Mindezt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter mondta, akit a PREGA Konferencia és Kiállításon kérdeztünk. Köszöntőbeszéde után együttműködési megállapodást írt alá a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel.

Miért tartja fontosnak a precíziós gazdálkodás támogatását?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy egy korszakváltás határán vagyunk, és a magyar gazdáknak is alkalmazkodniuk kell a változó világhoz. A korszerű számítástechnikai megoldások – Nyugatról jön ez a fejlődési irány – nagyon gyorsan terjednek a mezőgazdaságban. Nekünk is el kell sajátítanunk a precíziós technológiát, hogy a legkorszerűbb módszerekkel tudjuk megtermelni azokat a hagyományos élelmiszereket, amelyeket a magyar lakosság is kedvel, és amelyeket a külpiacokon is sikeresen tudunk értékesíteni.

Ahhoz, hogy ez átmenjen a köztudatba, és a vállalkozások, az egyéni gazdálkodók is hozzájussanak a legkorszerűbb technológiához, nagyon fontosak az ilyen konferenciák és kiállítások, mint amilyen a PREGA, ahol az idén 723 érdeklődő vonult föl, kíváncsian arra, hol tart a világ, hol tart a technológia élvonala. A magyar kormány fontos feladata, hogy az adaptációt, a mi adottságainkhoz történő alkalmazkodást elősegítse.

A nemzetközi helyzettel összehasonlítva milyen szinten áll Magyarországon a precíziós gazdálkodás?

Még az elején vagyunk ennek, sőt az egész európai mezőgazdaság valahol az elsajátítás első lépéseinél tart. Az Egyesült Államokban dolgozták ki a műszaki megoldásait, nyilván ez az ottani számítástechnikai fejlesztésekkel is összhangban van. De a hátrányból előnyt is lehet kovácsolni, mert mi rögtön a legkorszerűbb megoldásokat vehetjük át.

Prega

Fazekas Sándor: "Mi rögtön a legkorszerűbb megoldásokat vehetjük át." – fotó: Agroinform.hu

Mit tudnak tenni annak érdekében, hogy minél elterjedtebb legyen ez a technológia?

Azért – mint beszédében fogalmazott –, hogy ne csak a nagyvállalkozások sajátja legyen, hanem a kis és közepes gazdálkodók eszköztárába is bekerüljön.

Az agrárképzésben, a szakképzésben meg kell teremtenünk annak a feltételeit, hogy készség szintjén elsajátítható legyen. Nagyon fontos a továbbképzés is, hogy a már meglévő technológiákhoz hozzá tudjuk illeszteni az új megoldásokat, és ezeket a termelők is el tudják sajátítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is részt vesz ebben a folyamatban.

Arra is készülünk, hogy a különböző agrártámogatásokon keresztül is ösztönözzük a precíziós gazdálkodást.

Milyen programok, pályázatok vannak erre?

Részben nemzeti, de főleg európai uniós források. A 2020-tól kezdődő új közös agrárpolitika alakításában (KAP) nagyon fontos feladat, hogy megteremtsük a forrásokat erre. A legutóbbi brüsszeli agrártanácsi ülésen is téma volt, több tagállam, köztük Magyarország is felvetette. Jelenleg is vannak olyan pályázatok – például a géppályázatok –, amelyek segítségével a legkorszerűbb megoldásokat lehet alkalmazni.

A minisztérium szemszögéből miként látszanak a precíziós gazdálkodás előnyei? Ezek közül melyiket preferálják leginkább?

Ezek az eljárások ma már lehetővé teszik azt, hogy számítógépes vezérlés segítségével talajt kímélő művelési módokat alkalmazzunk, kevesebb üzemanyagot, növényvédő szert, műtrágyát vagy vizet használjunk fel a termesztés során, tehát takarékosságot is jelentenek, valamint kényelmet a munkavégzés szempontjából. Azáltal, hogy a termelőnél létrejön egy adatbázis, információk állnak rendelkezésére a saját művelési megoldásairól, költségeiről, így hosszú távon is egyre gazdaságosabbá válik a termelés. Ez a legfontosabb, mert ennek köszönhetően eredményesebben, jövedelmezőbben lehet termelni, és ez nyilvánvalóan versenyelőnyt is jelent.

