Romokban az ukrán vidék
Amikor Ukrajna novemberben visszafoglalta Herszont, Andrii Povod gazda visszatért, és gabonatermesztéssel foglalkozó gazdaságát romokban találta. Két traktora hiányzott, a búza nagy része eltűnt, és mind a tizenegy termény és gép tárolásra használt épületét lebombázták illetve tüzekben pusztultak el. A szántóföldeken orosz lövedékek nyomai láthatóak, a mezők pedig hemzsegnek a fel nem robbant lövedékektől.
Ukrajna híresen termékeny talaján egy év háború után azonban az ennél sokkal kevésbé szembetűnő veszélyek és ártalmak azok, melyeket a legnehezebb lesz helyrehozni.
A tudósok a visszafoglalt északkelet-ukrajnai Kharkiv régióból vett talajmintákat vizsgálva azt állapították meg, hogy a lőszerekből és üzemanyagokból származó méreganyagok, például higany és arzén magas koncentrációja szennyezi a talajt.
.jpg)
A tudósok a visszafoglalt északkelet-ukrajnai Kharkiv régióból vett talajmintákat vizsgálva azt állapították meg, hogy a lőszerekből és üzemanyagokból származó méreganyagok, például higany és arzén magas koncentrációja szennyezi a talajt. Kép: Wikimedia
A mezőgazdasági területek negyede érintett
A minták és a műholdfelvételek felhasználásával az ukrán Talajtudományi és Agrokémiai Kutatóintézet tudósai megállapították, hogy a háború eddig legalább tíz és fél millió hektár mezőgazdasági területet pusztított el Ukrajnában – derült ki a Reuters hírügynökséghez eljuttatott kutatásból.
Ez a mezőgazdasági területek negyede, beleértve az orosz erők által még mindig megszállt területeket, egy olyan országban, amit valaha Európa kenyérkosarának hívtak.
"Régiónk számára ez nagyon nagy probléma. Ezt a jó talajt nem tudjuk reprodukálni" - mondta a huszonhét éves Povod, a délkelet-ukrajnai Bilozerka melletti szántóföldjén sétálva, körülbelül tíz kilométerre a Dnyipro folyótól, ami jelenleg a háború egyik frontvonala.
_fill_540x300_0.jpg)
.jpg)
A minták és a műholdfelvételek felhasználásával az ukrán Talajtudományi és Agrokémiai Kutatóintézet tudósai megállapították, hogy a háború eddig legalább tíz és fél millió hektár mezőgazdasági területet pusztított el Ukrajnában.A tüzérségi belövések felborították a talaj mikroorganizmusainak kényes ökoszisztémáit is, melyek a talajt növényi tápanyaggá, például nitrogénné alakítják, miközben a tankok összenyomják a földet, megnehezítve a gyökerek növekedését ezzel Kép: Wikimedia
Egybehangzó és lesújtó vélemények
A Reuters két tucat szakértőt is megkérdezett, köztük talajkutatókat, gazdálkodókat, gabonaipari vállalatokat és elemzőket, akik szerint évtizedekbe telhet az "európai kenyereskosárban" keletkezett károk helyreálítása, ideértve a talajmérgezés megszüntetését, az aknamentesítést és a megsemmisült infrastruktúra kijavítását. A globális élelmiszerellátás agóniája tehát még évekig elhúzódhat.
A tüzérségi belövések felborították a talaj mikroorganizmusainak kényes ökoszisztémáit is, melyek a talajt növényi tápanyaggá, például nitrogénné alakítják, miközben a tankok összenyomták a földet, megnehezítve ezzel a gyökerek növekedését
– állítják a tudósok. Egyes területeket olyan nagy mértékben aláaknáztak, és fizikailag olyan nagy mértékben átalakították őket a kráterek és lövészárkok, hogy az első világháború csatatereihez hasonlóan soha nem térhetnek már vissza a mezőgazdasági termelésbe - próbálták érzékeltetni a pusztítás mértékét.
A tüzérségi belövések felborították a talaj mikroorganizmusainak kényes ökoszisztémáit is, melyek a talajt növényi tápanyaggá, például nitrogénné alakítják, miközben a tankok összenyomják a földet, megnehezítve a gyökerek növekedését ezzel. Kép: Wikimedia
A termelékenység a múlté
A háború előtt Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb kukorica exportőre és ötödik legnagyobb búzatermelője, valamint a gabonaimporttól függő szegény afrikai és közel-keleti országok kulcsfontosságú beszállítója. Az egy évvel ezelőtti orosz invázió után a gabona globális ára az egekbe szökött, ahogy az ukrajnai betakarítást általában elszállító fekete-tengeri kikötők bezártak, ami tovább súlyosbította az inflációt világszerte.
A háborús károk miatt Ukrajna potenciális gabonatermése évi tíz-húsz millió tonnával, a háború előtti 60-89 millió tonnás termésmennyiség alapján akár a harmadával is csökkenhet
– mondta el a Reutersnek Szvjatoszlav Baliuk, az Ukrán Talajtudományi intézet igazgatója. Az ukrán mezőgazdasági minisztérium nem kívánt nyilatkozni a talajszennyezésről és az iparnak okozott hosszú távú károkról.
Az egy évvel ezelőtti orosz invázió után a gabona globális ára az egekbe szökött, ahogy az ukrajnai betakarítást általában elszállító fekete-tengeri kikötők bezártak, ami tovább súlyosbította az inflációt világszerte. Kép: Wikimedia
Tönkretett infrastruktúra
A talajkárosodás mellett az ukrán gazdálkodók számos más területen is küzdenek a fel nem robbant lövedékekkel, valamint a tönkre tett öntözőcsatornákkal, terménysilókkal és kikötői terminálokkal. Andrij Vadaturszkij a Nibulon, Ukrajna egyik legnagyobb gabonatermelőjének vezérigazgatója arra számít, hogy az aknamentesítés önmagában akár harminc évig is eltarthat, és sürgős pénzügyi segítségre van szükség az ukrán gazdálkodók tömeges csődjének megelőzéséhez.
"Ma a magas árakkal van a probléma, de az élelmiszer elérhető. De holnap, egy év múlva, az lehet a helyzet, hogy ha nincs megoldás, élelmiszerhiány lesz"
- mondta el Vadaturszkij egy interjúban. Ukrajna legtermékenyebb talaja - a csernozjom - szenvedte el a legtöbb kárt - állapította meg az intézet. A csernozjom más talajoknál gazdagabb tápanyagban, például humuszban, foszforban és nitrogénben, és ezek a tápanyagok mélységében is megtalálhatóak benne, akár másfél méterrel a felszín alatt is.
(Forrás: Reuters)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
