Ma már több mint 700 ezer ember rendelkezik horgászengedéllyel. Mit gondolsz, miért ennyire népszerű a horgászat?

Éppen a napokban leszek 10 éve a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének operatív vezetője. Ennyi idő alatt számos változás állt be, ami a horgászatot egy valóban népszerű szabadidős tevékenységgé tette. Jelentős változást hozott, hogy a természetes vizeken történő halászat elé helyezték a horgászatot, ezzel elismerve akkoriban még „csak” 300-350 ezer fő körüli horgásztársadalmat. 2016 január 1-jén lépett életbe az ezt szabályozó ágazati törvény.

Puskás Norbert

Puskás Norbert 10 éve a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének operatív vezetője – Fotó: vasivizeken.hu

Ez a törvény főként a nagy természetes vizeken, mint például a Duna, Tisza vonatkozásában hozott jelentős változásokat, mert a Magyar Országos Horgász Szövetség és tagszervezeti kaphatták meg 15 évre a természetes vizek  halgazdálkodási hasznosítását. A horgásztársadalom életében ez történelmi jelentőségűnek is minősíthető pillanat volt, melynek már most, öt év után is látszanak az eredményei.

A jogszabályi változásokkal együtt nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a MOHOSZ és tagszervezetei a hasznosításra megkapott horgászvizekbe is egyre több őshonos halat telepítettek. Ez Vas megyére is igaz. Az elmúlt néhány évben a MOHOSZ közfeladatellátó szervezetként az Agrárminisztérium támogatásával soha nem látott mértékű támogatási programokat indított a hal és élőhelyének védelmét szolgáló halőrzési eszközpark fejlesztése érdekében.

Napjainkra ezen tudatos munkának az eredménye az is, hogy az elmúlt 5 évben sikerült országosan megduplázni a horgászok számát. Vas megyében a horgászlétszám vonatkozásában a 2019-es 10 217 fős rekord évünket sikerült 865 fővel meghaladnunk, így a 2020. évben a Szövetségünk tagegyesületeiben regisztrált horgászok létszáma elérte a 11 082 főt, ami minden idők legmagasabb horgászlétszáma.

horgászat

Már több mint 700 ezer ember rendelkezik horgászengedéllyel az országban – Fotó: vasivizeken.hu

Mi történik általában a kifogott hallal? Sokan, akik nem horgásznak, azon bosszankodnak, hogy a horgászok visszaengedik a halat.

Ez nagy részben nem igaz, de sokat változott a helyzet a korábbiakhoz képest. 15-20 évvel ezelőtt a horgászok túlnyomó többsége haza is vitte a kifogott zsákmányt. Mára ez változott, de még így is 4000-5000 tonna, horgászatból származó hal kerül az horgászcsaládok asztalára, ami jelentős mennyiségű haltelepítések nélkül nem lenne lehetséges. Vas megyénél maradva a tavalyi esztendőben kiemelkedő horgászengedély váltásokat összességében 122 389 kg fogható méretű, és 476 000 db előnevelt méretű (3-5 cm) haltelepítési mennyiséggel igyekeztünk megköszönni a horgászközösségünknek.

A horgászok legnépszerűbb hala Vas megyében is a ponty, mely az előzőekben említett vasi halasításokból 85 tonnát jelentett a 2020. évben. Ez a szám korábban 50-60 tonna volt.

Egy horgász egy éves területi jeggyel annyi halat vihet haza, amennyi egyébként egy családnak elég (helyi horgászrendfüggő, de általában  30-50 db körül mozog a kvóta). Országosan 100 db "nemeshal" tartható meg az olyan vízterületeken, ahol ez nincs leszabályozva.

A nemeshal fogalom ma már nem szerepel a jogszabályban. Méretkorlátozással és fogási tilalommal védett halak a korábban nemeshalnak nevezett fajok: ponty, csuka, harcsa, süllő.

Ma már nem kerül az asztalra az összes kifogott hal, de ha ez így lenne, nem lenne az a szaporulat, amivel pótolni lehetne. Egyre nagyobb teret hódít a „Fogd meg és engedd el” elv, ami a halakkal történő kíméletes bánásmódot is előtérbe helyezi, akik így horgásznak, őket nevezzük sporthorgászoknak.

Érdekességként említem meg, hogy Vas megyében az elmúlt 10 évben három ilyen kifejezett sporthorgász tavat (Abért tavak, Pinkamindszenti-tó, Répcelaki-tó)  is hoztunk létre, mely vizeken napjainkra már szinte száz százalék a halfogás élménye, de halat elvinni nem lehet.

A koronavírus-járványnak szinte mindenre volt hatása, gondolom, a horgászatra is. Így van?

