempontjából nem a legelőnyösebb (bár ez tartós no-till esetében kisebb jelentőségű). Míg a CO egy vetőelemmel 2 sort vet, addig a CS csak egyet, mert a másik oldalra a műtrágyát rakja. A 750a meg 16.7cm, ami szvsz vállalható.
Az viszont tény, hogy a CS elég jól spórol a talajnedvességgel. Ezért száraz területeken viheti a prímet, mert a legnedvesebb körülményt biztosítja a mag számára. Link
Válasz szanberg #1290. hozzászólásáraÉs a hatóanyaggal mi lesz,mert látod amit látsz,de a hatóanyag bizonyos %-a tuti elmegy. És üzem közbe vékony csíkon csorgatod, ott van párolgási felület is bőven.
Igaz, még csak 1 területet vetettünk vele, de azt tavasszal, magágykészítés nélkül, olajretket. Meglepően jól dolgozott, pedig a területen sem a borona sem a kombinátor nem tudott magágyat csinálni, mert galacsinolt.
Válasz Praetor #1296. hozzászólásáraNekem az nem tetszik, hogy ez a CS olyan sűrű. Szerintem egy szellős vg használhatóbb. Anno 750a-n is gondolkoztam, de aztán több okból is elvetettem az ötletet. Az egyik pl az h a vontatott vg futóműve leghátul van. Így sarasabb körülmènyekben nyomot hagy.
No-tillage Seeding in Conservation Agriculture
http://www.fao.org/3/a-al298e.pdf
Success with No-till -under any conditions
http://www.no-till.uk/Resources/RussMcKenzieeditedreportfinal.pdf
Establishing Native Forbs in Existing CRP Using No-Till Techniques in Northern Idaho: Comparison of Drills and Seedbed Preparations
https://www.nrcs.usda.gov/Internet/FSE_PLANTMATERIALS/publications/wapmcsr12865.pdf
Direct Seed Drills
https://www.profi.co.uk/sites/profi/files/profi_direct_drill_guide_2016.pdf
Egyébként szimpatikus volt neki a CS, de szerinte a felárat egyáltalán nem éri meg a 750a-hoz képest, főleg hogy érdemi előnyöket nem igazán tudott felmutatni. Ahogy írja is, az Újzélandi útja inspirálta a kísérlet beállítására. A régebbi bejegyzéseiben erről is lehet olvasni.
Kicsit össze van torlódva a szöveg a blogon, a korábbi layout sokkal olvashatóbb volt.
Válasz szanberg #1291. hozzászólásárahát persze, mivel már minden gazdaságban van pronto, abból többet már nem lehet eladni, valamit ki kell találni, amivel újra tele lehet rakni a világot.
Látott már valaki Cross Slot rendszerű direktvető gépet??? Leginkább működés közben.
Most hogy esett az eső kicsit nézelődtem, elég szimpatikus megoldással bír ez a rendszer ha echte tarlóba vetést akarunk.
Másik teccetős megoldás, az striptill, az a Horsch Focus TD
A Horsch magazinban olvastam egy azthiszem litván gazdálkodóról akinek egy Jokere van meg egy Focus vetőgép. Tarlót lehántja rt-vel, majd féldirektbe belevet a Focussal, műtrágyát két mélységben lehelyezve a sávokba.
Kuuva drága nagyüzemi dolgok ezek de előbbutóbb kitudja merre kell elindulni majd.
Van 4 méteres is ezekből ami közép gazdaságoknak is elérhető akár, illetve megfelelő méretű
Válasz ZZ #1289. hozzászólásáraA nitrosol nem illan el.
Lehet hihetetlen de igaz.
Tavasszal telephelyen szétment egy ibc tartályom, kifolyt vagy 100 liter nitró. Az utána következő aszályban is végig saras volt ott a beton mellett a talaj végig, nyílván a mai napig az. Egyszerűen nem illan el, még ott sem ahol a betonon volt 5 cm össze modósott föld, és az ázott át tökig ezzel az anyaggal.
De önts ki egy litert tedd fel a kazán tetejére és nézd meg mi fog történni, meg fogod látni.
