Államtitkár úr, a Vidékfejlesztési Program keretében – március 31.-vel – valamennyi pályázati kiírás megjelent. Mi szükséges ahhoz, hogy a gazdák a jövőben is sikeresek legyenek?

Ágazattól függő a siker elérése, minden egyes ágazatnak más-más a lehetősége, a problémája. Egy dologban hiszek: azon kívül, hogy rengeteg pályázatot meghirdettünk, és reményeink szerint sok fejlesztés is megvalósul ennek következtében, hiszek abban, hogy versenyképes gazdaságot kell megvalósítani. Ahogy az elmúlt évtizedekben fejlődött a Közös Agrárpolitika, abból láthatjuk, hogy előbb-utóbb eljön az az időszak, amikor már nem lesz a jelenlegihez hasonló támogatási rendszer.

A gazdákat tudatilag is fel kell készíteni arra, hogy próbáljunk meg a támogatásoktól függetlenül is eredményesek lenni, mert ha ez nem történik meg, és folyamatosan csak a területalapú támogatásokra támaszkodunk, akkor nem eléggé hatékony, versenyképtelen mezőgazdaságról beszélnénk. Szerencsére nem így van, de a számok beszédesek. Ha megnézzük, hogy mennyi támogatást kap az ágazat, és mennyi a kibocsátás, akkor érdekes, elgondolkodtató adatokat kapunk. Összegezve azt mondhatom, hogy az ilyen rendezvényeken, képzéseken keresztül is az az üzenet, hogy a fejlesztésekkel versenyképesebb mezőgazdaságot tudunk építeni.

Elengedhetetlen az, hogy ne csak az agrárágazat fejlesztései valósuljanak meg, hanem azoké az ágazatoké is, amelyek segítik az agrártermelést. Ez esetben, elsősorban az élelmiszeriparra gondolok, hiszen a mezőgazdaságunk két-három évtizedes fejlődésének egyik gátja volt, hogy az élelmiszeriparunkat teljesen lerombolták, privatizálták, szinte a nullával tették egyenlővé. Borzasztóan nehéz újra felvenni a versenyt, mert globális piacon kell helytállni. Nem véletlenül döntött úgy a kormány, hogy a fejlesztési pénzekből több százmilliárd forintot az élelmiszeripar fejlesztésére kell fordítani. Azon túlmenően, hogy új munkahelyek fognak képződni, az ipar fejlődése a mezőgazdaságot is magával tudja „ragadni”, vagyis a pozitív irány az agrárágazatban is érezhető lesz. Ha megvalósulnak a beruházások, a mezőgazdasági termelők nem csak beszállítói, hanem akár tulajdonosai is lehetnek az iparágban. Az elkövetkezendő öt évben – reményeink szerint – az eredményeket is látni fogjuk.

Kis Miklós Zsolt: ."Próbáljunk meg a támogatásoktól függetlenül is eredményesek lenni" – fotó: Agroinform.hu

Elegendő-e csupán fejleszteni?

A fejlesztések azért szükségesek, hogy a kicsi, a közepes, a nagyvállalkozások talpon maradjanak. De üdvözítő lenne, ha összefogás is létrejönne, olyanok, amelyeket történelmi okokból jelenleg elutasít a gazdatársadalom. El kell telnie még egy kis időnek, és generációváltásnak kell megvalósulnia ahhoz, hogy az összefogások megerősödjenek. El kell mozdulni arról a pontról, hogy csak gazdasági kényszer nyomására alakuljanak meg integrációk, szövetkezések. A józan paraszti ész is azt diktálná, hogy közösen, együtt sikeresebbek lehetünk akár az input anyagok vásárlásánál, akár a közös értékesítésben. Egyelőre azonban mindenki a saját gazdaságát kívánja fejleszteni, és majd csak ezután kezd el közösségben gondolkodni.

A következő években még rengeteg a tennivaló, elég, ha csak egy témát, az öntözésfejlesztést említem. Ahhoz, hogy a gazdálkodók versenyképesen, hatékonyan tudjanak termelni, ahhoz a vízgazdálkodásban komoly eredményeket kell elérnünk. Ehhez több százmillió forintos nagyberuházásokra, nagyon jó tervekre, s a szakemberek tudására is szükség van, mert tervek, és tudás nélkül mit sem ér a jó szándék. A következő időszakban ez lesz az egyik legnagyobb kihívás, amit a magyar mezőgazdaságnak meg kell válaszolnia

Ha a Közös Agrárpolitika megváltozik, a támogatások mérséklődnek, netán megszűnnek, akkor az élelmiszerárak is elszabadulhatnak. Az uniós támogatásnak ugyanis egyik célja, hogy kordában tartsák az élelmiszer árakat a lakosság érdekében.

Valóban, a Közös Agrárpolitika egyik célja az, hogy a mezőgazdasági vállalkozások olyan jövedelemhez jussanak, amelyeket nem a fogyasztóktól kell „elvenniük”, hanem a támogatásokon keresztül kapják meg. Nem hiszem, hogy rövidtávon megszűnnének a támogatások, és biztos vagyok benne, hogy 2020 után is lesz Közös Agrárpolitika, és lesz még támogatási rendszer. Az lesz a következő évek legnagyobb kihívása, hogy milyen lesz ez a rendszer, lesz-e kétpilléres politikánk? De drasztikus változásokra nem számítok. Az elképzelhető, hogy a többlettámogatásokért – mint például a területalapú támogatás, a zöldítés, az agrárkörnyezet gazdálkodás – az európai adófizetők, s az Európai Bizottság a környezetvédelem területén még több többletvállalásokat kér a mezőgazdasági vállalkozóktól.

Az sincs kizárva, hogy az egy hektárra jutó támogatási összeg kevesebb lesz, de hogy mi lesz a vége, azt sem tudjuk, mivel még a közös költségvetés mértéke sem ismert a következő időszakra. Sok még a nyitott kérdés, de az Európai Unió a ciklus vége előtt ezekre megadja a válaszokat, és minden tagállam látni fogja, mekkora lesz a mozgástere. A Közös Agrárpolitika Magyarország számára jó alap, a lehetőségekkel lehet még jobban élni annak érdekében, hogy versenyképesebbek, felkészültebbek legyünk, és a vidéki élet is jelentősen javuljon.