Az EASAC arra a következtetésre jutott, hogy szakpolitikai ajánlásokat a várható alkalmazásokra vonatkozóan kell megfogalmazni, nem pedig magát a génmódosító eljárást kell szabályozni. Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez.
A jelentés lényege: a változásokat kell szabályozni, nem a módszereket – Fotó: Shutterstock
A növénynemesítés jelenlegi, egyre precízebb módszerei nagyban különböznek a korábbiaktól, amelyek a véletlenszerű, szabályozatlan, vegyületekkel vagy sugárzással előidézett mutációkra vagy meiotikus rekombinációra építettek. „Arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.” – írják a jelentésben. Hazánkban már megindultak az első tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy a legújabb módszereket mérlegelje a szabályozás.
Az állatokkal végzett kutatás már ma is nagyon szigorú szabályozás alá esik. Bár a legtöbb génmódosított állatot az alapkutatás és az orvosbiológiai kutatások számára hozzák létre, a technológia a szárazföldi és vízi állattenyésztés számára is tartogat lehetőségeket. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a termelés potenciális növekedése mellett a géntechnológia az állatok egészségét és jóllétét is javíthatja. Ahogy a jelentés mondja: „Az állatnemesítésben ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Itt is elengedhetetlen a módszerek átláthatóvá tétele.”