Idén második alkalommal rendezte meg a PREGA Science – Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Tudományos Konferenciát az Agroinform.hu – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Agrármarketing Centrummal együttműködve –, ezúttal is a PREGA Konferencia és Kiállítás előtti napon. A konferencia célja, hogy a tudományos élet képviselői is tapasztalatot cseréljenek a precíziós gazdálkodással kapcsolatos kutatási eredményeikről, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatáról. A tanácskozás angol nyelven folyt, tolmácsolás nélkül.

A résztvevőket Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Somogyi Norbert, a Nemzeti Mezőgazdasági Kutatási és Innovációs Központ stratégiai ügyekért felelős főigazgató-helyettese és Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke köszöntötte.

Feldman

Feldman Zsolt köszöntötte a résztvevőket – fotó: Agroinform.hu

Éder Tamás a PREGA Konferencia szervezésében részt vevő NAK képviseletében az Agroinform.hu-nak elmondta: nagyon fontos feladatuknak tartják, hogy a legújabb technológiai megoldásokat minél szélesebb körben eljuttassák a tagságukhoz. Hatalmas lehetőséget látnak a precíziós gazdálkodásban, és bíznak abban, hogy Magyarország azok közé az országok közé fog tartozni, amelyek élen járnak ebben. Ezáltal kiveszi a részét mindazon pozitívumokból, amelyeket a precíziós gazdálkodás adhat.

Éder

Éder Tamás: "Bízunk abban, hogy Magyarország azok közé az országok közé fog tartozni, amelyek élen járnak a precíziós gazdálkodásban." – fotó: Agroinform.hu

Ami a magyar élelmiszeripart illeti, a kutatási eredmények alkalmazásában lemaradásban van a fejlett világhoz képest. Ez abból is fakad, hogy az elmúlt 10-20 évben nem volt túl jó az ágazat jövedelmezősége, a keletkező erőforrások nem feltétlenül a high tech-re, hanem az elmaradt fejlesztések pótlására mentek. Bízom abban, hogy ez is változik a jövőben – tette hozzá.

A nitrogénmenedzsment lehetőségei

A plenáris programok két „sztárelőadója” a Nemzetközi Precíziós Mezőgazdasági Társaság (ISPA) elnöke, illetve titkára volt. Milics Gábor egyetemi docens, a konferencia szakmai szervezője az előadásokról elmondta: Nicolas Tremblay (ISPA-elnök) fő kutatási területe a nitrogénellátottság. A nitrogénmenedzsment lehetőségeire vonatkozó legfrissebb tudományos eredményeit hozta el a konferenciára. Az elhangzottak tanulsága az volt, hogy az adatgyűjtés önmagában kevés. El kell jutnunk ezek kiértékelésééig is. Az adatgyűjtés „mámorában élve” fontos szakmai üzenet volt számunkra az is, hogy nagyobb területről, sokkal diverzebb módon kell gyűjtenünk ezeket az adatokat, és módosítani kell az elemzési metóduson is, hogy valóban azokat információkat kapjuk meg a végén, amelyekre kíváncsiak vagyunk.

Tremblay

Nicolas Tremblay a nitrogénellétottságról tartott előadást – fotó: Agroinform.hu

Viacheslav Adamchuk (ISPA-titkár) a szenzortechnológiával kapcsolatos tanulmányairól ismert a nemzetközi közönség körében. A talajmérés különböző szenzoros módszereit és eszközeit mutatta be. Ezek még kutatási fázisban vannak, de várhatóan már a közeli jövőben lehetőség nyílik az alkalmazásukra.

A hazai gyakorlat és a tudomány nincs is olyan messze egymástól

A plenáris előadásokat követően négy szekcióban folytatódott a munka. Ezek értékelésére a szekcióvezetőket kértük.

Milics Gábor (a Széchenyi István Egyetem docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke) – távérzékelés és a különböző variálható kijuttatások szekció: láthattuk a távérzékeléssel kapcsolatos teljes palettát: a drónost, a föld közelit és a műholdast. Nagyon tanulságos volt azzal szembesülni, hogy ugyan gyűjtjük az ezekkel kapcsolatos információkat, de nem biztos, hogy kiderül például, mi okozhatja azokat a különbségeket, amelyeket a műholdképeken látunk. Persze erre is mutattak megoldást: „csak” össze kell hasonlítani a különböző mérési eljárások alapján meghatározható menedzserzónákat. Kiderült, minél több információt szerzünk, minél több adatot gyűjtünk, annál pontosabb lesz a lehatárolás. Az is megfogalmazódott, hogy mindenképpen kell egy agráriumhoz értő szakértő is ehhez a munkához.

Külön érdekesség, hogy a tudományos igényességgel elvégzett kutatások gyakorlati részét gazdálkodók végezték. Tehát nemcsak kis területen, kontrollált körülmények között, előre meghatározott menedzsmentzónákban folyt a munka, hanem viszonylag nagy táblákon. Azt láttam, hogy a hazai gyakorlati megvalósítás nincs is olyan messze a tudománytól.

Milics Gábor

Milics Gábor: "Minél több információt szerzünk, minél több adatot gyűjtünk, annál pontosabb lesz a lehatárolás." – fotó: Agroinform.hu

Riczu Péter (egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem) – precíziós kertészet: a négy előadásból három a szőlészetről szólt. Megmutatták a különböző kezelési eljárások és az űrtávérzékelési adatok összekombinálásának lehetőségeit. Arra is láttunk példát, hogyan lehet lézeres szkenneradatokat használni háromdimenziós lombozatmodellezésre. De szó esett a bogyók méreteivel kapcsolatos vizsgálatok eredményeiről is.

