Közeledik a rovarapokalipszis

Mi jut eszedbe először a rovarokról? A legtöbbünknek a bosszantó legyek, a folyton csípő szúnyogok, akik legyünk őszinték, egyáltalán nem hiányoznak. Talán azt is észrevetted már, hogy mennyivel kevesebb rovar kerül a szélvédődre egy hosszú utazás után. Jóval kevesebb, mint pár évvel ezelőtt. Az első reakciód persze biztosan az, hogy ez jó hír, hiszen nem kell annyit takarítani, azonban ennek oka egyáltalán nem jó az emberiségre nézve.

A rovarok végveszélyben

A rovarok számának drasztikus csökkenése óriási hatással van az egész ökoszisztémára. Abba pedig jobb bele sem gondolni, mi történne velünk, ha a rovarok végleg kihalnának. A rovarok táplálékforrást jelentenek számos állat számára, és ne feledkezzünk meg óriási szerepükről a növények beporzásában.

A rovarok szerepe életbevágóan fontos. Fotó: Vida-Szűcs István

Az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés miatt a rovarok száma a világ egyes részein a felére csökkent. A megmentésükhöz azonban összefogásra, és óriási változásokra lenne szükség. Meg kell védeni a természetes élőhelyeiket, le kell lassítani a nagy intenzitású mezőgazdasági terjeszkedést és csökkenteni kell az éghajlatváltozást befolyásoló kibocsátásokat.

Nem minden rovar került nehéz helyzetbe

Bár a rovarpopulációk csökkenése, amit új szóval „rovarapokalipszis-ként" emlegetnek, nagy aggodalmat kelt, felkeltette a kutatók figyelmét, hogy nem minden rovarfaj egyedszáma csökkent. Közel 20 000 rovarfaj, köztük méhek, hangyák, lepkék, szöcskék és szitakötők elterjedéséről és számáról gyűjtöttek be adatokat, 6000 különböző helyszínről. Ott, ahol iparszerű mezőgazdálkodás zajlott, és érezhető volt az éghajlatváltozás, a rovarok száma 49 százalékkal, a különböző fajok száma pedig 27 százalékkal csökkent.

Azonban, amennyiben a mezőgazdaságba bevont területeket gondosan, a természetre odafigyelve fogják művelni, és megmaradhatnak a termőföldek közelében lévő természetes élőhelyek, van még remény a rovarok számára.

Angliában eddig huszonhárom méh- és darázsfaj halt ki a XX. században, amíg a rovarirtó szerek piaca a duplájára nőtt. Tanulmányok szerint a folyamat nem áll meg, és minden évben a rovarok nagyjából 1-2 százaléka tűnhet el.

Ők vannak a legnagyobb veszélyben

Három rovarcsoport került hatalmas veszélybe:

• a molylepkék és pillangók
• a méhek
• az ürüléket és törmeléket lebontó rovarok

Annyira komolyan kellene venni a védelmüket, hogy ha ezt nem tesszük meg, számolnunk kell az élelmiszer ellátás veszélybe kerülésével. Ha pedig nem teszünk semmit, előzetes kalkulációk szerint a rovarok egy évszázadon belül eltűnnek a Föld színéről.

Száz éven belül megváltozhat minden

Nemrég publikálták az IPBES jelentését, amely arra figyelmeztet, hogy a különböző állatfajok eltűnése óriási veszélyt jelent az emberi civilizációra. Becslések szerint a mintegy 5,5 millió faj 10 százaléka áll jelenleg a kihalás szélén, amely ha bekövetkezik, a globális ökoszisztéma összeomlásával járhat együtt.

A műtrágyázás és a növényvédő szerek használata is jelentő szerepet játszik a folyamat felgyorsulásában. A méhekre is veszélyes neonikotinoidokat már betiltottták, minta ahogyan a fipronil miatt is számos tojástermelő üzemet zártak be, azonban ezeknek a szereknek a hatása mind a mai napig érezhető, hiszen nagyon sok rovar lárváit pusztították el. A megoldás az lenne, ha visszatérnének a jóval környezetbarátabb szerekre, azonban így a terméshozam is kevesebb lenne. Azonban nem elég csak ebbe az irányba változtatni, hiszen a globális felmelegedés, a lég- és fényszennyezettség is jelentős szerepet játszik a folyamatban.