Válasz szanberg #1283. hozzászólásáraígy van,felénk amit áprilisban kiraktak a kukorica alá az dolgozik de rendesen,olyan haragos zöldek a kukoricák,hogy csak na.gondolom nem a levegőböl köti meg a nitrót....
Válasz tuto1 #1280. hozzászólásáraUtolsó előtti mondatoddal vitatkoznék, sok sok éve tesztelem ezt a dolgot, kötött földön ennek semmi jelentősége, annyi, hogy a sok késői nitrótól ősszel jó vizes lesz.
Válasz szanberg #1273. hozzászólásáraVetőgépet korábban már feltettem ide. Erre a vázra akasztom, vetéskor a vázon sornyitó Yetter tárcsa van. Azim gyártmányú, a Yetter megvágja úgy a sort, hogy bármilyen gyártmányú tárcsás vetőgép bele tudja tenni a magot. A lezáró kerék volt idén a gyenge láncszem, azon jövőre kell módosítani.
Szarvasokrol annyit, hogy a szomszéd vt megegyezett egy tagjával, hogy nem vadásznak 1000-1500 ha területet, cserébe nincs vadkár igény. Ez a terület 10 év alatt egy rezervatum lett, kb 4-500 szarvas és kb ugyanennyi disznó. Ez a terület 5 km-re van. Tavasztól nyár végéig itt tartozkodnak, csak bogesre megy vissza a szarvas. Úgyhogy szeptembertől márciusig viszonylag kevesebb a vad, kb 20-40% itt marad. A takaró növény megmarad, de jelenleg a kukoricát szorgalmasan eggyelik.
Válasz ZZ #1279. hozzászólásáraE héten esett 21+56 mm, amitől nedves a talaj teteje, szerintem tökéletes. + Ha Amerikában ez így működik, akkor nálunk is jó lesz.
Nézd meg a kukorica N igényét. Első 2 hónapban minimális, aztán most 2-4 hónap között meredeken emelkedik. Amit vetés előtt hagyományos technológiával kiszórnak 3-5 q-t, abból nem sok maradt mostanra.
Ez az első év amiben igy csinálom, hagytam kontrollt, aratáskor meglátom.
Válasz Mf-es? #1267. hozzászólásáraVissza vetni ezzel az lesz a gond, hogy lesz benne héla meg egyéb vadzab, aztán azt is fogod szaporítani a területeden.
Szarvasok arrafelé nincsenek?
Itt tavaszra úgy össze dágványozzák a takaró növényes táblát, hogy egy sorral nem lehet elmunkálni, mint marha karámban az itató váló előtt.
Nem is tudok már pl repcét sem termelni ez miatt.
Válasz Sk Laci #1266. hozzászólására A nem kifagyó téli takaróra figyelni kell, az valóban megtréfálhat. Bár amilyen tél volt a kifagyó sem biztos, hogy kifagyott volna...
_fill_540x300_0.jpg "Fák a mezőgazdaságban: Hogyan segíthetnek a fásítások a gazdálkodásban?")
_fill_540x300_0.jpg "NAV-figyelmeztetés után jön a bírság")
2566 hozzászólás
Válasz Mf-es? #1314. hozzászólására
nagyon jó! ki forgalmazza a vetőgépet?
Válasz szanberg #1168. hozzászólására
Most ilyen. A szomszéd más technológiával, más fajtát vetett.
Csapadékot ugyan annyit kapott....
Válasz lac* #1307. hozzászólásáraItt egy PDF az 1980-as évekből, ahol tesztelik a Nitrosol-28-at és a Hidronit-30-at.
Nirosol - 28 folyékony nitrogénműtrágya alkalmazása. I.
Válasz Berkó_ #1309. hozzászólásáraNekem is fél méteres lemaradásban volt a (szomszéd) szántottban lévőhöz.De utolérte,nem cserélnék vele.Gyomirtást kell tökéletesebben,és működhet a dolog.
Válasz Mf-es? #1308. hozzászólásáraÉn csak fél hektárt mertem bevállalni direktbe, de jócskán le volt maradva attól amit csak 10 centire kapirgáltam meg tavasszal vetés előtt (300 kiló karbamidot be kellett dolgozni valahogy), de még az sincs sehol, amit meggruberoztam. Most már több mint 2 hete nem voltam kint, így lehet az esők kiegyenlítették az állományt, de szó mi szó alig fejlődött nálam.
