A precíziós növénytermesztés a 2000-es évek első felében indult el Magyarországon, a technológia azonban annak ellenére kevésbé elterjedt, hogy a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi években felgyorsult.

A szakemberek ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szükséges a precíziós gazdálkodás minden elemét egyszerre bevezetni, a fokozatos átállással lehetőség van a beruházások időbeli elosztására, valamint a komplex rendszer megismerésére, megtanulására.

Bár a precíziós gazdálkodás Magyarországon is több mint másfél évtizede megjelent, sokak előtt még ma is ismeretlen fogalom. Egy 2015-ös felmérés szerint a szántóföldi növénytermesztőknek csak a fele hallott már róla, de ez az arány függ a gazdaság méretétől. Az 500 hektár feletti nagy gazdaságok döntéshozói körében 88 százalék, a 100 és 500 hektár közötti közepes gazdaságoknál 67 százalék, míg a 100 hektár alatti kis gazdaságoknak csupán egyharmada hallott már precíziós gazdálkodásról. (Egy másik felmérés arra is rávilágít, hogy a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók, ami egyezik a nemzetközi tapasztalatokkal.) A technológia alkalmazása pedig még visszafogottabb,

jelenleg 40 ezer hektáron folyik komplex precíziós gazdálkodás hazánkban.

A precíziós gazdálkodás összetett fogalom, tevékenység, melynek során a termelő helyspecifikus információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket hasznosítja is a következő időszakokban. Azaz helyspecifikus adatok alapján megalapozott döntéseket hoz, és a beavatkozásokat is ilyen módon végzi.

Mindezek megvalósításához pedig fejlett infokommunikációs technológiát alkalmaz, hiszen a precíziós mezőgazdaság műszaki- informatikai szempontból alapvetően a termőhelyspecifikus, adott helyre vonatkozó információ gyűjtésére és kezelésre épül.

2016-ban 9 ezer gazdasági szervezet végzett mezőgazdasági tevékenységet hazánkban, s 68 százalékuk, 6120 volt szakosodott növénytermesztő, míg az egyéni gazdaságok száma 416 ezer volt, s felük volt növénytermesztő. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 253 hektár, az egyéni gazdálkodók által használt terület átlagos nagysága pedig 7,6 hektár volt. Magyarország 6 millió hektáros termőterületéből 4,5 millió hektár a mezőgazdasági terület, és az egyéni gazdaságok művelik a földek 58 százalékát.

prega

Fontos a fokozatos átállás, így a költségek eloszlanak és van idő a tanulásra – fotó: Shutterstock

A hazai viszonyok ismeretében tehát nem véletlen, hogy a termelők a precíziós gazdálkodás elterjedésének legnagyobb akadályát a magas beruházás költségekben látják, hiszen a precíziós gazdálkodás a speciális gépek és az informatikai háttér miatt is nagy beruházásigényű. Fontos azonban, hogy ugyanakkor nem szükséges a technológia minden elemét egyszerre bevezetni, lehetőség van a hagyományos gazdálkodás és a teljesen precíziós megoldásokra alapozott rendszer közötti fokozatos átállásra.

A precíziós gazdálkodás helyzetéről Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem (SZE) docense beszélt az Agroinformnak a közelgő PREGA Konferencia és Kiállítás kapcsán.

Agroinform.hu: Miért fontos a precíziós gazdálkodás minél nagyobb arányú alkalmazása?

Milics Gábor: A precíziós gazdálkodás alkalmazását több tényező is fontossá teszi: annak függvényében, hogy a technológia melyik elemét alkalmazzuk, annak bevezetése járhat komoly költségmegtakarítással, azonban az is előfordulhat, hogy az inputanyag valamelyest növekszik, de ezt a hozamok kompenzálják. Az egyes gazdaságokban a terület heterogenitása, illetve az új technológia iránti fogékonyság szintén lehet az előrelépés, vagy a lemaradás mozgatórugója.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a technológia bevezetésével, és következetes alkalmazásával a termésbiztonság növelhető, és a növénytermesztési gyakorlat úgy emelhető egy fenntarthatóbb szintre, hogy a környezeti elemeket megóvjuk. Igaz, hogy a technológia intenzitása miatt a beruházás költsége magas, de

egy bizonyos üzemméret fölött eddig az látszik, hogy a beruházás néhány éven belül megtérül.

Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a gazdálkodóknak, ha a fokozatos bevezetés mellett döntenek? Miért érdemes elgondolkodniuk a – teljes vagy részleges – bevezetésen?

