Egyebek közt ezekről is szó esett az Országos Magyar Vadászkamara évi rendes küldöttközgyűlésén, melyre március végén került sor. Az ott elhangzottakról honlapján számolt be az OMVK.
Mint írták: az országos küldöttek döntöttek a feladatarányos finanszírozási rendszer átalakításáról, valamint az Etikai Szabályzat szigorításáról is. Dr. Jámbor László, a Vadászkamara elnöke bevezetőjében visszatekintett a tavalyi év jogszabályváltozásaira is, s elmondta: a technikai fejlődés az ágazatba is begyűrűzött részben a modern megoldások, részben pedig a tavaly engedélyezett technikai eszközök révén. Leszögezte: a folyamatnak az érdekképviselet nem szeretne gátat vetni, sőt, élen jár a digitalizációban; az új, elektronikus eszközök tekintetében azonban szerinte mindenképpen külön kell választani a vadászatot és a vadgazdálkodási tevékenységet: ezek elsősorban utóbbit kell, hogy erősítsék. Dr. Jámbor László hozzátette: meggyőződése, hogy a 70 000 magyar vadász túlnyomó többsége továbbra sem a szóban forgó eszközökben találja meg az örömét.
A kiemelt kamarai célok közt szerepel a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok – forrás: Pixabay
A kiemelt kamarai célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: ezek két kardinális pontját az ifjúsági programok és a hivatásos vadászok munkafeltételeit javító programok adják. Az elnökség döntése értelmében a két célterületre külön-külön 60-60 millió forint áll rendelkezésre.2022-ben és 2023-ban szintén a vadgazdálkodási szakszemélyzetet segítő kezdeményezés volt a Hivatásos Vadászok Eszközbeszerzési Program, amelyre az első esztendőben több mint 350, míg a másodikban 280 millió forint állt rendelkezésre. A tavalyi alacsony kihasználtság miatt azonban ezt a pályázható támogatási formát idén nem hirdeti meg a Vadászkamara. Az Országos Vadgazdálkodási Alap felhívását 2024-ben is közzéteszi a szervezet, erre 500 millió forintos keret áll rendelkezésre, a pályázati kiírás várhatóan augusztusban jelenik meg.
A 2024-es költségvetéshez kapcsolódóan a Vadászkamara elnöksége a források elosztását új alapokra javasolta helyezni, átdolgozva az évek óta működő feladatarányos finanszírozási rendszert. Az új javaslat szerint a vadászkamarai tagdíj a továbbiakban is a vármegyei területi szervezeteknél marad, a vadászati engedélyek díjából befolyó, kevésbé biztos és tervezhető, az év során beérkezők bevételek azonban teljes egészében a központhoz kerülhetnek, a vadászjegyek díjából származó bevételek elosztása pedig a vadászok vármegyei létszámához igazodva, sávosan történhet. Az elnök hangsúlyozta: mindezek okán egyik területi szervezetnek sem lesz a korábbiaknál kevesebb a bevétele. A fentiek alapján a jövőben is biztosított a működéshez és a rendszeres feladatokhoz kapcsolódó költségek fedezete.
A Vadászkamara Etikai Szabályzatának módosításáról szóló javaslatot dr. Bárándy Péter, az Etikai Bizottság elnöke terjesztette elő, amit a Küldöttközgyűlés támogatott.
Egyes helyeken jelentős az őzpusztulás, az okokat még keresik – forrás: Pixabay
A testület indokolatlan mentőkörülménynek tartotta, hogy az Etikai Kódex előírásait megsértő vadászokkal szemben jelenleg csak megrovás alkalmazható szankcióként. Mivel a szabályozás túl enyhe, a bizottság javasolta a vonatkozó rendelkezés eltörlését. Jelenleg ugyanis a megrovásnál súlyosabb büntetés etikai vétségért csak akkor szabható ki, ha valaki a vadászetikai szabályokat ismételten és súlyosan sérti meg. A bizottság javaslata szerint az „és"-t „vagy"-ra kellene cserélni. Dr. Bárándy Péter – az országos küldöttek támogatásával – azt kérte a Vadászkamara vezetőségétől: forduljon a témában a jogszabályalkotóhoz, hiszen a módosítást át kell vezetni a törvényen is.
Az „Egyebek" napirendi pontban egyebek mellett szó esett a több térségben tapasztalt hivatásos vadászhiányról, ezt a Vadászkamara elsősorban a szakirányú oktatás erősítésének ösztönzésével, a két tanintézményben már elindított duális képzéssel tervezi ellensúlyozni. Több vármegye küldöttjei jelezték azt is, hogy sok vadgazdálkodó területén tapasztaltak az utóbbi időben őzelhullást (helyenként igen komoly mértékűt), melynek okára egyelőre nem derült fény. A Vadászkamara – amely korábban is támogatott már vadgazdálkodási kutatásokat – tervezi, hogy foglalkozik a témával és előmozdítja az okok, illetve a lehetséges megoldás felderítését.
