A február 21-én megrendezett PREGA 2018 – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás újdonsága volt, hogy két Szántóföld szekcióban hallgathatták meg a konferencia résztvevői a legfrissebb, precíziós gazdálkodással kapcsolatos újításokat és gazdálkodói tapasztalatokat. A második Szántóföld szekció a Távérzékelés és adatgyűjtés nevet kapta.
A gazdálkodó helyspecifikus tápanyag-utánpótlást alkalmaz, hozamtérkép és saját mobil labor használatával, gépei mind automata kormányzással és RTK-vezérléssel rendelkeznek, a fejtrágyázás nitrogénszenzor segítségével és hozamtérkép, valamint talajmintavétel alkalmazásával történik, ezáltal is csökkentve az inputanyag-felhasználás költségeit.
Jancsó Tibor elmondta, hogyan csökkentette az inputanyag-felhasználás költségeit – fotó: Agroinform.hu
Dr. Kovács Attila a Szent István Egyetem és a Duplitec Kft. képviseletében a drónok gyakorlati alkalmazásáról tartott előadást, melyben elmondta: egyre kifinomultabb és pontosabb az érzékelési technológia a mezőgazdaságban is, viszont az adatbázis feldolgozásához, az abból történő döntés-előkészítéshez, a precízebb előrejelzéshez
szükséges lenne (a környezeti változók összefüggése miatt) az egyes gazdaságokban keletkező információk összekapcsolása.
Ezért célszerű a precíziós technológiai elemek rendszerben történő használata (a monitoringozás és kezelés területén). Ezen túlmenően bemutatta a drónok alkalmazhatóságát a szántóföldi növényvédelmi feladatokban.
Előadását követően szintén a drónok mezőgazdasági alkalmazását vázolta fel dr. Szabó Gergely egy másik megközelítésben. Az előadásban a HRP Europe vendégelőadójaként a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékén folyó UAV-alapú, mezőgazdasági célú kutatásokról volt szó. Ennek keretében megismerkedhettünk a tanszéken beszerzett különböző UAV eszközökkel, majd pedig az ezekkel végzett kutatási irányokkal.
Ezek közül a fontosabbak az ortofotó készítés és kiértékelés, a fényképek alapján generált felszínmodellek felhasználásának lehetséges módjai, valamint a multispektrális adatgyűjtés. Ez utóbbihoz nemcsak a drón, hanem a professzionális szenzor (Parrot Sequoia) ismertetése is hozzátartozott, melynek használatával a precíziós mezőgazdasági térképezés és adatgyűjtés egy sokkal magasabb szintre emelhető.
Innovatív szenzoros talajvizsgálati technológia lehetőségei a precíziós mezőgazdaságban címmel tartott előadást dr. Vona Márton (Soil Cares Holding BV). Bemutatta a Soil Cares talajvizsgálati technológiáját, melynek jelentősége, hogy nem oldószerekkel végzik a talajanalitikai vizsgálatokat, hanem röntgen, illetve MIR, NIR infravörös technológiát alkalmaznak. A vizsgálati pontosság nem csorbul, ugyanakkor a mintavételtől számítva akár 2 órán belül eredményt kaphatnak a gazdálkodók, amivel azonnali döntéstámogató lehetőséghez jutnak. A talajszkennernek köszönhetően pedig a vizsgálatokat akár helyben, a szántóföldön is el lehet végezni.
Vona Márton Bemutatta a SoilCares talajvizsgálati technológiáját – fotó: Agroinform.hu
Horváth János (AGCO Hungary Kft.) előadásában kiemelte: rengeteg adatot nyerhetünk ki az erő- és munkagépek működéséről, a táblán végzett munkájukról. Ezért a működési mutatókat rögzítő adatbázisok folyamatos növekedésben vannak. Napjainkban a különböző gyártmányú gépek, rendszerek által “termelt” adatok, a használatban lévő adatformátumok szabványosítása, a farmon belüli gépek adatkompatibilitási kérdéseire adott helyes válaszok megtalálása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a gazdálkodást támogató technológiák további térhódításában.
Erdősi Rita (Asseco Central Europe Magyarország) és dr. Szabó István (Szent István Egyetem) az AgIT Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ agrárinformatikai fejlesztéseit mutatta be. A Szent István Egyetem konzorciumi partnereivel az AXIÁL Kft-vel, az Asseco Zrt-vel, az Enegrotest Kft-vel és az SKC Consulting Kft-vel közösen agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hozott létre. Az összességében 1,8 mrd Ft költségvetéssel megvalósuló 4 éves program keretében egy egyedülálló ISOBUS tesztlaboratórium és fejlesztőközpont jön létre, de a tervek között digitális termelési rendszer (DPS) fejlesztése, és korszerű adatelemzési és -feldolgozási algoritmusok kidolgozása is szerepel.
Erdősi Rita és dr. Szabó István az AgIT Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ agrárinformatikai fejlesztéseit mutatta be – fotó: Agroinform.hu
Kemény Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet horizontális kutatások igazgatója tartott előadást a digitális forradalom lehetőségeiről és veszélyeiről. Kemény Gábor szerint
komoly ellentét feszül a termelői adatok megfelelő védelme és az adatok hatékony használata között.
