A február 21-én megrendezett PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás újdonsága volt a szakmai előadások nagyobb száma. Idén két Szántóföld szekcióban hallgathatták meg a konferencia résztvevői a legfrissebb, precíziós gazdálkodással kapcsolatos újításokat és gazdálkodói tapasztalatokat.
A szekciót dr. Mezőszentgyörgyi Dávid a T-Systems Magyarország Zrt. és Petőházi Tamás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről nyitotta meg.
Az első előadást dr. Mesterházi Péter Ákos az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője tartotta. Az általa ismertetett tanulmány a helyspecifikus tápanyag-visszapótlási, ill. tőszámszabályozott vetési kísérlet példáján keresztül mutatta be a helyspecifikus adatgyűjtés, adatfeldolgozás folyamatát, illetve a térinformatika és geostatisztika segítségével történő összefüggés-vizsgálatokat és döntéshozatalt. A bemutatott megoldás révén a gazdálkodókpontosabb képet kaphatnak területeik valós teljesítőképességéről, ezáltal
optimalizálni tudják inputanyag-felhasználásukat.
Dr. Mesterházi Péter Ákos a térinformatika és a geostatisztika szerepéről tartott előadást a precíziós növénytermesztésben – fotó: Agroinform.hu
Hadászi László a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója “Precíziós gazdálkodás, mint lehetőség a magyar mezőgazdaság számára” címmel tartott előadást, melyben kiemelte: “a szemléletváltást nem lehet tovább halogatni, mert valóban le fogunk maradni, ennek pedig az üzemen belül a tulajdonostól egészen a gépkezelőig meg kell történnie.” Ismertette a KITE precíziós gazdálkodási rendszerét, amely az agrotechnológia, az informatikai háttér és a műszaki megoldások hármasára épít.
“Mert hiába van nekünk a legjobb gépünk, ha a technológiát nem tudja végrehajtani, és hiába van a legnagyobb IT háttér, ha nem támogatja az agrotechnológiát.”
Hadászi László: "A technológia akkor lesz valóban átütő erejű, ha vertikálisan és horizontálisan is rendszerré áll össze." – fotó: Agroinform.hu
Vasilis Tsambardoukas a Haifa Southeast Europe S.A. képviseletében a szabályozott tápanyag-leadású műtrágya-technológiát ismertette, mely tökéletesen illeszkedik a precíziós gazdálkodásba.
Segít vagy elvesz a precíziós gazdálkodás? Erre a kérdésre keresett választ Lajos Mihály (Agrofil-SZMI Kft.) előadásában. A szekció hallgatósága megismerhette tapsztalatait a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás, illetve adatgyűjtés alapján kialakítandó digitalizált farmok felépítéséről.
A szántóföldi növénytermesztés sikerességét a megtermelt javak értékesítése nagyban befolyásolja, így a szekció első kerekasztal beszélgetésének keretei között megtudhattuk, hogy mik a legfontosabb elvárások az agribusiness oldalról a digitalizált mezőgazdaság felé. A kerekasztal beszélgetés résztvevői Lengyel Zsolt – Pannonia Ethanol Zrt., Reng Zoltán – Hungrana Kft., dr. Mezőszentgyörgyi Dávid – T-Systems Magyarország Zrt., Pusztavámi Márton – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Holopovics Zoltán – Agrova Kft. és Hollósi Dávid – Takarék Agrár voltak.
Szabó Szilárd az AGRO AIM Hungária Kft. részéről a hazai üzemi méretű kísérletek eredményei alapján elemezte a precíziós növénytermesztés jövedelemtermelő képességét. Ismertette a Field Expert precíziós programon belül elvégzett kísérleteket, melyben azt vizsgálták, hogy profitabilitásban mit lehet hozzátenni az üzemi technológiához, illetve az egyes helyspecifikus elemek milyen és mekkora hatással vannak a profitabilitásra. Ez alapján helyspecifikus növénytermesztés bevezetése esetén a következő sorrendet javasolta: művelési zónák kialakítása, precíziós mintázás és labor, táblán belüli differenciált talajjavítás és tápanyag-kijuttatás. Amennyiben ezeket a lépcsőket megvalósítottuk, akkor érdemes elgondolkodni a differenciált tőszám használatán, valamint elmozdulni a táblán belüli differenciált növényvédelem terére is.
Szabó Szilárd a a precíziós növénytermesztés jövedelemtermelő képességét elemezte – fotó: Agroinform.hu
Nagy Bence (Agromatic Automatizálási Kft.) egy új gépberuházást nem igénylő kiegészítő eszközparkon keresztül mutatta be annak lehetőségét, hogy nagyobb tőkebefektetés nélkül milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a helyspecifikus gazdálkodás bevezethető legyen akár egy kisebb gazdaságban is. Előadásában kiemelte: “ha a beruházásokban magára a növényre koncentrálunk, és a gépparkot utólag felszereljük azokkal az eszközökkel, amik a precíziós növénytermesztést szolgálják, sokkal szebb képet láthatunk a beruházás nagyságát tekintve.”