Gratulálok Neked, mert ez szépet mutat!
Válasz szanberg #1305. hozzászólásáraNemtudom, lehet.
De a nitrosol bizonyos %-a karbamid, az meg párolog.
Jó volna ezekben a műtrágya párolgásokban-veszteségekben tisztán látni.
Válasz szanberg #1305. hozzászólásárailyenkor a glifo ugyan úgy fel tud szívódni nem perzseli le a szétporlasztott nitro?
Válasz lac* #1301. hozzászólásáraÉs akkor amikor a nyitott lencsében van jövő évig a nitrosol és ugyan az a fajsúlya akkor is, illetve a nitrogén hatás sem marad el, akkor mivan!?!
Nem illan el a nitrosol.
Mondok még példát, majdnem minden évben megtörténik olyan, hogy műtrágya nélkül vetünk és ez után fújtam rá 300l Nitrosolt bele keverve 4l glifót a gyomok miatt. Tavaly is egy hónapig nem esett rá eső aztán 14tonna kukorica lett belőle...
Válasz cimbike. #1303. hozzászólásáraHa rendesen be van állítva akkor ez nem igaz, pont hogy a mélység tartása a fő előnye neki.
Válasz Praetor #1302. hozzászólásáraÉn a CO-t(sprintert) a mélységtartása miatt vetettem el. Átdobálja a földet a szomszédos csoroszlyák elé, így mélyebbre kerülnek egyes sorok magjai.
Válasz cimbike. #1299. hozzászólásáraA CS harverileg tényleg sűrű, de no-till direktvetés esetén talán kevésbé ragad fel, főleg ha van mulcs is, amire azért ebben a rendszerben törekszenek. A saras körülményeket általában kevésbé tolerálják az ilyen rendszerű vetőgépek. A JD esetében mondják az öreg jenkik, hogy ha sikerül egy foltba belehúzni, egy fél napja is rámehet az embernek, míg kitakarítja. Ebből a szempontból az Unidrill/Sky Easydrill vetőgépek talán jobbak, ha a tárcsás típusokat nézzük.
Ami engem zavar a CS esetében, az a nagy tömeg (nyilván okkal nagy, de ez egyben hátrány is), és hogy a sortávolság csak 23.8cm. Ez a gyomelnyomás szempontjából nem a legelőnyösebb (bár ez tartós no-till esetében kisebb jelentőségű). Míg a CO egy vetőelemmel 2 sort vet, addig a CS csak egyet, mert a másik oldalra a műtrágyát rakja. A 750a meg 16.7cm, ami szvsz vállalható.
Az viszont tény, hogy a CS elég jól spórol a talajnedvességgel. Ezért száraz területeken viheti a prímet, mert a legnedvesebb körülményt biztosítja a mag számára. Link
Válasz szanberg #1290. hozzászólásáraÉs a hatóanyaggal mi lesz,mert látod amit látsz,de a hatóanyag bizonyos %-a tuti elmegy. És üzem közbe vékony csíkon csorgatod, ott van párolgási felület is bőven.
Igaz, még csak 1 területet vetettünk vele, de azt tavasszal, magágykészítés nélkül, olajretket. Meglepően jól dolgozott, pedig a területen sem a borona sem a kombinátor nem tudott magágyat csinálni, mert galacsinolt.
Válasz Praetor #1296. hozzászólásáraNekem az nem tetszik, hogy ez a CS olyan sűrű. Szerintem egy szellős vg használhatóbb. Anno 750a-n is gondolkoztam, de aztán több okból is elvetettem az ötletet. Az egyik pl az h a vontatott vg futóműve leghátul van. Így sarasabb körülmènyekben nyomot hagy.
