A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a vágótehén ára 5,3 százalékkal, a vágóüszőé pedig 13,9 százalékkal esett 2016. január-áprilisban az előző év ugyanezen ciklusához képest. Az üsző és bika felvásárlási ára között hatalmas a szakadék: az üszőket 650-700, míg a bikát 1350 forintért lehet értékesíteni a külföldi piacokon.
Ha a horvátoknak megéri az üszőt 700 forintért megvenni nálunk, hozzá pedig még a kukoricát és a hizlalás alapanyagaként számon tartott gabonaféléket, majd mindezt elvinni Horvátországba és ott hizlalni, akkor nem igaz, hogy ezt itthon nem lehet megcsinálni – mondta az Agroinform.hu-nak dr. Kun Péter, a Hortobágy menti Húsmarhatartók Szolgáltató Szövetkezetének elnöke. A magyar húsmarhaállomány 8-10 százalékát adó, 172 gazdaságot összefogó szövetkezet tagjai az elmúlt időszakban az üszőszaporulatot állománynövelésre használták, így pár éven belül évente 4000-4500 értékesítendő üszővel számolhatnak majd.
A selejt tehenek elhelyezése és a feketézők megfékezése a következő lépés – fotó: Shutterstock
Dr. Kun Péter szerint sürgős szemléletváltásra lenne szükség, hiszen mindenki a végsőkig próbálja megtartani a teheneit, és csak akkor adnak túl rajtuk, mikor az állat már csont és bőr. Viszont, ha beállna a piac és kielégítőbbek lennének a hazai felvásárlási árak, akkor akár már 10 évesen leselejtezhetnék az elöregedett állományt, ami következtében a húsmarhatartás ezen része is fel tudna pörögni. Ehhez azonban komolyabb árakra van szükség, a 200-300 forint csak az időhúzásra elég.
|
Ugyan a tavaly év elején bevezetett, köztes terméknek minősülő (szarvasmarha, juh és kecske), nagy testű élőállatok és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfakulcs 27-ről 5 százalékra történő csökkentése sokat tisztított a piacon, a tőkehús, a félkész és a feldolgozott termékekre való kiterjesztés jelenthetné annak zálogát, hogy az eddigieknél is több magyar fogyasztó számára váljon elérhetővé a marhahús.
