2020 óta hazánkban 19%-kal 196 ezerre csökkent az agrárgazdaságok száma, nőttek a birtokméretek és az átlagos állatlétszámok. A gazdatársadalom elöregedése mellett emelkedett a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók aránya. A mezőgazdasági terület nagyságában és szerkezetében nem történt érdemi változás, ugyanakkor növekedett az öntözhető területek nagysága. 2023. június 1-jén a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány kevesebb, a baromfiállomány pedig több lett az egy évvel korábbihoz képest, olvasható a KSH legfrissebb, agráriumról szóló statisztikai jelentésében.

Tovább csökkent a gazdaságok száma

2023. június 1-jén 196 ezer agrárgazdaság működött az országban az előzetes adatok szerint, 45 ezerrel (19%-kal) kevesebb, mint három évvel korábban. Az elmúlt években is elsősorban a kisebb mezőgazdasági területet használó, néhány állatot tartó gazdaságok hagytak fel mezőgazdasági tevékenységükkel, melynek eredményeképpen tovább nőttek a birtokméretek, illetve az átlagos állatlétszámok.

Ábra forrása: KSH

Idősödő gazdatársadalom, növekvő képzettség

Az elmúlt három évben tovább folytatódott a gazdaságok irányítóinak idősödése. A 65 éves és annál idősebb irányítók aránya a 2020. évi 35-ről 37%-ra emelkedett. A 35 év alatti gazdálkodók aránya 4,9% volt, csakúgy, mint 2020-ban.

A gazdaságok számának folyamatos csökkenésével párhuzamosan emelkedik a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya, 2023-ban minden kilencedik irányító ebbe a kategóriába tartozott.

Ábra forrása: KSH

Emelkedett a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező irányítók aránya is, részesedésük a 2010. évi arány több mint kétszerese volt, 2023-ban meghaladta a 34%-ot.

Az ország területének 55%-a mezőgazdasági terület

A mezőgazdasági terület az ország területének 55%-át teszi ki, az erdőkkel együtt pedig 80%-hoz közelítő értékről van szó. A területek 82%-a szántó (4,2 millió hektár), 16%-a gyep (793 ezer hektár). Gyümölcsültetvények mintegy 83 ezer hektáron találhatóak, szőlő pedig közel 60 ezer hektáron.

A szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya a 2020. évi, 58%-os értékről 60%-ra emelkedett, míg a második legjellemzőbb csoport az ipari növényeké, 23%-os aránnyal. A takarmánynövények aránya a három évvel korábbival megegyezik, 8,3%, míg a be nem vetett szántó aránya 2,7-ről 1,9%-ra csökkent 2023-ra.


A csemegekukorica és a zöldborsó adja a zöldségterület 63%-át

A zöldségfélék vetésterületi megoszlása az elmúlt évek során lényegében nem változott, 2023-ban is csemegekukoricát (31,9 ezer hektár) és zöldborsót (18,4 ezer hektár) vetettek a legnagyobb területen, mely az összes zöldségterület 63%-át adja. Az édeskömény 7,5 ezer hektáros területével továbbra is a harmadik legjelentősebb növény.

A gyümölcsös terület 29%-án almát termesztenek

A mezőgazdasági terület 1,6%-a, 83 ezer hektár a gyümölcsös művelési ágba tartozik, ez az arány az elmúlt időszakban lényegében nem változott. A legnagyobb területtel rendelkező gyümölcsfajunk, az alma területe 23,7 ezer hektár, a teljes gyümölcsös terület 29%-át teszi ki. A meggy területe némileg csökkent 2022-höz képest, a 13,5 ezer hektáros terület az összes gyümölcsös terület 16%-át jelenti. A dió területe az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2023-ban a 10,5 ezer hektárt is meghaladta. 2022 óta szintén növekedett a szilva (7,2 ezer hektár), a bodza (6,6 ezer hektár) és a kajszibarack (6,2 ezer hektár) területe. Az őszibaracké ugyanakkor tovább csökkent, így 2023-ban már csak 2,3 ezer hektár volt.

Az idősödő gyümölcsös ültetvények kedvezőtlen képet rajzolnak az ágazat kilátásairól. Ezeken az ültetvényeken nehezebb hatékony gazdálkodást folytatni, emellett a most még stagnáló területnagyság csökkenése is megkezdődhet új telepítések hiányában.

Átalakulóban a birtokszerkezet

2023-ban a gazdaságok 7%-a nem használt mezőgazdasági területet, míg 15%-a 1 hektár alatti területet művel. Továbbra is a legjellemzőbbek az 1–5 hektár közötti területek, a gazdaságok egyharmadára jellemző ez a birtokméret. A teljes mezőgazdasági terület egyötöde a 200 és 500 hektár közötti földhasználóknál található, bár ezek a gazdaságok a teljes gazdaságszámnak csak az 1,9%-át teszik ki.

