Miért ragaszkodnak egyesek ahhoz, hogy potenciálisan mérgező ételt fogyasszanak?

A leghíresebb mérgező étel

A leghíresebb potenciálisan mérgező étel a gömbhal vagy más néven fugu, melyet Japánban, Kínában és Dél-Koreában is előszeretettel fogyasztanak. A halban a tetrodotoxin nevű mérgező anyag található meg, ami az idegsejtek nátriumcsatornáit blokkolja. Mivel az idegsejtek működéséhez elengedhetetlen, hogy a sejthártyán keresztül különböző ionok (elsősorban nátrium és kálium) mozogjanak, melyek létrehozzák az elektromos jelet, ha az egyik csatornát betömjük, akkor az idegsejtek nem tudnak működni.

Mivel a tetrodotoxin valószínűleg nem tud bejutni az agyba (az úgynevezett vér-agy gát erősen korlátozza, hogy a vérből milyen anyagok léphetnek be a központi idegrendszerbe), ezért elsődlegesen az izmok működtetésének gátlása lesz a méreg hatása. Ez bénulást eredményez, miközben az áldozat teljesen a tudatánál van; a légzőizmok lebénulása okozza a fulladásos halált, jellemzően 8 órán belül. A tünetek a méreg elfogyasztása után fél órával jelentkeznek, és nem ismert semmilyen ellenméreg. A tetrodotoxin 25-ször erősebb, mint a cián, egy emberre a becsült halálos dózis 25 milligramm körüli.

Az egyetlen kezelési mód a mesterséges lélegeztetés – ha valaki túlél 24 órát, akkor néhány nap múlva teljesen meggyógyul.

A gömbhalaknak több fajuk van, de nemcsak attól függ a toxicitásuk, hogy melyik fajba tartoznak, hanem attól is, hogy hol él a hal, sőt még az évszak sem mindegy. A mérgező példányoknak sem minden részében található méreg, a legtöbb a bőrben, a szemekben, az ivarmirigyekben és a májban van, de nagy a különbség az egyes fajok között, hogy hol és mennyi van jelen. Ráadásul a máj, ami gyakran a legmérgezőbb, az állat legfinomabb része.

Szigorú szabályok

A gömbhal fogyasztását és árusítását Japánban már régóta próbálja szabályozni az állam, volt, amikor betiltották a fogyasztását, de az ország nyugati részeiben, ahol gyengébb volt a központi hatalom, ugyanúgy fogyasztották tovább a veszélyes ételt.

Napjainkban a fugut csak az erre szakképesítést szerzett fuguséfek dolgozhatják fel; az az étterem, melynek étlapján fugu szerepel, köteles ilyen szakembert foglalkoztatni. Szigorúak a szabályok a tekintetben is, hogy a hal feldolgozása közben keletkező hulladékkal mit kell csinálni: azt külön dobozba zárva kell veszélyes hulladékként kezelni.

A máj felszolgálása és árusítása azonban szigorúan tiltott, bár egyes források szerint ez nem akadályozza meg az illegális kereskedelmét.

A fugut a világ legveszélyesebb ételének tartják – fotó: Shutterstock

Ahhoz, hogy valaki fuguséf lehessen, kb. két-három évig kell tanulnia egy gyakorlott séf mellett. Ezt követően vizsgát kell tennie, ami kifejezetten nehéz, csupán a jelentkezők 35 százaléka megy át rajta. A vizsgának elméleti és gyakorlati része is van, a végén pedig a jelöltnek meg kell ennie az általa készített ételt.

Azt azonban semmi sem tiltja, hogy valaki otthon gömbhalat fogyasszon, melyet maga dolgozott fel; emiatt évente kb. ötven ember kerül kórházba mérgezéssel, és két-három haláleset is előfordul.

Japánban és Kínában folyamatos vita zajlik azzal kapcsolatban, hogy enyhíteni vagy szigorítani kellene-e a fugura vonatkozó szabályokat.

Mit kell tudni a gömbhalakban található tetrodotoxinról?

A tetrodotoxin nemcsak a gömbhalban fordul elő, hanem sok más tengeri élőlényben, például polipokban, tengeri csillagokban, csigákban is. Ez alapján felmerült az a lehetőség, hogy esetleg nem is az állatok termelik a méreganyagot, hanem csak felhalmozódik a szervezetükben. Ez be is igazolódott: mint kiderült, többféle baktérium is van, melyek tetrodoxint termelnek, ezek az élőlények pedig ezeket fogyasztják el.

A gömbhalakban a toxin által megcélzott nátriumcsatorna egy kicsit más, a 215 aminosavból, ami a fehérjét alkotja, egyetlenegy különbözik, de ez már elég ahhoz, hogy a tetrodotoxin ne tudja lezárni a csatornát. Ez az immunitás teszi lehetővé az állatoknak, hogy felhalmozzák a mérget, és ezáltal maguk is mérgezővé váljanak.

Tehát az, hogy mennyire mérgező egy gömbhal, nemcsak a fajtájától függ, hanem attól is, hogy milyen környezetben él, ott milyen mennyiségben vannak méregtermelő baktériumok. Ez adta az ötletet a méreggel nem rendelkező gömbhal tenyésztéséhez is, amivel már sikerrel próbálkoznak Japánban: a tartályok vizét folyamatosan szűrik, és ellenőrzik, hogy ne kerüljön bele káros baktérium – az így felnőtt halakban nem található méreg.

A gömbhalnak egyébként a DNS-szerkezete is nagyon különleges, aminek okát illetően különféle elméletek születtek: vannak, akik szerint ezzel növelni tudják a mutációkat, a genetikai változatosságot, ami a gyorsabb alkalmazkodást segíti, és a környezet változásaira való gyorsabb reagálást tesz lehetővé.

Olvasd el a veszélyes ételekkel kapcsolatos alábbi cikkeinket is:

Vigyázz, ez az étel rendkívül veszélyes!

Ez a világ legveszélyesebb és egyben leggusztustalanabb sajtja +VIDEÓ

Hiába mérgező a papsapkagomba, a finnek akkor is megeszik

Forrás: telex.hu

Indexkép: Shutterstock