A fokozatos bevezetést mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok alátámasztják. Merőben új megközelítést kíván, ha valaki a precíziós (helyspecifikus) gazdálkodási módra szeretne átállni. Az új eszközök bevezetése, a teljes technológiára való átállás türelmet igényel. A kísérletező kedv sokszor kevés, egy-egy sikertelen technológiai váltás próbája elveheti a kedvét a gazdálkodóknak az átállástól. A javaslat ilyenkor mindig az, a bevezetést kis területen, kis kockázattal érdemes elkezdeni. Ennek persze gátja lehet a nagy beruházási igény, amit a szolgáltatók felismertek, és különböző variációkban már orvosoltak is: az első lépéseket bérgépekkel segítik megtenni, majd akinek megtetszett a technológia, illetve meglátta az abban rejlő pozitívumokat, az beszerezheti a saját eszközöket.

prega

Az új eszközök bevezetése, a teljes technológiára való átállás türelmet igényel – fotó: Agroinform.hu

Milyen a precíziós gazdálkodás humántőke-igénye, és hol tart ma az oktatás, képzés?

A humántőke-igény megköveteli, hogy jól felkészült agrárszakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra. Egy szükségszerű generációváltás előtt állunk, ahol az idősebbek tapasztalatait meghallgatva, a fiatalok informatikai tudását kiaknázva kell elérni, hogy a technológia digitalizációját kezelni lehessen. Az agrár-felsőoktatás folyamatos átalakulása is arra törekszik, hogy a piaci igényeket ki tudjuk elégíteni, olyan képzett, kiművelt emberfőkkel tudjuk gyarapítani a hazai agrárszakemberek táborát, akik tisztában vannak az alapvető elvárásokkal.  A hozzáértő szakemberek hiánya azonban minden szinten látványos. Ez a technológia megköveteli a gépkezelőktől is precizitást, és a digitális világban való eligazodást. Ezért a kihívás nem csak a felsőoktatás, hanem a középfokú oktatás számára is valós igényeket állít.

Hogyan lehetne ösztönözni a termelőket a technológia bevezetésére, az átállásra?

Én úgy látom, hogy az információhiány egyre kevésbé problematikus. Egyre több fórumon elérhető a technológiát bemutató, részletekbe menő ismertetés. Mára már szerencsére jó pár olyan gazda van, akik személyesen is be tudnak számolni hosszabb távú tapasztalatukról. A precíziós gazdálkodók úttörőinek neve közismert az országban. Ők nem rejtik véka alá a tapasztalataikat, szívesen mutatják meg, hogy hogy állnak most a precíziós gépparkkal, melyek azok az irányok amihez személyesen is jó tapasztalatokkal rendelkeznek, és mik azok a tévutak, amelyeket nem tartottak szerencsésnek.

Az ösztönzés ebben a tekintetben belülről jövő igény. A beruházások ösztönzését pályázatokkal lehet elősegíteni, és mivel az államigazgatásban is egyre többször jelenik meg a precíziós gazdálkodás fogalma, elképzelhetőnek tartom, hogy hamarosan a pályázati rendszerben is értéke lesz annak, ha valaki a technológiaváltást szeretné megvalósítani.

A III. PREGA Konferencia szántóföldi programja

Az idei év külföldi meghívottjai Dr. Raj Khosla és Dr. John Stafford nemzetközi szinten is kiemelkedő egyéniségei a precíziós gazdálkodással foglalkozó közösségnek. A plenáris előadásokon a talajról gyűjthető információkkal, a helyes tápanyag-gazdálkodással, az intelligens mezőgazdasággal, az Okosfarmok világával, illetve a precíziós gazdálkodás legújabb eszközeivel foglalkozunk, nem kihagyva természetesen a finanszírozási kérdéseket sem.

Előadónk olyan közismert, szakmailag is elfogadott egyéniségek, akik a precíziós gazdálkodást a mindennapi gyakorlatban is alkalmazzák, így első kézből számolnak be a technológia előnyei mellett annak nehézségeiről is. A precíziós gazdálkodás megtérülésére végzett országos kitekintést, a szántóföldi precíziós öntözést, a helyspecifikus vetés legújabb eredményeit és az adatkezelést gyakorlati tanácsokkal egybekötve mutatják be előadóink.

Az előadásokat egy olyan kerekasztal beszélgetés teszi változatosabbá, ahogy gyakorló, a technológia bevezetésében sikeres gazdálkodók számolnak be legfrissebb tapasztalataikról. Természetesen a differenciált tőszám-szabályzás, a gazda szemszögéből mélyebben is elemzett kihívások, a távfelügyelet, a működő gépkapcsolatok, illetve a helyes gazdálkodói ügyvitel is részesei a konferencia előadásainak.

A precíziós gazdálkodás és az agrárinformatika legújabb megoldásairól mindent megtudhat az Agroinform.hu által szervezett III. PREGA Konferencián 2017. február 22-én, melyre ide kattintva jelentkezhet.

Prega