Magyarországon – ha korlátozásokkal is –, egész évben lehetett horgászni, s a horgászok felelős módon végig alkalmazkodtak a horgászszövetségi járványügyi tájékoztatókban megfogalmazott kérésekhez, elvárásokhoz is. Ritka ágazatok egyike a horgászat, melyben szerencsére a Covid-19 a nehézségek mellett pozitív eredményeket is hozott, bár látva a járvány pusztításait és társadalmi hatásait, inkább beértük volna lassúbb növekedéssel. A korlátozások miatt sokan visszataláltak a természetbe, újra elkezdve a valamikor elmaradt, de az emlékekben kedves horgászatot.

Ebben a pörgős, rohanó világban az egyik legnagyobb előnye a horgászatnak, hogy közben nem lehet mással foglalkozni. Teljesen kikapcsolja az embert, ha egyszer megszereti a horgászat élményét.  De fontos szempont az is hogy a pandémia miatt sokan újra felfedezték azt, hogy a kikapcsolódás miatt nem feltétlenül szükséges több ezer kilométerre elutazni, helyben, olcsón is jól érezheti magát a család.

Rendkívüli növekménnyel több, mint 700 000 fősre duzzadt Magyarország legnagyobb közössége. Több, mint 20%-kal növekedett az ágazati forgalom, a horgászpiac. Több, mint 1100 tonnával több hal került a magyar vizekbe. Több százezerrel növekedett a horgászattal eltöltött napok száma.

Ezen eredmények a sok munka mellett nem jöhettek volna létre ilyen rendkívüli időszakban, ha a horgászaink és kollégáink, önkénteseink nem működnek együtt és segítik egymást. Rendkívül büszkék vagyunk jegyértékesítőinkre, munkatársainkra, önkénteseinkre, halászati őreinkre, horgászboltosokra, partnereinkre és mindenkire, aki ezen kihívásokkal teli járvány időszakban azon dolgozott, hogy a horgászat, mint egyéni szabadidős tevékenység szabályosan gyakorolható legyen, és hozzájárult a rekord eredményeink eléréséhez.

halfogás

Szép fogás! – Fotó: vasivizeken.hu

A Covid-járvány más szempontból is nagy változást hozott 2020-ban: jelentős haltöbblet volt a haltermelői piacon, mert leálltak az exportok a járvány miatt. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) az Agrárminisztérium 800 millió forintos támogatásának segítségével az export piacok leállása miatt tavaly tavasszal felgyülemlett 1100 tonna pontykészletet megvásárolta.

Ez mind a hazai horgászvizekbe került horgászati célra. Ez is szerepet játszott a horgászok számának ugrásszerű növekedésében, hiszen tavaly olyan vizekbe is került hal, ahol egyébként kevesebb szokott. A központi támogatású, soha nem látott mértékű halasítási program kiváló ütemérzékkel sok ember munkahelyét mentette meg és jóval több embernek élményt, feltöltődést adott.

Ezt a 1100 tonna halat is elfogyasztottuk, mégis sokszor halljuk, hogy a magyarok asztalára kevés hal kerül. Miért van ez így?

A halfogyasztás itthon még mindig a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik elsődlegesen. Évente 6,7 kiló fejenként az elfogyasztott hal mennyisége, ami már egy magasabb szám a korábbi évekhez képest, köszönhetően a fogyasztást ösztönző kampányoknak (HalPéntek, Kapj rá!) is. De az EU-s 20 kilóhoz képest nagyon kevés. A horgászatból származó hal mennyisége véges, a haltermelés pedig nehezen tud alkalmazkodni az évente csak egy bizonyos időszakban jelentkező igényekhez, a folyamatos termeléshez folyamatos fogyasztási igényre is szükség lenne.

Jelen pillanatban egyébként éppen halhiány van, a horgászati ágazatban is. A vízhasznosító horgászegyesületek alig tudnak hozzájutni telepítendő nyári halhoz. Ennek okai többek között, hogy

  • sok haltermelő a tavalyi évben tapasztalt bizonytalanság miatt nem termelt annyit, nem kockáztat,
  • de védett madarunk, a kormorán pusztítása is óriási a gazdaságokban,
  • az exportpiacok igénye is jelentősen emelkedett,
  • a halászati ágazat jövedelmezősége szerény, és jelentős az élőmunkaerő igénye, ezért egyre kevesebben fognak bele ebbe a csodálatos szakmába.

Remélhetőleg őszre, jövő tavaszra rendeződik a helyzet, és ennek okán még szorosabb együttműködés alakul ki a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) valamint a MOHOSZ között, hogy biztosított legyen a horgászvizek halellátása.

Tízezer nő és 80 ezer gyerek is horgászik. Régen csak a férfiak sportja volt, nem?

