Az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a MAHOP által támogatott „A 2016-2023 időszak MAHOP DCF feladatainak megvalósítása" című projekt sajtónyilvános zárórendezvényére került sor 2023. november 28-án Budapesten, melynek az impozáns Gróf Széchenyi Rendezvényhajó biztosított méltó helyszínt.
Az Európai Tanács közösségi keretet hozott létre a halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására, valamint a közös halászati politika végrehajtásához szükséges tudományos szakvélemények beszerzésére.
A DCF adatgyűjtést hazánkban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program, a MAHOP keretein belül az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság végezte, mely bemutatására került sor a zárórendezvényen.
Az adatszolgáltatás fontossága felbecsülhetetlen
A zárórendezvényt Bojtárné Lukácsik Mónika csoportvezető, a DCF szakmai intézményi projektvezetője nyitotta meg. Ezt követően dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket, aki elmondta, hogy nagy örömére szolgál, hogy sok termelő vesz részt a rendezvényen. A rendezvény célja az ágazathoz kapcsolódó munkák bemutatása. Fontos, hogy az adatokból tudás szülessen, mind a tudomány, mind a termelők számára. Éppen ezért lényeges, hogy megfelelő adatokból tudjanak dolgozni. Az adatgyűjtésbe be szeretnék vonni a szakmai szervezeteket is, hogy az ágazat helyzetét minél jobban meg tudják ismerni.
dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója. Fotó: AKI
Majd Papp Zsolt György, közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, a MAHOP Irányító Hatóság vezetője tájékoztatta a jelenlévőket a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program végrehajtásának aktualitásairól és röviden ismertette a MAHOP Pluszt. Elmondta, hogy fontos mérföldkőhöz érkeztek el. Az elmúlt időszak viszontagságai ellenére sikeresen tudták elvégezni a feladataikat, mely jelentős segítséget nyújtott az ágazatnak.
A keretrendszer és az adatfeldolgozás jelentősen hozzá tud járulni akár egy pályázati felhíváshoz, vagy a termelők megsegítéséhez. A cél a forrásvesztés elkerülése, és a vállalkozások fejlesztésének segítése. A program arra is rávilágított, hogy hol vannak adathiányok, és hol vannak fejlesztésre váró területek, ezért van szükség a DCF 3-ra.
_fill_540x300_0.jpg)
A halászati adatgyűjtési keretrendszer
Ezt követően dr. Pesti Csaba, az Agrárközgazdasági Intézet szolgáltatásfejlesztési igazgatója mutatta be a DCF projektet. A véleménye szerint az akvakultúra szerencsés ágazat hazánkban, hiszen saját politikával rendelkezik. 1970-ben levált a halászati politika az agrárpolitikáról, így a halászatnak azóta saját halászati politikája van. A közös halászati politikának Európai Tengerügyi és Halászati alapja van.
A közös halászati politikának van egy adatgyűjtésről szóló területe, amely a DCF, a halászati adatgyűjtési keretrendszer, amelyet 2000-ben hoztak létre. A projekt célja a környezeti szempontok, az adatgyűjtések fejlesztése, minőségének javítása, a tudományos kutatások és az országok közötti együttműködés fejlesztése.
A projekt fő feladatai közül kiemelkednek a monitoring és az indikátorok számításához kapcsolódó feladatok végrehajtása, a külkereskedelmi forgalom elemzése, a bruttó hazai haltermelés előrejelzése, a halfogyasztás számítása és a halfeldolgozás felmérése. Fontos, hogy minél többen vegyenek részt az önkéntes adatgyűjtésekben is, hogy utána pontos adatokkal lehessen dolgozni.
A krízishelyzetről szóló támogatás jól mutatja, hogy miért fontosak az adatok az ágazatban. Az orosz-ukrán háború okozta gazdasági károkat kívánja kompenzálni a támogatás. Mindehhez pedig csakis pontos adatok segítségével lehet meghatározni a jogosultak körét, és a támogatás mértékét.
Lengyel Péter halászati szakdiplomata ismertette az akvakultúra-stratégiákat és az adatgyűjtés szerepét. Elmondta, hogy a szakigazgatás nagyon adatigényes ágazat. Sajnos gyakran adatok nélkül kell döntést hozni, amelynek nagy veszélyei vannak, ugyanis mind a tervezéshez, mind az intézkedések végrehajtásának monitorozásához adatokra van szükség. Rendszeresen, éves gyakorisággal kell adatokat szolgáltatni, gyakran módosuló adatigények esetén is, de az EU-n belüli saját nézőpont alátámasztása szempontjából is igen fontosak a pontos adatok.
Panelbeszélgetés a sajtó munkatársaival. Fotó: AKI
Az adatgyűjtés jelentősége igen nagy
Ezt követően Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökhelyettese tartotta meg ismertetőjét az adatgyűjtés jelentőségéről és ágazati szerepéről. Az üzemi és az ágazati szintű adatgyűjtés mindennek az alapja, véleménye szerint. Az adatokból minden évben elkészül az ágazat éves jelentése, az úgynevezett Fehér könyv, amely megalapozza a jövőbeni halászati stratégiákat. Az AKI adatbázisa szerinte a leghitelesebb adatbázis, amit az unió szintjén is elfogadnak és nélkülözhetetlen a szakmai tevékenységekhez.