No-tillage Seeding in Conservation Agriculture
http://www.fao.org/3/a-al298e.pdf
Success with No-till -under any conditions
http://www.no-till.uk/Resources/RussMcKenzieeditedreportfinal.pdf
Establishing Native Forbs in Existing CRP Using No-Till Techniques in Northern Idaho: Comparison of Drills and Seedbed Preparations
https://www.nrcs.usda.gov/Internet/FSE_PLANTMATERIALS/publications/wapmcsr12865.pdf
Direct Seed Drills
https://www.profi.co.uk/sites/profi/files/profi_direct_drill_guide_2016.pdf
Válasz Praetor #1296. hozzászólásáraEz lemaradt: Link
Egyébként szimpatikus volt neki a CS, de szerinte a felárat egyáltalán nem éri meg a 750a-hoz képest, főleg hogy érdemi előnyöket nem igazán tudott felmutatni. Ahogy írja is, az Újzélandi útja inspirálta a kísérlet beállítására. A régebbi bejegyzéseiben erről is lehet olvasni.
Kicsit össze van torlódva a szöveg a blogon, a korábbi layout sokkal olvashatóbb volt.
Válasz szanberg #1291. hozzászólásáraÉrdekelhet téged akkor egy Cross Slot, JD 750a, CO8 összehasonlítás egy brit kollégánál:
Vetés
Kelés
Májusi adatok
Júniusi adatok
Finálé
Végül vett a fazon egy új JD 750a-t. Link
Válasz szanberg #1291. hozzászólásárahát persze, mivel már minden gazdaságban van pronto, abból többet már nem lehet eladni, valamit ki kell találni, amivel újra tele lehet rakni a világot.
Válasz _NB_ #1292. hozzászólásárahol van nálunk ilyen repce árvakelés mellett nedves talajunk ősszel?
Válasz _NB_ #1292. hozzászólásáraLengyelben még a kombájn be sem fejezte, de már tolják a zöldítést,talajnedvesség szempontjából ez az ideális.
Válasz szanberg #1291. hozzászólásáraMás egyéb ?
Nem rossz ez a Cross Slot, de kopóalaktrészék vannak rajt rendesen
A tárcsára nyomja rá a föld a két oldalsó szárnyat
https://youtu.be/COEwdQox7uk?t=125
Itt látszódik az elhasználódás, szárny elrepedve, tárcsába horony bekopva ..ect
https://youtu.be/qWduOs093sA?t=136
Látott már valaki Cross Slot rendszerű direktvető gépet??? Leginkább működés közben.
Most hogy esett az eső kicsit nézelődtem, elég szimpatikus megoldással bír ez a rendszer ha echte tarlóba vetést akarunk.
Másik teccetős megoldás, az striptill, az a Horsch Focus TD
A Horsch magazinban olvastam egy azthiszem litván gazdálkodóról akinek egy Jokere van meg egy Focus vetőgép. Tarlót lehántja rt-vel, majd féldirektbe belevet a Focussal, műtrágyát két mélységben lehelyezve a sávokba.
Kuuva drága nagyüzemi dolgok ezek de előbbutóbb kitudja merre kell elindulni majd.
Van 4 méteres is ezekből ami közép gazdaságoknak is elérhető akár, illetve megfelelő méretű
Válasz ZZ #1289. hozzászólásáraA nitrosol nem illan el.
Lehet hihetetlen de igaz.
Tavasszal telephelyen szétment egy ibc tartályom, kifolyt vagy 100 liter nitró. Az utána következő aszályban is végig saras volt ott a beton mellett a talaj végig, nyílván a mai napig az. Egyszerűen nem illan el, még ott sem ahol a betonon volt 5 cm össze modósott föld, és az ázott át tökig ezzel az anyaggal.
De önts ki egy litert tedd fel a kazán tetejére és nézd meg mi fog történni, meg fogod látni.
Válasz tuto1 #1280. hozzászólásáraNem kötözködès, csak komolyan érdekel a tèma.
Ès ha nem esett volna előtte ès utánna sem eső??
Akkor a föld tetejère locsolta nitro egy huszon harminc fokos , esetleg szeles időben mit,mennyit èr?
Válasz kajszi_71823 #1276. hozzászólásáraNem láttam, és a gépről se tudok semmit. Hogy neked meg e éri, azt neked kell eldöntened.
Válasz szanberg #1282. hozzászólásáraIgen
Válasz szanberg #1283. hozzászólásáraígy van,felénk amit áprilisban kiraktak a kukorica alá az dolgozik de rendesen,olyan haragos zöldek a kukoricák,hogy csak na.gondolom nem a levegőböl köti meg a nitrót....