Takács András (Hartmann Farm Kft.) a precíziós kukoricatermesztésben szerzett tapasztalatait gazdaszemszögből mutatta be. A Hartmann Farm Kft. mintegy 600 hektáron foglalkozik precíziós elemeket is magába foglaló szántóföldi növénytermesztéssel. A gazdálkodó elmondta, hogy az idei aszályos év ellenére 2 tonnával több kukoricát takarítottak be a kísérleti tábláról, a környező gazdaságok átlagához képest, ami a helyspecifikus kezelésnek volt köszönhető. Takács András tapasztalatai azt mutatják, hogy egy ilyen gazdasági méretnél foglalkozni kell a precíziós megoldásokkal, hiszen az hozamnövekedést eredményez, ugyanakkor
a technológia megfelelő alkalmazása garantálja a hosszú távon is fenntartható, egészséges talajállapotot, valamint az erre támaszkodó gazdálkodást alapozza meg.
Kecskés Zsolt a KITE Zrt. képviseletében a kihívások, jövedelmezőség és megoldások gondolatok köré épített előadásában beszélt a szaktanácsadás szerepéről a precíziós gazdálkodásban. A döntéstámogatáshoz az előadó szerint szükség van kiegészítő adatok beintegrálására (pl. talaj- és növényvizsgálatok, meteorológiai adatok, műholdfelvételek stb.). Mindezen adatok segítségével kidolgozásra kerül a helyspecifikus termesztéstechnológia és ezen keresztül lehetőségünk van az erőforrások optimalizálására, ezáltal a maximális jövedelemtermelő-képesség elérésére. Ehhez nyújt segítséget a KITE Zrt. Innovációs Főigazgatóságának szakembergárdája a „Komplex szaktanácsadási szolgáltatás” nyújtásával.
Kecskés Zsolt a a szaktanácsadás szerepéről a precíziós gazdálkodásban tartott előadást – fotó: Agroinform.hu
A szekció munkájából nem maradhatott ki a vetőmagok szerepének megtárgyalása sem, így a kukoricahibrid-választás termelést elősegítő fontosságáról dr. Szieberth Dénes (Magyar Kukorica Klub) előadásában esett szó. Kiemelte, az a legjobb hibrid, amely az adott ponton maximálisan kihasználja a lehetőségeket. Az az optimális, ha a hibrid flexibilitása megegyezik a tábla heterogenitásával.
A gyomszabályozást, amely az automatizálás, és az autonóm eszközök segítségével történik Borsiczky István (Tomelilla Kft.) mutatta be az érdeklődő közönségnek. A precíziós gyomszabályozással 40-50 %-os herbicid-megtakarítás érhető el, mely a gazdasági előnyökön túlmenően jelentős környezetvédelmi előnnyel is jár. A hazánkban kifejlesztett off-line módszer terjedésének az egyik akadálya a fáradtságos terepi munka. A gyomfelvételező robot használatával mintaterületek felvételezésének folyamata automatizálható, az eredmények kiértékelését herbológus szakember irodai körülmények között végezheti. Az adatok elektronikus feldolgozása után flexibilis algoritmusok alkalmazásával elkészíthető a precíziós gyomszabályozási technológia.
Borsiczky István: "A precíziós gyomszabályozással 40-50 %-os herbicid-megtakarítás érhető el." – fotó: Agroinform.hu
A precíziós távérzékelési és légi növényvédelmi megoldások megismerésére dr. Hunyadi Gergely (Envirosense Hungary Kft.) előadása adott lehetőséget, aki egy olyan komplex rendszert mutatott be, amely magába foglalja a különböző szintű távérzékelési technológiákból (műholdas-, légi- és UAV-s távérzékelés) származó adatok alkalmazási lehetőségeit a növénytermesztésben, illetve egy távérzékelt adatgyűjtésen és feldolgozáson alapuló célirányos UAV-val történő vegyszerkijuttatás technológiáját is megismerhettük.
A szekcióelőadásokat gazdálkodói tapasztalatok zárták: először Tóth Gergely gazdálkodó a saját tapasztalataira alapozva mutatta be az adatgyűjtésen alapuló szaktanácsadás hasznát. Majd Farkas László (Farkas Kft.) beszélt az elmúlt 15 év precíziós gazdálkodási tapasztalatairól. A Farkas Kft. már 2003-ban precíziós kijuttatásra alkalmas gépeket vásárolt. Sikerült olyan szakemberekkel kapcsolatot kialakítaniuk, akiknek volt a differenciált kijuttatásra elképzelésük és szaktanácsuk. Felismerték, hogy a differenciált kijuttatás hatékony és környezettudatos megoldás a szántóföldi növénytermesztésben. Az innováció gazdaságban azóta is folyamatos.
Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, aminek során több olyan, a gyakorlatban is megvalósított kísérletről hallhatunk, amelyek alapján a még bizonytalan gazdálkodók meggyőződhettek arról, hogy a helyspecifikus szántóföldi gazdálkodás – amennyiben azt okszerűen vezetik be egy gazdaságban – megtérül.
