Boldog születésnapot, Magyarország!

Augusztus 20-a Magyarország születésnapja, és egyben az egyik legrégebbi nemzeti ünnepünk. Ezen a napon ünnepeljük az államalapítást és Szent István királyt. Ez az ünnep igazán fontos minden magyar ember életében. Ismerjük hát meg az ünnep eredetét.

Az ünnep története

István király uralkodása idején az ünnepet még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartották. Ekkorra hívta össze István király Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szent István Szűz Máriának, és 1038-ban ezen a napon halt meg.

Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában. Ez akkor a szentté avatásával volt egyenértékű.

tüzijáték augusztus 20

Az augusztus 20-ai ünnep fénypontja az esti tüzijáték. Fotó: Shutterstock

1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltással azonban újra a régi hagyományok szerint tartjuk az ünnepet. Újra élnek a régi tradíciók, és 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet is.


A hivatalos ünnep minden évben Budapesten, a Kossuth téren kezdődik, Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonásával és a tisztavatással. Budán minden évben megrendezésre kerül a mesterségek ünnepe. Itt több száz mester látványműhelyeit lehet megtekinteni, és  a legkülönfélébb szakmák rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Itt mutatják be Magyarország tortáját és cukormentes tortáját is.

Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és szétosztják a darabjait. Az ünnep legfontosabb része a szentmise és a Szent Jobb körmenet. A Szent Jobb feltételezhetően Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapesti Szent István Bazilikában található Szent Jobb-kápolnában őrzik.

Az államalapítás ünnepét este a tűzijáték koronázza meg. Az égi fényjátékhoz 1938 óta zenei aláfestés is tartozik. A tűzijátékok az ország egész területén megrendezésre kerülnek,  azonban a budapesti tűzijáték vált az ünnep igazi szimbólumává, mely idén igazán különleges látványelemekkel nyújt maradandó élményt az ünneplőknek.

nemzeti szalaggal átkötött kenyér

Augusztus 20-a az Új Kenyér ünnepe is. Fotó: Shutterstock

Miért az új kenyér ünnepe?

A hagyomány szerint az aratás után, Szent István napon sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezért nevezték augusztus hónapot az új kenyér havának. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a gazda elé vitték azt. Ezután mulatságot tartottak, amellyel le is zárult az aratóünnep.

A termény betakarítását a legtöbb nemzet hálaadással ünnepli. Az Új Kenyér ünnepe is a népi aratóünnephez kapcsolódik. Eredetileg nem augusztus 20-án rendezték hanem július 15-én. Ezen a napon aratási felvonulást tartottak, mely során a templomba hálaimát mondtak az aratás sikeres befejezése miatt.

Az Ószövetségben a törvények közé tartozik, hogy az aratás ünnepe előtt az új búzából, senki nem süthetett kenyeret. Az ember legalapvetőbb élelmiszere, vagyis a kenyér, mindig is az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálta. Az augusztus 20-ai ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik.

Mindenkinek meghitt ünnepet kívánunk!