A magyar gazdálkodók 56%-a már használ valamilyen precíziós eszközt

A magyar agráriumban is zajlik a technológiai forradalom, amelynek lényege a digitalizáció, az informatika kínálta lehetőségek egyre szélesebb körű alkalmazása. A digitalizáció nemcsak elemi kényszer, hanem egyben lehetőség is a fejlődésre.

Térnyerése jelentős változást hoz az agrártermelők mindennapjaiba, míg a változásokkal lépést nem tartók helyzete nehezebb lesz. A versenyképesség javításához elengedhetetlen a digitalizáció adta lehetőségek lehető legszélesebb körű felhasználása.

"A Budapest Banknak érdemes finanszíroznia az agrárgazdaságban lezajló digitalizációs és technológiai fejlődést”

Az eszközök, szenzorok, IT megoldások ugyanakkor önmagukban keveset érnek. A kulcs maga az ember, a gazdálkodók, a termelők – nekik kell jól használni őket. Ezeket az eszközöket akkor lehet hatékonyan üzemeltetni, ha a felhasználóik az ehhez megfelelő tudással rendelkeznek.

„Úgy gondoljuk, hogy a Budapest Banknak mint az agráriumot jelentős mértékben finanszírozó pénzintézetnek, érdemes finanszíroznia az agrárgazdaságban lezajló digitalizációs és technológiai fejlődést”

– mondta el Bognár Róbert, a Budapest Bank agrárszakértője a bank pécsi agrárdigitalizációs rendezvényén.

Hozzátette ez által fejlődik a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások jövőbeni alkalmazkodási potenciálja, jobban meg tudnak felelni a 21. század nyújtotta kihívásoknak, és az agrártermelők fenn tudják tartani vagy növelni tudják versenyképességüket. Ehhez minél több a maihoz hasonló rendezvényre van szükség, annak érdekében, hogy ezek az üzenetek eljussanak az agrárgazdaság szereplőihez.

A bank agrárszakértője úgy véli, vannak még tartalékok a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, főleg a hatékonyság terén.

A magyar termelők megértik a technológiaváltás hasznosságát, amit a Budapest Bank augusztusban publikált Agrár Gazdasági Index kutatása is alátámasztott. A kutatás eredményei szerint a megkérdezett gazdálkodók 56%-a már most is használ valamilyen precíziós eszközt, 28%-uk még az idén tervezi a jelenleg használt precíziós technológiájának a bővítését, 5%-uk pedig valamilyen új technológia bevezetését tűzte ki céljául, úgy, hogy korábban még nem használtak ilyet.

A bank agrárszakértője úgy véli, vannak még tartalékok a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, főleg a hatékonyság terén. Az automatizálással és a robotizációval olyan kézimunkaigényes munkafolyamatok cserélhetők le, amelyek emberi erőforrással már nem, vagy csak jelentős nehézségekkel végezhetők el. A digitális átállás még nem teljes, a kisebb vállalkozások elmaradása jelentős.

Nem szabad elfelejtkezni a technológia által képződő adatmennyiség elemzéséről és felhasználásáról sem.

A digitális eszközök adta adatbőségben felértékelődik az emberi felkészültség, a szintetizáló tudás. Az eszközök kezelése, üzemeltetése magas elvárást támaszt a humán erőforrással szemben, a digitális eszközök dinamikus fejlődése az agráriumban is folyamatos tanulást igényel.