A tengeri algák szaporítása és emberi táplálkozásra történő hasznosítása évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, akik ennek lehetőségeiről több tanulmányban számoltak be.
A tengeri algák – egy világméretű természeti katasztrófa vagy atomháború esetére – az emberi élelmiszer források fő tartalékát képezhetik – fotó: pixabay.com
Ezek, a fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat és kedvező étrendi hatású zsírsavakat magas arányban tartalmazó vízi növények ma is sok helyütt a tengerparti lakosság alacsonyabb jövedelmű rétegeinek fő élelmiszerforrását képezik, bár magas jódtartalmuk miatt az élelmezést nem lehet kizárólag azokra alapozni – írja a scidev.net hírportál.
Az angol Canterbury Egyetem, több más intézménnyel együttműködve, a Gracilaria tikvahiae algafaj beható tanulmányozása alapján – a szélesebb körű élelmezési hasznosítási lehetőségek feltárása mellett – átfogó vizsgálatot végzett az algáknak a katasztrófák túlélésében betölthető szerepéről.
David Denkenberger professzor kijelentette, hogy az algafarmok építésébe történő befektetések elejét vehetik a globális éhínség kialakulásának, a napfényerősség hirtelen csökkenésének és a potenciálisan ezzel járó további esetleges katasztrófáknak.
A kutatók azt is megállapították, hogy a tengeri algák – egy világméretű természeti katasztrófa vagy atomháború esetére – az emberi élelmiszer források fő tartalékát képezhetik, ami a tápértékkel azonos fontossággal bír.
A kutatások egy atomháború szimulálásával kimutatták, hogy az olyan nagy mennyiségű kormot bocsáthat a légkörbe, ami évekig blokkolja a napfény intenzitását, de a hínárok fotoszintéziséhez a gyengébb fény is elegendő lesz, mivel azok fényigénye a szárazföldi növényekénél jóval alacsonyabb.
