Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, így mozgó ünnep. Ez a húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep. A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd napján a Szentlélek eljövetelét ünnepeljük. A pünkösdhétfő pedig 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap.
Pünkösdkor nagyon sok hagyomány él, és számos babona is kapcsolódik az ünnephez. Érdemes megismerni és feleleveníteni őket.
Pünkösdi királynéjárás
A pünkösdi királynéjárás során a lányok fehérbe öltöztek, a legények gyolcsinget vettek fel, és kalapot tettek a fejükre, úgy táncoltak és énekeltek, amelyért cserébe ennivalót kaptak. A pünkösdi királynéjárás dunántúli változataiban a szereplők lányok voltak, akik házról-házra járva énekeltek.
A Csallóközben felöltöztetett bábut hordoztak a pünkösdölők, és a magasba emelve azt kívánták, hogy a kender is olyan magasra nőjön. A szokás eredeti célja, a termékenységvarázslás volt.
A májusfa a párválasztás fontos eszköze volt. Fotó: Shutterstock
Pünkösdi király választás
A középkor óta ismert szokás, hogy megválasztják a pünkösdi királyt és királynét. A legények ügyességi versenyen mérték össze a tudásukat, leggyakrabban tuskócipelésben, karikába dobásban, majd a legügyesebből lett a pünkösdi király. Őt azután meghívták a lakodalmakba, mulatságokra, sőt, még a kocsmákban is ingyen ihatott. Általában azonban rövid életű volt a pünkösdi királyság, hiszen egy hétig tartott.
Pünkösdölés
A pünkösdölés során végig vonult a falun a pünkösdi király és királyné, de sok helyen lakodalmi menetet alkottak, menyasszonnyal és vőlegénnyel. A vőlegény a bal füle mellé piros pünkösdirózsát tűzött. Elsősorban adománygyűjtésre szolgált, melyet az éneklésért és a táncért kaptak a résztvevők.
Zöldágjárás, tavaszköszöntés és májusfa
Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágat tűznek, hogy messzire űzzék az ártó szellemeket. Martonoson pünkösd reggelére a házakat bodzaággal és pünkösdirózsával díszítették, Sok helyen tartottak pünkösdi zöldágjárást, amely során énekelve mentek ki a közeli erdőre, ahol gallyakat törtek, és eldobálták a falu utcáin.
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűzték az ágakat és a virágokat, amely főleg bodza, pünkösdirózsa és jázmin volt. Ez volt a tavaszköszöntés, de a célja az is volt, hogy elűzzék a villámokat a házuktól.
A májusfát a legények ajándékozták annak a lánynak, akinek udvaroltak, vagy akinek udvarolni szerettek volna. A fát különféle színes szalagokkal, borral, étellel és itallal díszítették fel. A leginkább a magas, sudár fák voltak alkalmasak erre, melyek szárát lekopaszították, és csupán a tetejükön hagyták meg a lombot. Ezt a fát azután a leány házának kerítésoszlopához rögzítettek éjjel, vagy kora hajnalban.
Manapság inkább a közösségek állítanak egy közös májusfát, és nagy ünnepséget, táncmulatságot tartanak mellette. Sok helyen május elsején állították a májusfát, amelyet pünkösdkor bontottak le.
Vámkerékállítás és pünkösdi ladikázás
A Csallóközben szokás volt a vámkerékállítás, amely során egy 15 méter magas rúdra kocsikereket tettek és azt díszítették fel szalagokkal és borosüvegekkel. Udvarlással, párválasztással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak pünkösdhöz. Ekkor volt szokás a pünkösdi ladikázás, amikor az udvarló egy díszes evezőt adott a választott lánynak. Sok helyen zöld ágakkal feldíszített csónakban csónakáztak pünkösd másnapján a párok.
A pünkösd a szerelem szempontjából is fontos
A lányok pipacsból fontak koszorút, míg a fiúk pünkösd hajnalán annak a lánynak az ablakába tettek pünkösdi rózsát, akinek udvarolni szerettek volna. A pünkösdi mátkatálküldés során egy kislány ünnepi ruhában, fején koszorúval vitt egy tálat, melyen fonott kalács és bor volt, kendővel letakarva. Ezt a legény küldte a szíve választottjának, és ha a lány jól fogadta az udvarlást, egy hasonló tálat küldött vissza a legénynek.
A pünkösdi hagyományok fontos eleme a pünkösdi rózsa. Fotó: Shutterstock
Pásztorajándékozás és jóslások
Pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása, amely során bort és kalácsot kaptak a gazdáktól. De időjárás- és termésjóslásra is sor került pünkösdkor. Úgy tartották, ha ilyenkor esik, akkor jó termés várható, ha szép az idő, akkor pedig sok lesz a bor. Az esőnek nem örültek. Úgy tarották, a „pünkösdi eső ritkán hoz jót". A lányok pünkösdkor megfürödtek a Tiszában, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak. Mint minden nagy ünnepen, ilyenkor is tiltották az állatok befogását és a kenyérsütést is.
Törökbasázás, borzakirály és rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein volt jellemző, hogy egy kisfiút török basának öltöztettek be, és végigjárták vele a falut. Pálcával ütötték szegényt, hogy ugráljon, és cserébe pénzt és tojást kapott. A pünkösdi rabjárók a lábuknál összeláncolt fiúk voltak, akik a lányokat látogatták meg a faluban, és cserébe ajándékot kaptak. A borzajárás során egy fiú járta a falut, akit bodzából készített köpenybe öltöztettek.
A csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb zarándokhely pünkösdkor Csíksomlyó, mely Mária-kegyhely. A pünkösdi zarándoklat során a katolikus hívek pünkösdszombatra érkeznek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd a mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú és a kegyhely hungarikummá lett nyilvánítva.
Boldog pünkösdöt kívánunk!