PREGA

A konferencián együttműködési megállapodást kötött a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület – fotó: Agroinform.hu

Fontos szempont az is, hogy a precíziós technológiával a környezetet is kíméljük, hiszen száz meg ezer év múlva is kell gazdálkodni. Ha kevésbé terheljük a környezetet, akkor hamarabb regenerálódik, megmarad abban a formájában, amelyet szeretünk, és amely a megélhetésünket biztosítja. Nagyon fontos a precíziós gazdálkodás adaptációja, hogy

a magyar viszonyok között mit, milyen vetőmagvakkal, milyen öntözési technológiákkal tudunk majd termelni az elkövetkező években.

A minisztérium figyel-e arra, hogy a szakoktatásban is megjelenjen a precíziós gazdálkodás? A szakemberek szerint ez még sok kívánnivalót hagy maga után.

Bizakodó vagyok, mert a magyar gazdák nagyon leleményesek, és a komoly szakmai háttér is megvan. Mosonmagyaróváron már elindult egy olyan képzés, amely kifejezetten az agrárdigitalizációra irányul.
Ugyanakkor a gyakorlati képzés fontosságára is szeretném felhívni a figyelmet. Az oktatás nyilván csak némi késéssel képes követni a fejlett technikák megjelenését. Ám akár a tangazdasági keretek között, akár a vállalkozásokkal, gazdákkal való együttműködésben biztosítjuk, hogy a terepen fejlett technikákat képviselő gépeken tudjanak gyakorolni a diákok. A hozzáférés ehhez a tudáshoz megvan. Ezek a technológiák egyébként már olyanok, hogy nem kell számítástechnikai mérnöknek lenni, hogy használni lehessen őket. A magyar fiatalok is meg tudják tanulni.

Azzal, hogy a 21. századi technika megjelent a magyar agráriumban is, egyre több fiatal lát fantáziát a mezőgépész szakmában. Öt év alatt bőven megdupláztuk a beiskolázást: 2012–2013-ban mindössze 1200 tanuló választotta ezt a szép hivatást, most már 2700-nál tartunk.

Milyen közös munkát jelent a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel most aláírt együttműködés?

A Földművelésügyi Minisztérium nem csak szavakban támogatja ezt a kezdeményezést: hamarosan megjelentetjük a Digitális Agrár Stratégiát is. A mezőgazdasági termelés minden fázisában éppúgy meglesz a helye a digitális technológiának, mint ahogy a családok életében is jelen van a mobiltelefonoktól kezdve a televízión át az internetig.

A legfontosabbnak azt tartom, hogy a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesülettel kötött szakmai együttműködés egyúttal a jogalkotás területére is kiterjed. A jogi környezetet ugyanis a vállalkozások érdekében úgy kell kialakítanunk, hogy segítsük a technológia megújítását. Ebben is számítunk a területen dolgozókra, illetve az őket összefogó egyesületre. Célunk, hogy minél hatékonyabbak legyünk, és olyan jogszabályok, kormányzati döntések jelenjenek meg, amelyekben ezekre az érdekekre már figyelemmel lehetünk.

Az együttműködés tehát kétoldalú: információszerzésre is használják, miközben segítik a folyamatokat?

Így van. Az együttműködés egyébként eddig is megvolt, ez kapott most kereteket a szerződés formájában. Jó néhány ágazati szereplővel van már ilyen kapcsolatunk. Tudjuk, hogy az elmúlt évek mezőgazdasági fejlődése e nélkül nem lett volna lehetséges.