Az erdő kincsei közé tartoznak a gombák, azonban a gombák felismerésével, minősítésével, elkészítésével kapcsolatban még mindig számtalan babonával, tévhittel találkozhatunk – írja a termeszeti.hu.
A gombával kapcsolatos tévhitek
1. Tévhit, hogy a kalapbőr lehúzásával a gombát méregteleníteni lehet (a gyilkos galóca a kalapbőr lehúzása és forrázása után is megtartja méreganyagát).
2. Tévhit az is, hogy csak az a gomba mérgező, amelynek húsa vágáskor elszíneződik vagy megkékül. A gyilkos galóca húsa fehér marad, míg a narancssárga tejet eresztő, bizarr zöldre színeződő rizike ehető gomba.
A gombák felismerésével, elkészítésével kapcsolatban még mindig számtalan tévhit él – fotó: Pixabay
3. Ne higgyük, hogy a mérgező gombák külsőre is taszítóak, nyálkás felszínűek, esetleg nagyon színesek vagy rossz szagúak. A legveszélyesebb galócafélék többnyire kifejezetten szép gombák.
4. Tévhit, hogy a gomba főzővizébe mártott kanál elszíneződése vagy az ezüstkanál megfeketedése figyelmeztet a mérges gomba jelenlétére. Ennek az oxidációs folyamatnak semmi köze a gomba ehető vagy mérges voltához.
5. Téves elképzelés, hogy a mérgek főzéskor lebomlanak és így forrázva minden gomba jó.
6. Nem igaz, hogy a nyersen jó ízű gomba mind jó.
7. A petrezselyem és a hagyma színe nem változik meg a mérgező gombától.
8. Az sem igaz, hogy a csiga vagy rovar által megrágott gombák ehetők. A csiga ugyanis az amatoxint le tudja bontani, de az ember és a melegvérű állatok nem.
A halálos mérgezések szinte kivétel nélkül a gyilkos galócához kötődnek, ezért rendkívül fontos, hogy azt a gombát felismerjük, és ne tévesszük össze semmivel!
Soha ne szedjünk le fehér lemezű, galléros, bocskoros gombát, mert az a gyilkos galóca!
A gyűjtött gombákat mindig mutassuk meg szakellenőrnek!
A Fortissima Fungus térképes keresőjét használva megnézhetjük, hogy a közelünkben hol tudjuk bevizsgáltatni a megtalált gombákat. A honlap nagyon sok információt tartalmaz a gombákról, és online határozó is segít abban, hogy jobban megismerhessük a világukat.
