A tartósan magas hőmérséklet és a csökkenő talajnedvesség egyre nagyobb kihívást jelent a mezőgazdaság számára. A szélsőséges időjárás hatásai Magyarországon is egyre kézzelfoghatóbbak. A június végi–július eleji hőhullám idején több településen vízkorlátozásokat kellett bevezetni, a tavaink vízszintje gyors csökkenésnek indultak, és több térségben rendkívüli intézkedésekre volt szükség a vízellátás biztonságának fenntartásához. Mindez arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges időjárás ma már olyan környezeti kérdés, amely közvetlenül érinti a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást és a mindennapi életet is.

A szélsőséges időjárási események mögött gyakran olyan globális légköri és óceáni folyamatok állnak, amelyek hatása messze túlmutat azon a térségen, ahol kialakulnak. Az OTP Agrár elemzői szerint ezeknek a folyamatoknak a megértése ma már nemcsak klimatológiai szempontból fontos, hanem a mezőgazdasági termelés és az agrárpiacok várható alakulásának előrejelzésében is egyre nagyobb szerepet kap.

Ezek közül az egyik legjelentősebb az ENSO, vagyis az El Niño–Déli Oszcilláció. Ez a Föld egyik legfontosabb éghajlati jelensége, amely a trópusi Csendes-óceán vízhőmérsékletének és légköri viszonyainak időszakos változásából ered. Két ellentétes fázisa váltakozik: a melegebb El Niño és a hűvösebb La Niña. Egy-egy ciklus jellemzően 12-18 hónapig tart, és általában 2-7 évente ismétlődik. Bár több ezer kilométerre alakul ki Európától, hatása az egész világ időjárásában érezhető: egyes térségekben aszályt, máshol heves esőzéseket okozhat, és jelentősen befolyásolhatja a természetes környezet állapotát, a mezőgazdasági termelést, valamint az élelmiszerpiacokat is.

Bár az ENSO ciklusai természetes éghajlati folyamatok, intenzitásuk és hatásuk korántsem egyforma. A figyelem most a 2026–2027-es El Niño felé fordul, amely már kialakult, és az előrejelzések szerint az elmúlt évtizedek egyik legerősebb eseményévé válhat. Ez azért különösen fontos, mert a jelenség nemcsak a globális időjárást alakítja, hanem a mezőgazdaság teljesítményére is hatással lehet. Kutatások szerint az ENSO a világ legfontosabb alapélelmiszereit adó kultúrák – a búza, a kukorica, a rizs és a szója – terméshozamát is befolyásolja, így közvetve az élelmiszer-ellátásra és az árak alakulására is kihat.

A nyár közepére egyre inkább úgy tűnik, hogy a szakemberek előrejelzései beigazolódnak, az El Niño a legfrissebb mérések szerint gyorsabban erősödik, mint azt néhány hónappal ezelőtt várták. A nagy kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e, hanem az, hogy a világ mezőgazdasága és élelmiszerpiacai mennyire érzik majd meg a hatását az előttünk álló hónapokban.

Az El Niño hatásai a világ számos mezőgazdasági régiójában érezhetők. Ázsiában és Ausztráliában elsősorban a csapadékhiány és a hőstressz jelent veszélyt a termelésre, Európában a gyakoribb hőhullámok, az aszályos időszakok és a fokozódó vízstressz okozhatnak problémát. A mezőgazdaság számára ez egyre nagyobb öntözési igényt jelenthet, miközben több térségben csökkennek a rendelkezésre álló vízkészletek. A kontinens gazdálkodói ráadásul nemcsak a helyi időjárási hatásokkal szembesülhetnek: a világpiacon bekövetkező terméskiesések a gabona- és élelmiszerárak emelkedésén keresztül Európában is éreztethetik hatásukat. Különösen azoknál az importtermékeknél lehet érzékelhető a hatás, amelyek termelése érzékeny az El Niño okozta időjárási szélsőségekre, így például a kávé, a kakaó, a rizs vagy a pálmaolaj esetében. Az ezekben a régiókban bekövetkező terméskiesések az európai fogyasztói árakban is megjelenhetnek.

Terméshozamok és árak: nem mindenki lesz vesztes

A várható következmények nemcsak térségenként, hanem növényenként is jelentősen eltérhetnek. A kutatások szerint a szója terméshozamát globális átlagban akár javíthatja is, míg a búza, a kukorica és a rizs esetében inkább semleges vagy enyhén negatív következmények várhatók. Hogy végül ki kerül a nyertesek és ki a vesztesek oldalára, azt nagyrészt a helyi időjárási viszonyok határozzák meg: míg egyes régiókban javulhatnak a terméskilátások, másutt a szárazság vagy a szélsőséges csapadék jelentős veszteségeket okozhat. A nagy felbontású ENSO-hozamelemzések szerint a jelenség globálisan mérsékelheti a búza-, rizs- és kukoricatermést, miközben a szójánál kedvező hatások is jelentkezhetnek. A veszteségek ugyanakkor elsősorban az ENSO-ra különösen érzékeny térségekben koncentrálódnak.

A mezőgazdasági hatásoknál is nagyobb kihívást jelenthet a piacok növekvő bizonytalansága. Már a várható termelési problémákról szóló előrejelzések is jelentős ármozgásokat válthatnak ki a nemzetközi gabonapiacokon, különösen akkor, amikor a világ több fontos termelő régiója egyszerre válik érintetté.

A klímaváltozás gazdasági hatásai elsődlegesen az agráriumban érezhetőek, ezért a globális élelmiszerárak különösen érzékenyen reagálhatnak a kínálati sokkokra. A JRC2külön kiemeli, hogy a durumbúza esetében árnövekedés valószínűsíthető, míg a kukorica piacán is felfelé mutató kockázatok láthatók. Egy erős El Niño nemcsak a terméshozamokat befolyásolhatja, hanem az élelmiszer-inflációt, a kereskedelmi útvonalakat és az ellátási láncokat is. A gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy egy 2023-ban publikált Nature-tanulmány3 szerint az 1997–1998-as rendkívül erős esemény globális gazdasági vesztesége elérhette a 2,1 billió dollárt, míg a 2015–2016-os El Niño esetében akár a 3,9 billió dollárt is. A kutatók szerint a következmények nemcsak az esemény időtartama alatt jelentkeznek: egy erőteljes El Niño hatásai évekkel később is visszafoghatják a gazdasági növekedést.

Bár az El Niño végső hatásairól még korai lenne ítéletet mondani, a jelenlegi folyamatok alapján úgy tűnik, hogy a következő hónapokban nemcsak az időjárás, hanem a mezőgazdasági piacok is komoly próbának nézhetnek elébe. Az OTP Agrár szakértői szerint ezért a termelők és az agrárvállalkozások számára különösen fontossá válik a piaci és klimatikus kockázatok folyamatos nyomon követése, valamint a változó körülményekhez való alkalmazkodás.

1Copernicus: az Európai Unió éghajlati és földmegfigyelési programja.
2Acosta Navarro, J., Toreti, A., Bavera, D., Barantiev, D., Carioli, A. et al. (2026): From forecast to risk: an anticipatory analysis of the 2026–27 El Niño. Luxembourg: Publications Office of the European Union.
3Liu, Y., Cai, W., Lin, X., Li, Z., Zhang, Y. (2023). Economic impacts of ENSO diversity worldwide. Nature Communications, 14.