A probléma a világ minden pontján érzékelhető. Az esőerdők többségében olyan szintre esett vissza a rovarok száma, hogy a táplálék híján sok helyen eltűntek a madarak. A kutatók „ökológiai armageddon" közeledtére figyelmeztetnek. A probléma pedig globális méretű.

A rovarok titkai

Azért is nagyon fontos, hogy megvédjük a rovarokat, mert még mindig nagyon sok mindent nem tudunk róluk, így számtalan hasznos tulajdonságuk maradhatott még rejtve. Egyes gyümölcslegyek fej nélkül is képesek élni, a pusztító múzeumbogár vissza tud térni fejlődésének egy korábbi szakaszába, hogy kevesebb energiát használjon, a sort pedig a végtelenségig folytathatnák. Ezek a varázslatos képességek pedig nagyon sok emberi betegség gyógyításában nyújthatnának segítséget.

A rovaroknak köszönhetjük élelmiszer termelésünk harmadát. Fotó: 123rf.com

A méhek védelmében

A méhek életbevágóan fontosak számunkra, hiszen a legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől.  A gyümölcstermő növényeink szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak, ezért is nagyon fontos, hogy védjük őket.

A méhek általában kolóniában élnek, ahol pontos munkamegosztás van. A családjukban helyet kap a királynő, aki 22 mm nagyságú, a herék, akik átlagosan 20 mm-esek, és a dolgozók, akik mindössze 16 mm hosszúak. Színük az aranybarnától a sötétbarnáig igen változó, és potrohukat csíkok díszítik.  Amikor a család elér egy bizonyos méretet, megtörténhet a kirajzás. Erre általában májusban, vagy júniusban kerülhet sor.

Nektárral és virágporral táplálkoznak, melyet az idősebb dolgozók gyűjtenek be a virágzó növényekről. A virágport a hátsó lábukon lévő szőrzet segítségével tudják elszállítani, melyet elraktároznak, és a szűkösebb időkre gondolva mézet készítenek belőle maguknak. És persze nekünk. A növények beporzásában betöltött szerepük miatt egyenesen létszükséglet, hogy minél több méh tevékenykedjen a természetben.

Így óvjuk a méheket!

1. Virágzás idején ha tehetjük, ne permetezzünk a gyümölcsösben.

2. Amikor permetezni szeretnénk, azt jelentsük be, hogy a méhészek tudjanak róla, és ne engedjék ki arra az időszakra a méheket.

3. Kéthetente nyírjuk csak le a füvet, hiszen így sokkal több a gyepben a virág, amelyeket a méhek meg tudnak látogatni.

4. A méhek minden virágot kedvelnek, de ha a számukra legkedvesebbeket megtalálják a kertünkben, akkor egészen biztosan gyakoribb vendégek lesznek nálunk. Kedvenceik közé tartozik a levendula, a sáfrány, a kasvirág, a szellőrózsa, a tátika, a napraforgó, a gyűszűvirág, a lilaakác, az orgona és a mézontófű.

5. Gondoskodjunk az itatásukról is. Ehhez egy lapos, nem meredek tálat tegyünk ki nekik, amelyben rendszeresen cseréljük a vizet. Mélyet nem szabad, mert abba bele tudnak fulladni.

6. Telepítsünk a kertbe méhhoteleket. Ehhez elég egy fadarab, amelybe lyukakat fúrunk. Így itt tudnak fejlődni a lárváik, és ők maguk is meg tudnak benne pihenni. Különböző méretű lyukakat fúrjunk a fába, haránt irányba, hogy az esővíz ne juthasson be. A felület sima legyen, hogy ne sérüljenek meg a rovarok. A méhhotelt meleg és védett helyen helyezzük el a kertben.

Az apró lépések is óriási jelentőséggel bírnak a rovarok, és vele a földi élet védelmében, így tegyünk meg mindent, hogy megóvjuk őket, és velük együtt a jövőnket is.