Ábra forrása: KSH

Az elmúlt három év alatt mind a gazdaságszám, mind a használt terület változásában a 10 és 1000 hektár közötti kategóriák mindegyikében pozitív előjelű változások történtek.

Növekszik a 65 év feletti gazdálkodók által használt mezőgazdasági terület nagysága

2010 óta folyamatosan emelkedik a 65 éves és annál idősebb irányító vezette gazdaságok által használt mezőgazdasági terület, arányuk 2023-ban már 29% volt. Az ezen gazdaságok által használt terület nagysága megközelíti az 1,5 millió hektárt.

Az elmúlt három évben jelentősen nőtt az öntözhető terület nagysága

Idén már 153 ezer hektárt öntöztek a KSH jelentése szerint. 2023-ban az esőztető öntözés az öntözött mezőgazdasági terület 75, a felületi öntözés 14, a csepegtető öntözés 9,7, míg a párolgási veszteség szempontjából leghatékonyabb, felszín alatti öntözés mindössze 1,0%-án volt jellemző.

Csökkenő állatállomány, kevesebb állattartó

2023. június 1-jén a főbb mezőgazdasági haszonállatok közül a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és a pulykaállomány kevesebb, a tyúk-, a lúd- és a kacsaállomány pedig több volt, mint egy évvel korábban. 2022 decemberéhez viszonyítva a juhok és a tyúkok száma emelkedett, a szarvasmarháké némileg csökkent, míg a sertéseké lényegében nem változott. A szarvasmarha-állomány 876 ezer volt, 9 ezerrel kevesebb, mint 2022 decemberében, és 27 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

A sertéstartók száma tovább csökkent, számuk 2023. június 1-jén 24,7 ezer volt. Tovább folytatódott az a tendencia, hogy a kisebb, néhány sertést tartó gazdaságok fejezik be tevékenységüket.

Növekvő traktorállomány

A 2023. június 1-jét megelőző egy év során a gazdaságok 83%-ában használtak mezőgazdasági gépet. A legelterjedtebb a traktor használata volt, mellyel a gazdaságok 40%-a rendelkezett, kombájnnal mindössze 7,3%. 17%-kal több traktor van a gazdaságokban, mint tíz évvel korábban. A növekedés a nagyobb teljesítményű traktorok körében történt.

A gazdaságban használt gépek Saját gépet használt Más tulajdonában lévő gépet használt Saját és más tulajdonában lévő gépet is használt Nem használt
Traktorok 37,4 36,9 2,2 23,5
Talajművelő gépek 32 36 2,4 29,5
Vető, ültető- és palántázó gépek 18 32,5 1,8 47,7
Trágyaszórók, trágyapermetezők, a hígtrágya-kijuttatás gépei 12,3 26,4 1,2 60,1
Növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezések 21,4 31,7 1,7 45,2
Kombájnok 5,6 37,3 1,7 55,4

A gazdaságok számának megoszlása géptípusonként tulajdonviszony szerint, 2022. június 1. – 2023. június 1. (%)

Tízből hét gazdaság papíralapon gyűjti a gazdálkodási adatokat

2023-ban a gazdaságok 69%-ában gyűjtötték papíralapon a gazdálkodás során keletkezett adatokat, míg 19%-ában könyvelő (is) foglalkozott ezekkel. A gazdaságok 13%-a használt általános szoftvereket (Excel, Access), és töredékük, mindössze 2,0%-uk valamilyen speciális szoftvert erre a célra.

Átalakuló precíziós gazdálkodás

A precíziós eszközök és technikák alkalmazásának terén átrendeződés ment végbe 2020 óta. A növényállapot-felmérést saját eszközzel végző vagy szolgáltatásként igénybe vevő gazdaságok aránya a 2020. évi 5,6-ről 2,2%-ra, míg a drónhasználat 1,4-ről 0,9%-ra csökkent, elsősorban a kapcsolódó szabályozások szigorodása miatt. A differenciált műveletek alkalmazásának aránya három év alatt 2,8-ről 4,8%-ra emelkedett. Ezek közül is a tápanyag-kijuttatás (3,8%), a vetés, ültetés (3,5%), a növényvédelem (3,7%) és a gyomtalanítás ilyen módon történő végzése képez az átlagnál nagyobb arányt. A sorvezető/automata kormányzás aránya 2020 óta 4,0-ről 5,3%-ra emelkedett.

A teljes (előzetes) statisztikai elemzés a KSH oldalán olvasható.