Mint arról korábban elsőként számoltunk be: az Európai Parlament nemrég engedélyezte a génszerkesztést a növénynemesítésben. Az eljárással kapcsolatban rengeteg tévhit él a társadalomban, ezért szakembereket kérdeztünk arról, mi is a génszerkesztés és hogyan vélekednek az uniós szintű engedélyezésről? Ugyebár, a tagállamok saját hatáskörben eltérhetnek ettől, tehát nem kötelező érvényű – ugyanakkor a hozzáértők szerint enélkül nem lesz versenyképes mezőgazdaság.
Dr. Polgár Zsolt, a MATE Agrárcsoport Kft. Keszthelyi Burgonyakutatási Központjának vezetője szerint felesleges és nem is szabadna ellenállni a tudomány fejlődésének, főleg akkor, amikor a klímaváltozás egyre növekvő negatív hatásaival kívánjuk felvenni a harcot. A génmódosítás, illetve leginkább a génszerkesztés nem ördögtől való, hiszen az kizárólag a növény saját genetikai állományát felhasználva képes megváltoztatni az egyes tulajdonságokat, úgy, ahogy az elérhető lenne klasszikus nemesítéssel is – csak éppen sokkal hosszabb idő, több év alatt.
– Ez a jövő útja, amiből egyszerűen nem lehet kimaradni – szögezte le elöljáróban a szakember. – Fontos hangsúlyozni, hogy a génszerkesztés nem azonos a klasszikus GMO meghatározással, mert míg utóbbi esetében egy idegen élőlényből származó DNS beépítését jelenti az adott szervezetbe, addig előbbinél csak és kizárólag az adott élőlény saját genetikai állományt módosítjuk. Az így elérhető egy-egy változás a természetben önmagától is előfordulhat, ezt hívják mutációnak. Ez a folyamat az evolúció alapja, feltéve persze, hogy az evolúció az élet alapja és nem az isteni teremtés. Ugyanis tagadhatatlan, hogy sok mindent nem tudunk még a világról és annak létrejöttéről.
A génszerkesztés hazai engedélyezésével meg lehetne őrizni a magyar agrárium versenyképességét. Nélküle biztos a lemaradás a szakemberek szerint – forrás: iStock
De lényeg a lényeg: a génszerkesztéssel szemben én szakmai szemmel megengedő vagyok, mert ha ugyanazt létre tudjuk hozni irányítottan, amit a természet véletlenszerűen és a két folyamat végeredménye gyakorlatilag egymástól nem megkülönböztethető, akkor szerintem nincs értelme a tiltásnak. Mert mi alapján állapítanánk meg egy adott fajta új tulajdonságáról, hogy igen, ez génszerkesztéssel jött létre, avagy spontán módon – ha pedig valaminél értelmetlen a korlátozás (hiszen az előbb elmondottak alapján a tiltás nem realitás), akkor nyilvánvaló, hogy azt engedélyezni kell.
Dr. Polgár Zsolt hozzátette: a génszerkesztés során általában valamilyen gént „kikapcsolnak", működését módosítják, ettől az adott növény például szárazságtűrőbb, betegségellenállóbb, termése jobb ízű, esetleg élénkebb színű lehet és még sokáig lehetne sorolni a pozitív példákat.
– Nyilván, mint az életben mint minden más eszköz, a génszerkesztés is használható jó és rossz célra is, ez nem kétséges – jelentette ki a nemesítő. – Sokan például a koronavírus-járvány hátterében is valami ilyesmit sejtenek, különösen azt tekintve, hogy a vírus állatról emberre való átterjedéséhez a vírusnak módosulnia kellett. Ezzel együtt úgy vélem, a mezőgazdaságnak szüksége van a génszerkesztésre, a változó klimatikus körülmények közepette az agrárium nem tud éveket, esetleg évtizedeket várni a hektikus időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó új növényfajták kinemesítésére.
Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiáért Egyesület úgy véli: számtalan fontos lehetőséget rejt a precíziós nemesítés, már ma is tisztán látszik: a jövő mezőgazdasága elképzelhetetlen e technológia nélkül. Ez a módszer ugyanis hatásos eszköz lehet az agráriumot ma sújtó nehézségek (aszály, hőség, patogénekre való érzékenység, stb.) elleni küzdelemben.
– Kevéssé köztudott, sajnos erről kevés szót ejtünk, hogy az említett precíziós eljárások már egy ideje jelen vannak a kutatásban, sőt, a mindennapjainkban is – magyarázta Rádi Feríz elnök. – A precíziós biotechnológia humán gyógyászati alkalmazása már nem kísérleti, hanem réges-rég gyakorlati fázisban van. Például a 700 millió forintos SMA-kezelés egy génterápiás gyógyászati módszer, ami a kisgyermekek életét menti meg a halálos kimenetelű gerincvelői izomsorvadástól. Hála Istennek, rendkívül sok magyar példát is tudunk mondani. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Génterápiás Centrumában napjainkban már precíziós technológiával gyógyítják a retinális disztrófiát, hatékonyan adva vissza magyar emberek látását. Újdonságként pedig meg kell jegyezzem, hogy a 2023-as évben a thalassemia és a sarlósejtes vérszegénység humán gyógyászati kezelését is engedélyezték precíziós biotechnológiai eszközökkel, számos emberi életet mentve meg a jövőben. Mindezek tükrében joggal merül fel a kérdés, az innovatív növénynemesítés kapcsán, miért csak most tartunk az alapvető szabályok lefektetésénél Európai Uniós szinten? Most már, hogy a szabályozás zöld utat látszik kapni, előre kell tekintenünk. Folyamatosan monitoroznunk kell, hogyan tudnánk az új precíziós technológiákat a magyar agrárium és a magyar nemzetgazdaság előnyére fordítani. Csak néhány példa a teljesség igénye nélkül: szárazságtűrő, vagy termésnövelt kukorica, rizs, asparagintól (a rákkeltő akrilamid előanyaga, mely hő hatására, például sütés közben alakul át) mentes burgonya, betegség-ellenálló paradicsom, zsírsav-optimalizált napraforgó-, repce- és szójaolaj. Számos növény sok tulajdonsága fejleszthető, de ami a legfontosabb, a technológiával nemcsak a termelékenység, hanem a fenntarthatóság és az emberi egészség is hatékonyan támogatható.
A technológiával külső sejt beültetése nélkül lehet például ízesebb, pirosabb a paradicsom – forrás: Pixabay
Rádi Feríz hozzátette: az elfogadott szabályozás szerint a GMO-, tehát génmódosított növények továbbra sem kerülhetnek köztermesztésbe. Ebbe a besorolásba tartoznak az NGT2-növények is. Az NGT 1. kategóriának a konvencionális termesztési engedélyezésével azonban megnyílhat az út hazánk mezőgazdasági versenyképességének megtartása felé. Az NGT 1. kategória nem minősül GMO-nak, így esetében a nyomon követés nem indokolt. Ugyanakkor a vetőmag jelölése támogatható, továbbá a fajtaregisztrációval párhuzamos környezeti hatástanulmány is konszenzusos biztonsági kitétel lehet. Fontos megjegyezni, hogy az NGT 1. fajtákból előállított takarmány-árualapok nyomon követése és címkézése megoldhatatlan feladat lenne betakarítási, tárolási és feldolgozási szempontból egyaránt, s ellehetetlenítené azok alkalmazását. Ezek a takarmányok semmiben sem különböznek, azaz laboratóriumi úton sem lehet megkülönböztetni a hagyományos nemesítés eredményeként létrejött növényektől, így ugyan a vetőmagot lehet jelölni, de a végterméket lehetetlen és indokolatlan.
Hozzátette: azt sajnálja, hogy az NGT 1-es kategóriájú növények biotermesztését nem engedélyezték egyelőre, hiszen a szigorúan betartott bio termesztéstechnológia mellett és a fentebb már említett növényi adottságaik alapján éppen ezek lennének a legalkalmasabbak rá.
