Az uniós kereskedelempolitika jelenlegi iránya egyszerre több oldalról is nyomás alá helyezi az európai és a magyar gazdákat – erről beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A Mercosur–EU-megállapodás, az ukrán mezőgazdasági termékek piacra engedése és a következő közös agrárpolitika körvonalazódó forráscsökkentése együtt olyan helyzetet teremthet, amely szerinte akár „padlóra is küldheti” az európai agráriumot.

Papp Zsolt György szerint az egyik legsúlyosabb probléma a kettős mérce. Miközben az uniós gazdáknak rendkívül szigorú környezetvédelmi, növényegészségügyi és állatjóléti előírásoknak kell megfelelniük, a harmadik országokból – például a Mercosur-államokból – érkező termékek esetében ezek a szabályok sokszor nem érvényesülnek. Olyan növényvédő szerek és technológiák is használatban vannak, amelyek az Európai Unióban már régóta tiltottak, a GMO-termesztés pedig számos esetben engedélyezett. Ez nemcsak piaci versenyhátrányt jelent az európai termelőknek, hanem a fogyasztói bizalom és az élelmiszer-biztonság szempontjából is kockázatot hordoz.

Az ukrán mezőgazdasági termékek piacra jutása szintén komoly feszültségeket okoz. A NAK elnöke szerint az ukrán import különösen a feldolgozóipart hozza nehéz helyzetbe, miközben a hazai gazdák már így is egyszerre küzdenek a klímaváltozás hatásaival, az aszállyal, a fagykárokkal és az állatjárványokkal. Mindezt tovább súlyosbíthatja, ha 2027 után jelentősen csökkennek az agrártámogatások: egy drasztikus forráselvonás az ágazat megújulási esélyeit is veszélybe sodorná.

Papp Zsolt

Papp Zsolt György – Fotó: NAK/Lévai Zsolt

A gazdák tiltakozásai Európa-szerte – Brüsszeltől Strasbourgig – azt jelzik, hogy nem pusztán szakmai vitáról van szó, hanem megélhetési kérdésről. Papp Zsolt György hangsúlyozta: a termelők nem piacvédelemért vagy kivételezésért tüntetnek, hanem egyenlő feltételeket követelnek. A NAK szerint csak olyan kereskedelmi megállapodás fogadható el, amely valódi ellenőrzési és védőmechanizmusokat tartalmaz, és nem engedi, hogy az importtermékek lazább szabályok mellett szorítsák ki az uniós árukat.

A magyar agrárium számára ugyanakkor pozitív jelzés, hogy januártól több könnyítés is életbe lépett: a mezőgazdasági pótkocsik gépjárműadó-mentessége, az erdőterületek helyi adóztatásának kizárása, valamint egyes termékek áfájának csökkentése kézzelfogható segítséget jelent.

Emellett a kormányzat az uniós forrásokhoz 80 százalékos társfinanszírozást biztosít, ami erősíti a beruházási és alkalmazkodási képességet.

A NAK elnöke szerint azonban mindez önmagában nem elég, ha az uniós döntéshozatal nem veszi figyelembe az európai gazdatársadalom érdekeit. „Ez nem politikai vita, hanem az élelmiszer-biztonságról, a vidéki megélhetésről és a jövőnkről szól” – fogalmazott. A kamara célja ezért az, hogy párbeszédet folytasson Brüsszellel, és elérje: az európai agrárium ne váljon az ipari és kereskedelmi érdekek veszteseivé.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Shutterstock