Hollandia az USA után a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre – írja a cbs.nl és a government.nl. Ez egy kifejezetten bravúros teljesítmény, mivel területe az előbbi országénál csaknem kétszáznegyvenszer kisebb, népsűrűsége viszont Európában Málta után a legnagyobb, ami erősen korlátozza a mezőgazdasági termelés (főleg az állattartás) lehetőségeit.

A Holland Statisztikai Hivatal (CBS) adatai szerint a hollandok 2016-ban 85 milliárd euró értékben szállítottak mezőgazdasági termékeket külföldre, ezenkívül a know-how értékesítés révén és a technológiai exportból 9 milliárd euró bevételük származott, azaz a teljes mezőgazdasági exportjuk 94 milliárd eurós rekordértéket ért el, ami 4,4 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Az agrárexport messze legnagyobb hányadát a kertészeti termékek (főleg a virágok és dísznövények, illetve azok szaporítóanyagai) képezik, utána a hús- és tejtermékek következnek.

élelmiszer

A kertészeti termékeket a hús-és tejtermékek követik – fotó: Shutterstock

Az export szempontjából Hollandia legfontosabb kereskedelmi partnereit az európai országok képezik. Ezek közül Németország a holland kivitelnek mintegy egyharmadát veszi fel, részesedése azonban egyes termékeknél a kétharmad részt is eléri. Az utóbbi egy-két évtizedben azonban számottevően növekszik a fejlődő országokba irányuló holland export (üvegházak, klímaszabályozó és istállói berendezések, stb.) mennyisége és értéke. Ezzel kapcsolatban Van Dam, agrárminiszter büszkén jelentette ki a következőket: „Sikeresen megerősítettük pozíciónkat az agrárexportban. ... A Made in Holland címke ma már nem csak a tulipánokat és a sajtokat jelöli. ... Elismertségünk a világban a mezőgazdasági tudományos ismeretek és a technológiák területén tovább növekszik.”

Ugyanakkor Hollandia – főleg déligyümölcsökből és egyéb trópusi termékekből álló – agrárimportja az elmúlt évben mindössze 1,6 százalékkal növekedett, és 57,1 milliárd eurós szintet ért el, így a cikkcsoport pozitív szaldója 36.9 milliárd euót tett ki. Ebben az árak alakulása is közrejátszott, mivel a hollandok által exportált termékek árai enyhén növekedtek, az importárak viszont valamelyest csökkentek.

Magyarország is rekordtermést ért el az előző évben több kultúrában, ugyanis a kukorica termésátlaga meghaladta a hektáronkénti 8,6 tonnát, az összes termés 8,8 millió tonna volt; gabonából 145 ezer hektárral (5,4 százalékkal) kisebb területen 2,5 millió tonnával (17,8 százalékkal) több termett 2015-höz képest. A napraforgó tavalyi hektáronkénti 3 tonnás termésátlaga nemcsak történelmi, de világrekord is. Igaz, szemben a hollandokkal, a magyar gazdák komoly értékesítési nehézségekkel néznek szembe.