Válasz Mézga #1284. hozzászólásáraFajtája homoki.Vagy fekete zab ki,hogy ismeri.
Válasz Mf-es? #1267. hozzászólásárakicsit furcsa ez a homoki zab sárba. nálunk nincs sár a homokba
Válasz tuto1 #1280. hozzászólásáraUtolsó előtti mondatoddal vitatkoznék, sok sok éve tesztelem ezt a dolgot, kötött földön ennek semmi jelentősége, annyi, hogy a sok késői nitrótól ősszel jó vizes lesz.
Válasz cimbike. #1278. hozzászólására6méteres új?
Válasz szanberg #1273. hozzászólásáraVetőgépet korábban már feltettem ide. Erre a vázra akasztom, vetéskor a vázon sornyitó Yetter tárcsa van. Azim gyártmányú, a Yetter megvágja úgy a sort, hogy bármilyen gyártmányú tárcsás vetőgép bele tudja tenni a magot. A lezáró kerék volt idén a gyenge láncszem, azon jövőre kell módosítani.
Szarvasokrol annyit, hogy a szomszéd vt megegyezett egy tagjával, hogy nem vadásznak 1000-1500 ha területet, cserébe nincs vadkár igény. Ez a terület 10 év alatt egy rezervatum lett, kb 4-500 szarvas és kb ugyanennyi disznó. Ez a terület 5 km-re van. Tavasztól nyár végéig itt tartozkodnak, csak bogesre megy vissza a szarvas. Úgyhogy szeptembertől márciusig viszonylag kevesebb a vad, kb 20-40% itt marad. A takaró növény megmarad, de jelenleg a kukoricát szorgalmasan eggyelik.
Válasz ZZ #1279. hozzászólásáraE héten esett 21+56 mm, amitől nedves a talaj teteje, szerintem tökéletes. + Ha Amerikában ez így működik, akkor nálunk is jó lesz.
Nézd meg a kukorica N igényét. Első 2 hónapban minimális, aztán most 2-4 hónap között meredeken emelkedik. Amit vetés előtt hagyományos technológiával kiszórnak 3-5 q-t, abból nem sok maradt mostanra.
Ez az első év amiben igy csinálom, hagytam kontrollt, aratáskor meglátom.
Válasz tuto1 #1258. hozzászólásáraA föld tetején kilocsolva jó ez? Nem megy veszendőbe?
Válasz szanberg #1277. hozzászólásáraIgen. Azt hittem h tavasszal használhatatlan lesz, de tévedtem, kellemesen csalódtam benne. :)
Válasz cimbike. #1271. hozzászólásáraVettél ultimát?
Válasz Sk Laci #1257. hozzászólásáraEsetleg a gépet láttad már dolgozni? Érdemes lenne még megnézni?
Válasz Mf-es? #1270. hozzászólásáraA nitrosol nem téveszt!
Jó volna valami ilyen technika előbb utóbb
Válasz Mf-es? #1267. hozzászólásáraVissza vetni ezzel az lesz a gond, hogy lesz benne héla meg egyéb vadzab, aztán azt is fogod szaporítani a területeden.
Válasz tuto1 #1263. hozzászólásáraMilyen vetőgépeid vannak?
Szarvasok arrafelé nincsenek?
Itt tavaszra úgy össze dágványozzák a takaró növényes táblát, hogy egy sorral nem lehet elmunkálni, mint marha karámban az itató váló előtt.
Nem is tudok már pl repcét sem termelni ez miatt.
Válasz tuto1 #1264. hozzászólásáraVannak belógó csöveim, csak onnan kell továbbépítenem Y-ra.
Nem no till, csak tavasszal nem nyúltunk hozzá. Ultimával vetett olajretek:
Válasz Sz_Pisti #1268. hozzászólására20 napja ilyen volt.180 litert kapott akkor.https://www.youtube.com/watch?v=GgppR_dgocs&t=43s
Válasz Sk Laci #1266. hozzászólására A nem kifagyó téli takaróra figyelni kell, az valóban megtréfálhat. Bár amilyen tél volt a kifagyó sem biztos, hogy kifagyott volna...
Válasz Mf-es? #1265. hozzászólására Gratulálok, nagyon szép!