Még nem is olyan régen teljesen egyértelmű volt, hogy a tél együtt jár a hóval. Gyerekkorunkban például nagyon sokszor komolyan megnehezítette az iskolába járást a hó, hiszen volt, hogy egy nap alatt is óriási mennyiség hullott le. Télen fel kellett készülni a közlekedési nehézségekre, a hótorlaszokra, a jeges utakra, és persze arra is, hogy kedvünkre építhetünk hóembert, és szánkózhatunk vagy éppen síelhetünk.
Persze a hó sok bosszúsággal is járt, de tudtuk, hogy a tél hóval jár, és azt is tudtuk, hogy a hó milyen jót tesz a szántóföldi növényeknek, és a hideg időjárás rengeteg kártevőt képes elpusztítani. Így hát időben felkészültünk rá, és ha nem is a legnagyobb örömmel lapátoltuk el a havat a ház előtti járdáról, mégis, az életünk velejárója volt a havazás télen. Azonban mostanában egyre ritkábban esik a hó, és nem csak hazánkban, hanem egész Európában.
Ezért fontos a hó a növényeknek
A hó nagyon fontos a gazdálkodók számára, hiszen a hóréteg védelmet nyújt a mezőgazdasági növényeknek. Az ősszel bevetett földeknek nagy szüksége van a hórétegre hiszen a hó szigetel, nedvességet biztosít, és elősegíti a növények gyökerének fejlődését, továbbá fokozza a talaj minőségének védelmét.
A hó megvédi a szántóföldi növényeket télen. Fotó: Shutterstock
Ha esik a hó, az öröm a gazdálkodó számára, hiszen a hótakaró
1. hőszigetelő hatással bír
2. nedvességet biztosít a növények számára
3. védi a talajt
4. alatta erős gyökérzet alakul ki.
A hóréteg hőszigetelő hatása segít megvédeni a növényeket a faggyal szemben. Amikor eljön a tél, az ősszel vetett növények levelei már kifejlődtek, így fontos számukra, hogy legyen valami, ami megvédi őket a fagytól, erre pedig kiváló védelmet biztosít a hó. Sajnos, ha nincs hó, ellenben tartósan fennál a fagy, az veszélyt jelenthet a növények számára.
A hó a megfelelő nedvességet is biztosítja a növények számára, amely nem csupán a téli fejlődésükre, hanem az azt követő periódusukra is kihatással van. Ahogy felmelegszik az idő, ugyanis úgy tud egyre mélyebben beszivárogni a földbe a nedvesség, amelyet a növény utána hosszú időn keresztül tud hasznosítani.
De a hó nem csak a növényeket, hanem a talajt is védi, hiszen az erős szél és a fagy következében a talaj minősége romlik. De a hóréteg képes megvédeni a talajt, és megtartani a föld nedvességét, és a talaj azon felső rétegének minőségét, amelyben a magok csíráznak. Ráadásul a hórétegből származó nedvesség biztosítja a gyökerek jobb növekedését a talajban.
Ehhez a hórétegnek egyenletes vastagságúnak kell lennie, hiszen csak egy bizonyos vastagság felett nem képes a havat elfújni a szél. Átlagosan 10 centiméter vastag hóréteg mondható ideálisnak, ha a szántóföldi növények védelmét szeretnénk biztosítani.
A hótakaró előnyeinek maradéktalan kihasználása érdekében sok gazdálkodó választja a téli szántást abban az időszakban, amikor a mezőt hó borítja, azonban ehhez fontos, hogy a talajon ne akadjanak el a munkát végző gépek.
Az éghajlatváltozás nem tesz jót a gazdaságnak
De nem csupán a szántóföldeknek árt a hóhiány. Az elmaradt hóesés rossz hatással van az idegenforgalomra, az energiatermelésre és a vízellátásra is. 2020. decemberében óriási hóvihar tombolt az olasz Dolomitokban és Ausztria déli felén, az Alpokban. Sok helyen a hó vastagsága elérte a 3 métert, míg Dél-Európában 24 óra alatt rekordmennyiségű, közel egy méter magasságú hó borította be a tájat.
Azonban a klímaváltozás sajnos az utóbbi időben egyre több területen a hó hiányában is megmutatkozik. Pedig a hó nagyon fontos, hiszen rengeteg ember a hóból nyeri az ivóvizet. A víztározó szerepe valószínűleg a hó egyik legfontosabb tulajdonsága. Hó nélkül jóval több energia fogy el, hiszen felszívódnak a Föld felszínén, míg a hótakaró visszatükrözi a napfényt, és hűti a környezetet.