Ma már sok esetben családi kikapcsolódásnak számít, és egyre több a gyerek, akik ráadásul egyre nagyobb és egyre több halat akarnak kifogni, hogy minél nagyobb élményre tegyenek szert. A felgyorsult világ itt is érezhető, mert többször tapasztaljuk, hogy annyira magasan van már az ingerküszöbük a gyerekeknek, hogy nehéz a kedvükre tenni fogható halfajok palettájával és méretével.

gyerek horgász a vízparton

A mai, digitális világban ennyi gyereket kicsalni a természetbe óriási teljesítmény – Fotó: vasivizeken.hu

Az általam vezetett vasi horgász szervezet is jelentős hangsúlyt fektet az ifjúság nevelésére éppen azért, hogy a gyerekek környezettudatosan látogassák a horgászvizeket. Évente rendezünk iskolák közötti horgászvetélkedőt, horgászviadalt, iskolai szakköröket, megyei horgásztábort. A Magyar Országos Horgász Szövetség napjainkra már ötéves Horgász Utánpótlás-nevelési és Oktatási Programja kiemelten támogatja az ilyen ifjúságnevelési programokat. 2021-ben 50 millió forintot fordít a MOHOSZ ilyen célokra.

A horgászszervezetek mellett fontos lenne odafigyelni a gyerekek nevelésére a horgász-szülőknek is: mint mindent, ezt is alulról kellene kezdeni, hogy legyen lépcsőzetessége a horgásszá válásnak (előbb kis hal, később jöhet a nagy).

A generációs nehézségtől függetlenül nagy eredménynek tartom, hogy mintegy 80 000 gyerekhorgász van hazánkban. A mai, digitális világban ennyi gyereket kicsalni a természetbe óriási teljesítmény.

A horgászegyesületeknek egyre több feladatuk van. Ezt Te is látod, hiszen 10 éve vezeted a Vas megyei szövetséget, és számos fejlesztésen, projekten túl vagy már. Milyen volt ez a 10 év?

Mozgalmas és kihívásokkal teli. Óriási fejlődésen ment keresztül a horgászat, és ahogyan a kiadott engedélyek száma nő, úgy szaporodik az horgászszervezetekre háruló feladat is. A horgászvizeket kezelő szervezetek feladata ma már sok esetben az is, hogy megoldják a vízpartok fejlesztését, a kaszálását és a felgyülemlő hulladék elszállítását is, attól függetlenül, hogy horgász hagyta ott a szemetet, vagy egy piknikező. A pandémia miatt bevezetett korlátozások idején ritkán, de olyan is előfordult, hogy a horgász már szinte nem tudott leülni a horgászvíz partján, mert annyian keresték ott a kikapcsolódási lehetőséget.

Mi itt Vas megyében számos projektet valósítottunk meg, főként területfejlesztési és vidékfejlesztési keretből.

Az elnyert támogatásoknak köszönhetően az elmúlt néhány évben 10 tó teljes környezete tudott megújulni Vas megyében, és jelenleg is 4 tavon valósítunk meg fejlesztéseket 136 millió forint támogatásból.

Természetesen mindig több tervünk és célunk van, mint forrásunk, de dolgozunk rajta, hogy minden "álmunk" megvalósuljon.

Közel 1200 horgászegyesület van Magyarországon, és elmondható, hogy mindegyikben megvan az a 2-3 önkéntes, aki a vállán viszi a munka oroszlán részét. A horgászok által kifizetett éves tagdíjak, területi jegyek nem minden esetben fedeznek minden költséget, önkéntesek százai nélkül nem tartanánk ott, ahova eljutottunk.

A közösségi élet és a közösségi programok egyre jobban felértékelődnek, ezért is fontos megbecsülnünk azokat, akik ezért tesznek.

A Pinka-völgyi Halas Nap rendezvényünket immáron 7. alkalommal szervezzük meg idén július 10-én.

halas nap rendezvény

A Halas Nap bajnokai – Fotó. vasivizeken.hu

A Halas Nap immár hagyomány. Mi volt az alapötlet, amiből ez a rendezvény kinőtte magát?

Szövetségünk Központja idén lesz 15 éve, hogy a megyeszékhelyről Vaskeresztesre költözött. Vaskeresztesről a szervezzük a vasi horgászéletet és ezáltal ott töltjük kollégáimmal együtt az életünk egy jelentős részét.

Vaskeresztes és a szomszédos települések közös jellemzője a határmenti „zárkózott" kultúra, mely a településeken végighaladó, több évtizeden keresztül meglévő vasfüggöny fennállásra vezethető vissza.

A vasfüggöny az emberi kapcsolatok beszűkülése mellett pozitív hatásként a Pinka-völgy természeti értékeinek megóvását is eredményezte a szigorú és alacsony számú látogathatóság miatt.

Vas megyében az országos átlag alatt van a halfogyasztás, ezért, mint a térség legnagyobb halgazdálkodási szervezete, a horgászsport népszerűsítése mellett a halételek fogyasztásának népszerűsítését is célul tűzte ki szövetségünk.

A rendezvény olyan civil közösségi program, immáron hét éve, melyen halfogyasztás és a kulturális programok is díjmentesen érhetőek el. Szeretettel várunk mindenkit az eseményre.

Horgásszunk, főzzünk, szórakozzunk együtt 2021. július 10-én Vaskeresztesen!

A rendezvény programja ITT érhető el.