Vethetünk-e Ferenc napján? – Október bővelkedik néphagyományokban

Minden évben október 4-én, Assisi Szent Ferenc napján ünnepeljük az Állatok Világnapját, de még nagyon sok népi hagyomány kötődik ehhez a naphoz.

Assisi Szent Ferenc a ferences rend megalapítója. Az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje, aki az egyik legnagyobb hatású középkori szent. Képmásain az általa alapított rend barna vagy szürke csuháját viseli, a derekán egy kötéllel, melyen három csomó található, amelyek a szegénységet, szüzességet és engedelmességet, a ferencesek kötelmeit jelentik.

Szent Ferenc védőszentje a magányosan haldoklóknak, az állatoknak, a madaraknak, a kereskedőknek, a családoknak és a természetnek, akinek a legendák szerint az állatok is megértették a szavát.

Szent Ferenc napján kezdődik a kései szüret. Fotó: 123rf.com

• Az Állatok Világnapját 1931 óta ünnepeljük október 4-én, Szent Ferenc napján. Ez a nap azonban emellett még a a betakarítás, a késői szüret kezdetének napja is. Nem véletlen ez, hiszen október elejéhez nagyon sok aktuális mezőgazdasági tevékenység köthető. Az őszi vetés, a betakarítás ideje is ez az időszak.

• Ehhez a naphoz is hiedelmek sokaságát kötötték korábban. Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak.
• A muravidéki és szlavóniai gazdálkodók a Ferenc nap hetét búzahétnek nevezik.
• Göcseji hagyomány szerint is a vetésre legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét.
• Azonban nem mindenki vélekedett ugyanígy erről. Sőt, a kapolyiak szerint Ferenc napja nem jó búzavetésre, de ha valaki mindenképpen ezen a napon szeretne vetni, arra is megvan a lehetőség. Csupán egy aprócska módosítást kell végezni a ruházaton. "Visszájára vött gatyával vessön, mert különben üszkös lëssz".
• Ferenc napján a háziasszonyok nem sütöttek kenyeret. Ezzel azt szerették volna garantálni, hogy kikeljen a mag.
• Ha a gazdasszony el akarta ültetni ilyentájt a kotlóst, nyírfaágat tett a fészekbe, hogy a csirkék el ne pusztuljanak. Úgy gondolták ugyanis, hogy ez távol fogja tartani a rontó szellemeket a tojásoktól, és a kikelő kiscsirkéktől.
• Szüretkezdő nap is volt október 4-e. Azonban mielőtt a gazdák kimentek volna a szőlőbe, ostorral durrogtattak a hegyen, hogy annak hangjával elijesszék a rontó szellemeket a szőlőtől. Ennek alapja Assisis Szent Ferenc egyik csodája, mely során egy papnak rengeteg szőlőjét felfalták a Ferenc látására összegyűlt emberek, így alig maradt mit leszüretelni. Ám Szent Ferenc nem hagyta cserben a papot, és így ő a maradék szőlőből annyi bort tudott kipréselni, amennyit a legbővebben termő szüretkor sem.

Eljött a búzavetés ideje. Fotó: 123rf.com

Októberi hagyományok

Októberben nagyon sok jeles nap van, amelyeken sok népi hiedelem és megfigyelés válik aktuálissá. Persze vannak olyanok, amelyek felett talán eljárhatott az idő, de ki tudja. A Ferenc nap mellett még a következő napokon jobb odafigyelni arra, mit tegyünk és mit kerüljünk

• Október 15-én, Szent Teréz napján, dologtiltó nap volt. Az asszonyok nem moshattak, de még kenyeret sem süthettek.
• Október 20-án, Vendel napján, Szent Vendelre emlékezünk, aki a 7. században élt ír királyfi volt. A jószágtartó gazdák és pásztorok védőszentje volt. Ha valahol állatvész ütötte fel a fejét, az a mondás járta, hogy Vendel viszi az állatokat. Emiatt Vendel napján körmenet indult Vendel szobrához, akit mindig pásztorként, a lábánál kutyával és báránnyal ábrázoltak. Ezen a napon a gazdák és pásztorok nem foghatták be, és nem vihették ki a vásárba az állatokat.
• Október 21-én, Orsolya napján, ha szép az idő, akkor karácsonyig kellemes telünk lesz.

Az október az őszi vetések ideje is.

• Október 26-án, Dömötör, a juhászok pártfogójának napját tartjuk. Ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát. A juhászok birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek. Az Alföldön ezen a napon állatvásárokat tartottak és mulatságokat rendeztek, melyek több napon át tartottak. Azt mondták, ha Dömötör napján hideg szél van, akkor kemény tél lesz.
• Október 28-án, Simon és Júdás napján kezdődik a szüret Hegyalján. A hagyományok szerint sokan esznek ezen a napon gesztenyét. A briteknél a hajadonok meghámoznak egy almát, gondosan ügyelve, hogy a lehámozott almahéj egyben maradjon. A hámozás után Júdáshoz és Simonhoz fohászkodnak, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, majd a jobb kezükben háromszor forgatják, majd a bal válluk felett eldobják az almahéjat. Ha szerencséjük van, a héj egyben marad és ki tudják olvasni belőle a jövendőbeli nevét. Ha azonban a héj elszakad, a közeljövőben nem várható házasság.