Amennyiben tavasszal korábban olvad el a hó, abban az esetben korábban bekövetkezik a felmelegedés, ami melegebb nyarat eredményezhet, így ez tovább károsítja a talajt. A hó kialakulásához azonban hőmérsékleti optimumra van szükség, ami miatt a havazás mennyisége évről évre jelentősen változhat.
Az elmúlt évtizedek megfigyelései szerint sajnos nem csak Magyarországon, de egész Európában jelentősen csökken a hóutánpótlás. A jövőbeni előrejelzések sem bíztatók, hiszen azok szerint Európának a csökkent hómennyiséghez a következő 10-20 évben is hozzá kell majd szoknia. A hó hosszú távú trendjének egyértelmű csökkenése várható térségünkben.
A hóréteg megvédi a talajt és a növényeket is. Fotó: Shutterstock
Ezzel szemben, az előrejelzések szerint a hótömeg meglehetősen változatlan mértékben fordul majd elő Eurázsiában, míg Észak-Amerikában csökken. Ez a folyamat a 70-es években kezdődött el. Azóta minden évtizedben megfigyelhető a havazás mértékének csökkenése. Klimatológiai szempontól a havazás mértéke attól függ, hogy a hőmérséklet fagypont közelében van-e. Ha igen, akkor sok hó eshet, azonban ha túlságosan is pozitív a hőmérséklet télen, akkor a hó esővé válik, és a már lehullott hó esetében is jóval gyorsabbá válik az olvadás.
A magasabban fekvő területek esetében jobb a helyzet. A hegyvonulatok nagyon sok ember számára az édesvíz forrását jelentik, így nagyon fontos lenne, hogy a hegyekben is megmaradjon a hó, biztosítva így a vízbiztonságot, de az áradások előrejelzése szempontjából is fontos, hogy pontos adataink legyenek a hegyvonulatokban bekövetkező havazásokról.
Legyen hó
Sajnos hazánkban is egyre ritkábban látott vendég a hó, így sok sípálya zárt be, hiszen nem alkalmasak már a téli sportolásra. Az időjárás előrejelzések szerint nem csak hazánkban, de Európa nagy részén is kora tavaszias időjárás uralkodik, amit a hóvastagság alakulása is jól tükröz.
Ez számos sípálya működését megzavarta a közelmúltban. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentése szerint Svájc a globális átlagnál kétszer gyorsabban melegszik, ami részben annak tudható be, hogy a hegyvidék megfogja a hőt. Svájc 2022-es, 7,4 Celsius-fok körüli átlaghőmérséklete volt messze a legmelegebb a feljegyzések 1864-es kezdete óta. De hazánkban sem kedvez az időjárás a téli sportok szerelmeseinek, hiszen a pályák havasítását 10 Celsius-fokos melegben már nem tudják hóágyúzással sem megoldani.
A kontinens nagy részén továbbra is enyhe, kora tavaszias időjárás uralkodik, csupán a Skandináv-félszigeten és Oroszországban uralkodik igazi tél. Az Időkép előrejelzése szerint az enyhe időjárást a hóvastagság alakulása is tükrözi. A 2010–2022-es időszak átlaga már jóval elmaradt az ezt megelőző 30 éves időszak átlagától, de a mostani időszakkal összevetve még sokkal szomorúbb a helyzet. Jelenleg Európa hólefedettsége még az elmúlt 13 év átlagától is jóval elmarad.
Sajnos az előrejelzések sem adnak okot reménykedésre, hiszen a közeljövőben sem lehet jelentős lehűlésre, vagy nagyobb havazásra számítani. Az Index szerint Hollandiában, Liechtensteinben, Lettországban, Litvániában, Csehországban, Lengyelországban, Dániában és Belaruszban egyértelműen megdőltek a korábbi országos rekordok, Spanyolországban pedig olyan meleg volt, mint a júliusi átlaghőmérséklet, és Katalóniában több helyen is vízkorlátozást kellett elrendelni. Hőmérsékleti rekordok persze mindig voltak, de azok általában csak néhány tizedes eltérést mutattak, nem pedig 4-5 fokos kilengést, mint napjainkban. Ezért is fontos, hogy minél jobban figyeljünk oda környezetünkre és a klímavédelemre.