A halfogyasztást érdemes lenne népszerűsíteni
A kerekasztal beszélgetés során megtudtuk, hogy a halfogyasztás európai éves fejenkénti átlaga 23 kg, míg hazánkban ez 6,7 kg. Egyöntetű vélemény volt, hogy jó lenne, ha ezt lehetne növelni, hiszen a hal fogyasztása sokat tehet az emberek egészségének szempontjából. Sajnos a halfogyasztás hazánkban még mindig leginkább a karácsonyi időszakra korlátozódik. Ennek nem csupán a halak ára, hanem a világháborúk utáni tradíciók elvesztése is oka lehet. A magasabb feldolgozottság segíthet a fogyasztás növelésében, de sajnos a kistelepüléseken nehézségeket okoz a vásárlók számára a hal beszerzése.
A hazai halak közül még mindig a ponty a legnépszerűbb, de szorosan követi az afrikai harcsa is, szálkamentessége miatt. A szürke harcsa egyre nehezebben hozzáférhető, így könnyen teret tud nyerni az afrikai harcsa, melyet egész évben elérhetővé lehet tenni, szemben a ponttyal. Az Európai Union belül hazánk termeli a legnagyobb mennyiségben az afrikai harcsát. A multinacionális cégek azonban sok import halat hoznak be, így nehéz a hazai halak fogyasztását előtérbe helyezni. A magyar tradicionális ételek természetesen továbbra is ponty-centrikusak. A beszélgetés után a résztvevők egy hajókirándulással egybekötött ebéden vehettek részt, a délutáni előadások előtt.
A szolgáltatások a tógazdaságok jövőjét jelenthetik
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója a haltermelés kihívásairól és lehetőségeiről beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy Magyarországon a legjobb az afrikai harcsa termelése, így igazán nagy jövő áll azok előtt, akik belevágnak. Ezt a piacot kellene bővíteni, és folyamatos marketing munkával kellene meggyőzni az embereket a halak fogyasztásáról.
A magyar tógazdaságok sajnos nincsenek jó helyzetben elmondása szerint. A technikai fejlődés segített egyedül rajtuk, hiszen ma már nincsenek halász képzések, így ezeket a szakmákat a technika helyettesíti. A tógazdaság egy olyan erőforrás, amelynek rengeteg elágazása van, melyeket hasznosítani lehet. A jövőkép ezeknek a kihasználása, hiszen el lehet adni a turizmust is, a halak mellett.
Papp Zsolt György, közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár. Fotó: AKI
A világ élményszegénnyé vált, így meg kell ismerkedniük az embereknek azzal, ami korábban még mindennapos volt. El kell menni a tógazdaságoknak abba az irányba, amelyből profitálni tudnak. A szolgáltatásé és az élménynyújtásé a jövő. A biodiverzitás szempontjából is óriási jelentősége van a tógazdaságoknak, melyet jobban meg kellene becsülni.
Timmel Ede, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet igazgatója bemutatta a halászati ágazatot érintő havaria jellegű eseményeket. A havaria jelenségeknek sajnos ez az ágazat is kitett. A klímaváltozás hatásai is érintik az ágazatot, így a tógazdaságokra nagyon kedvezőtlenül hatott az aszály. A 2022-es év különösen nehéz év volt a tógazdaságok számára, leginkább is a völgyzárógátas tavak esetében. A tavakat tápláló patakok sok esetben elapadtak, így nem volt megfelelő mennyiségű vízutánpótlás, amely az előállított hal mennyiségi és minőségi jellemzőit erősen limitálta.
De az áradások is rossz hatással voltak a tógazdaságokra, különösen a villámárvizek. Sok esetben az ár elvitte a halmennyiséget, amely ellen nagyon nehéz védekezni. Ezeket a negatív hatásokat ki kell tudni küszöböni a jövőben, hiszen ezek egyre sűrűbben fognak előfordulni. De a kormorán elleni védekezés is nagyon fontos, hiszen ezek a madarak is nagy mennyiségben fogyasztják a halakat.
A különféle halbetegségek is tudnak havariát okozni. A koi herpesz vírus 1999 körül jelent meg a klímaváltozásnak és a globalizációnak köszönhetően. Ez az állományban rövid időn belül idézett elő nagyon nagy mennyiségű elhullást, és a ponty ödémavírus is hasonlóan nagy károkat képes okozni. A COVID-19 is hatással volt a tógazdaságok életére, sőt, ez a váratlan gazdasági hatás a teljes gazdaságot érintette. De a munkaerőhiány is állandó problémákat okoz.
dr. György Ágnes Irma, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója bemutatta a hazai halfeldolgozás felmérésének módját, majd Demeter Edit, az Agrárközgazdasági Intézet osztályvezetője tartott előadást a haltermelés előrejelzés bemutatásáról. Az előadásokat Sziráki Bence, a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója zárta, aki a tóparti halár figyelésről osztott meg fontos információkat a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy havonta 20-30 termelőt, tógazdaságot és intenzív üzemi haltermelőket kérdez meg az AKI, és így kapják meg a szállítás nélküli tóparti középárakat, melyeket össze tudnak hasonlítani egymással. A rendezvény Bojtárné Lukácsik Mónika zárszavával fejeződött be.
_fill_540x300_0.jpg)
