Szeptember 8-án ünnepeljük a Kisasszony napját, és ezt a napot tartják Szűz Mária születésének napjaként, a 11. század óta. Sok helyen ezen a napon léptek szolgálatba a cselédek, de ekkor kezdték el leverni a diót is a fáról. Természetesen időjárásjóslások is fűződnek ehhez a naphoz.

Az ünnep magyar elnevezése a 15. századra vezethető vissza. Számos templomot avattak fel azóta is Szűz Mária tiszteletére, és ez nap országszerte kedvelt búcsújáró nap volt. Az augusztusi Nagyboldogasszony és a szeptemberi Kisasszony közötti periódus zárónapja ez nap. De fecskehajtó Kisasszonyként is emlegetik, hiszen ilyenkor már készülődnek útjukra a vándormadarak.

Kisasszony napjára is sok megfigyelés jut

1. A Középső-Ipoly menti községekben Kisasszony napján a lányok és asszonyok felmentek a közeli dombra, hogy megnézzék a felkelő Napot, mert úgy vélték, meg fogják látni Szűz Máriát és a Nap körüli rózsákat. De csak az láthatta meg, aki igazán érdemes volt erre.

dió zöld burokban

Kisasszony napján verték le a diót a fáról. Fotó: Pixabay

2. Sok helyen ezen a napon megszentelték a vetőmagot. Vetés közben tilos volt a káromkodás. Vetés után pedig jó magasra feldobták a zsákot, hogy olyan magas legyen majd a gabona is, amit elvetettek.

3. A Mura-vidéken Kisasszony napján az elvetendő búzát ponyvában kitették a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a többi vetőmag közé keverik, úgy gondolták, az még az üszkösödéstől is megvédi azokat.

4. Sok helyen azt is megfigyelték, hogy ezen a napon búcsúznak a fecskék. Bár a mondás szerint hiába búcsúznak, ezen a napon még nem indulnak el.

5. Úgy vélték, ha Kisasszony napján bugyborékol az eső, vagy éppen hogy szemerkél, akkor csapadékos lesz az ősz.

6. Elődeink Kisasszony napjára kitették a vetőmagot, hogy azt az Úristen szentelése fogja meg.

7. De Kisasszony napján sok helyen fűzfát, szénát, kukoricaszárat, három almát és három nádszálat szenteltettek meg, és ha egy állat megbetegedett, ebből adtak neki. Ezután becsukták az ajtót, és kívülről keresztet rajzoltak rá.

8. "Ha Kisasszony napján nem köszönt be éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg ősz várható!" De a szőlősgazdáknak is volt megfigyelése, amely erre a napra vonatkozott. "Szeptemberi meleg éjszakák, finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek". Így a mai időjárás állása szerint valószínűleg szép ősz, és kiváló bor várható.

9. Az asszonyok összegyűjtötték a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást eddig a napig, és a gyógyfüveket is idáig szedték össze, amelyeket utána az év hátralévő részében felhasználtak.

10. Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom.

11. Kisasszony napján kezdték meg a gazdák a gyümölcsök, zöldségek és egyéb termések betakarítását.

12. A dió ekkor kezdi repegetni a külső zöld burkát, így úgy vélték, ez a nap a legalkalmasabb a dió leverésére is.

13. De úgy tartották, hogy ekkor adódik az utolsó esély az őszi búza elvetésére is.

vetés traktorral

Úgy tartották, Kisasszony napján kell elvetni az őszi búzát is. Fotó: Pixabay

14. Vetés közben nem lehetett sem sietni, sem káromkodni, mert azt hitték, akkor „nem lett vóna áldás a munkán".

15. Kisasszony napja volt a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.

16. Az asszonyok biztosan kedvelték ezt a napot, hiszen dologtiltó volt számukra. A néphagyomány szerint különösen fonni volt tilos.

17. A népi időjóslás szerint amilyen a mai időjárás, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt.

18. Kisasszony napja után várták, hogy beköszönt a sok napsütéssel járó „vénasszonyok nyara", mely az október első feléig tartó meleg őszi időszak elnevezése. Sokfelé indián nyárnak is nevezik.

Mindenkinek nagy szép Kisasszony napját , és nagyon kellemes vénasszonyok nyarát kívánunk!