Egyrészt az adatok összekapcsolása és elemzése segítségével aknázható ki a digitális forradalomból potenciálisan fakadó hatékonyságnövekedés – és fordítható profitra az adatok sokasága. Másrészt viszont a termelőkben jogosan merülhet fel a gyanú, hogy a termelői adatok felhasználása érdekvezéreltté válik azon cégek kezében, amelyek a tároláshoz és elemzéshez szükséges tudás és képességek birtokában vannak.
Előadásában a precíziós gazdálkodásból összegyűlő adatok, adatbázisok gazdasági-szakmai-kutatási szempontú gyűjtésének lehetséges európai/amerikai modelljeit járta körül, bemutatva, hogy az EU-s kezdeményezésekre, valamint a DAS-ra tekintettel milyen modell alakulhat ki Magyarországon.
Kemény Gábor a precíziós gazdálkodásból összegyűlő adatok gazdasági-szakmai-kutatási szempontú gyűjtésének lehetséges modelljeiről beszélt – fotó: Agroinform.hu
Híri István (GDi Esri Magyarország Kft.) előadásában az ESRI, ArcGIS platformjának struktúráját és összetevőit mutatta be, majd példákon keresztül szemléltette, milyen előnyöket kínál a precíziós gazdálkodásban, és miért elengedhetetlen a megfelelő térinformatikai eszköz használata. Az előadásban kitért az ESRI magyarországi tevékenységére is, különös tekintettel az agrárium számára kialakított oktatási programjukra.
Figus András (Eflotta Járműkövetés Kft.) bemutatta az Eflotta Agro flottakövető rendszert, melynek lényege, hogy azokat az alapvető információkat gyűjti össze a gazdálkodók részére, amelyek döntő fontosságúak az eredményesség szempontjából – legyen szó a földterületek nyilvántartásáról, növénykultúrákról, erő- és munkagépparkról, üzemanyag-fogyasztásról, a gépkezelők munkájáról, vagy akár az időjárásról. Ezt követően Podgornik Zsolt (Kurucz Ker Kft.) mondta el a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatait az elmúlt hét évből.
Figus András a flottakövető rendszer működését mutatta be – fotó: Agroinform.hu
Minden szezon más és más, már nem elegendő a fenntartható gazdálkodáshoz a tapasztalatainkra hagyatkozni –
ezzel kezdte előadását Gorotyák Igor az AgroVIR Kft. képviseletében. Kifejtette: a beérkező információkat szelektálni és feldolgozni kell, hogy abból megalapozott döntéseket tudjunk előkészíteni, ami elengedhetetlen a fejlődéshez.
Szoftveres megoldások a precíziós gazdálkodásban címmel tartott előadást Bónus Krisztián és Hermann Tamás (Eurofins Agroscience Services Kft.). Bónus Krisztián a talajtani adatok felhasználási lehetőségeiről beszélt, elmondta, hogy a precíziós inputanyag-kijuttatáshoz elengedhetetlen a területünk heterogenitásának ismerete, emelllett azt is ismerni kell, hogy mi áll ennek a heterogenitásnak a hátterében. Bemutatott egy olyan talajvizsgálati módszert, amely összesen 43 talajparamétert képes vizsgálni, ezáltal egy teljes információbázist biztosít a precíziós gazdálkodásba belépni kívánók számára. A létrejövő adathalmaz kezelésére kifejlesztett szoftvert Hermann Tamás ismertette. A bemutatott szoftver alkalmas a döntéselőkészítés segítésére, a növényi igényeknek megfelelő szaktanácsadás tervezésére és lehetővé teszi a valós idejű tápanyagtervezést.
Dr. Gyódi Péter (FarmFacts Hungary Kft.) egy olyan szoftvercsomagot mutatott be, mely modulárisan épül fel, és így a növénytermesztéssel kapcsolatos információkat teljes körűen lefedi. Nemcsak a legkülönfélébb bordcomputerekkel kompatibilis, hanem a gépek vezérlésén túl az elvégzett munkák dokumentálására is alkalmas, így a monitorból érkező adatok automatikusan átkerülnek a Táblatörzskönyv-GN modulba. A térképi megjelenítésen túl lehetőség nyílik a költségek és a bevételek pontos rögzítésére, valamint a kötelező nyilvántartások (Gazdasági napló, nitrátjelentés stb.) elkészítésére a bordcomputerből származó információk alapján.
Szekeres Lajos (Szekeres Kft.) előadásában arról beszélt, hogyan vezették be a precíziós gazdálkodást családi gazdaságukba. Az általuk alkalmazott megoldásokkal (automata kormányzás, szakaszvezérlés bevezetése, hozamtérképes kombájn alkalmazása, differenciált műtrágya-kijuttatás) a termelésben hozzávetőlegesen 8 százalékos többletre sikerült szert tenniük, 2018-ban pedig már a tőszám-differenciálást is bevezetik a technológiai elemek közé. Előadásában kiemelte:
az új gépek beszerzésénél már céltudatosan azon megoldásokat kell keresni, amelyek alkalmasak a modern technológia által megkövetelt munkaminőség elvégzésére.
A talajbaktériumoknak is van helye a precíziós gazdálkodásban, erről pedig Holopovics Zoltán (Agrova Kft.) tartott előadást, melyben bemutatta a készítmények hatásmechanizmusát, a növénykultúrától és a táblamenedzsment zónáitól függő kijuttatási mennyiségeket és egy saját fejlesztésű differenciált kijuttató eszközt is.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
