A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni. Az EASAC ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban.

Az EASAC arra a következtetésre jutott, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez.

A jelentés lényege: a változásokat kell szabályozni, nem a módszereket – Fotó: Shutterstock

A növénynemesítés jelenlegi, egyre precízebb módszerei nagyban különböznek a korábbiaktól, amelyek a véletlenszerű, szabályozatlan, vegyületekkel vagy sugárzással előidézett mutációkra vagy meiotikus rekombinációra építettek. „Arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.” – írják a jelentésben. Hazánkban már megindultak az első tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy a legújabb módszereket mérlegelje a szabályozás.

Az állatokkal végzett kutatás már ma is nagyon szigorú szabályozás alá esik. Bár a legtöbb génmódosított állatot az alapkutatás és az orvosbiológiai kutatások számára hozzák létre, a technológia a szárazföldi és vízi állattenyésztés számára is tartogat lehetőségeket. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a termelés potenciális növekedése mellett a géntechnológia az állatok egészségét és jóllétét is javíthatja. Ahogy a jelentés mondja: „Az állatnemesítésben ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Itt is elengedhetetlen a módszerek átláthatóvá tétele.”