A negyedik előadás pedig nem konkrétan kertészethez kötődött. Azt a lehetőséget mutatta meg, hogy a dróntechnológiával miként lehet a növénytermesztési technológiát tökéletesíteni. Ezek eredményeit a kertészetbe is át lehet forgatni, hiszen például a gyomvizsgálati vagy a növény vegetációs állapotáról szóló kutatás eredményei itt is hasznosíthatók. Az előadásokban ismertetett eljárások által hatékonyabbá lehet tenni a termesztést. Nemcsak tábla-, hanem akár faj- vagy egyedszintű megközelítést is lehetővé tesznek. Ezáltal víz-, energia-, tápanyag- és egyéb inputanyag-megtakarítások érhetők el.

A konklúzió számomra az volt, hogy a precíziós szőlészeti kutatások ugyan eléggé előrehaladottak Magyarországon, viszont ezek eredményei a gyakorlatban még kevéssé jelennek meg. Valószínűleg a gazdálkodók hozzáállásán múlik ez, és szemléletváltás kellene hozzá.

Riczu

Riczu Péter szerint a precíziós szőlészet alkalmazásához szükség lenne a gazdálkodók szemléletváltásához – fotó: Agroinform.hu

Molnár András (az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese, tudományos főmunkatársa) – fenntarthatóság, modellezés, a precíziós gazdálkodás közgazdaságtana szekció: nagyon változatos témák kerültek terítékre. A nyitó előadás az elmúlt évtizedek fejlődésének főbb pontjait mutatta meg, illetőleg a versenyképesség és fenntarthatóság egymásnak feszülő társadalmi kihívását vizsgálta. Sok publikációt hozott a nemzetközi porondról, amelyek segítségével kiválóan érzékeltette a dilemmát.

Az innovációs szerepe is napirendre került, mind elméleti, mind gyakorlati megközelítésben. A végkonklúzió az volt, hogy aki nem lép rá a precíziós útra, nem vállalja be az innovációt, az lemarad. A kutatói világból pedig arról kaptunk áttekintést, hogyan lehet a hagyományos tejelőszarvasmarha-tartásban végzett méréseket átváltani a digitális technológiára. Láttunk egy részletes adatelemzésen alapuló példát arra is, hogy a szántóföldi növénytermesztésben miként lehet hiperspektrális mérésekkel kiváltani a drága laboratóriumi vizsgálatokat.

Riczu Péter (egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem) – talaj és öntözés szekció: öt előadást hallottunk, valamennyi a szántóföldi műveléshez kapcsolódott. Arra a konklúzióra jutottak, hogy a talajtérképeknek, valamint a mérhető és begyűjthető talajformációknak hatalmas jelentőségük van az öntözésben. Megismerhettünk olyan újabb típusú szenzorokat, amelyek által minden eddiginél hatékonyabban végezhető el a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak a meghatározása. Az eddigi időigényes technológiákkal szemben ráadásul azonnali információt tudnak nyújtani.

Az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a döntés-előkészítés a legégetőbb téma

A PREGA Science előadásain elhangzott információk közül melyik volt az ön számára a legérdekesebb – tettük fel a kérdést néhány résztvevőnek.

Mesterházi Péter Ákos (címzetes egyetemi docens, az AXIÁL Kft. precíziós gazdálkodási csoportjának vezetője): a szekcióelőadások nagyjából azt a képet igazolták vissza, amelyet egyébként is látunk: az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és a döntés-előkészítés a legégetőbb téma. Ebben hallottunk néhány érdekes előadást, figyelemre méltó megoldásokkal. Ugyanakkor még nagyon sok kérdőjel maradt, a gyakorlatba átültethető megoldásokból kevés van.

Nagyon érdekes volt a két külföldi szakember előadása is. Nicolas Tremblay arra világított rá, hogy nemzetközi szinten is ugyanazok a problémák, mint idehaza. Hiába indult az Egyesült Államokban jóval korábban a precíziós növénytermesztés, igazából ők is az adatfeldolgozáson „agyalnak”, és azon, hogy az adatokból kinyert információk hogyan szolgálhatják a döntéshozatalt. Tehát közös a probléma! Ez azt is jelenti, hogy nem is vagyunk annyira lemaradva.

Viacheslav Adamchuk professzor pedig hasznos kitekintést adott a különböző szenzoros adatgyűjtési módszerekről. Ez személyesen is nagyon érdekelt.

Mesterházi

Mesterházi Péter Ákos: "Nem is vagyunk annyira lemaradva." – fotó: Agroinform.hu

Horváth Attila (KITE Zrt., precíziós gazdálkodási rendszer, fejlesztőmérnök): a legértékesebb momentum az volt, hogy megismerhettem a legújabb kutatási eredményeket, amelyek munkámhoz kapcsolódó információkat is jelentenek. A távérzékelési szekció előadásait kísértem figyelemmel, mert magam is foglalkozom műholdképekkel, valamint a precíziós gazdálkodást segítő egyéb rendszerek optimalizálásával. Itt mutatták be azt az eljárást – mi magunk is gondolkodtunk már a kipróbálásáról –, amely különféle hullámhosszokon vizsgálja a száraz talajokat, és általa szinte laboratóriumi körülmények között meghatározható az összetételük. Ez a módszer sokat gyorsítana talajminta-vételezési szolgáltatásokon. Hollandiában már nemsokára elfogadott módszer lesz, innentől kezdve pedig az egész Európai Unióban elterjedhet.

Burai Péter (Eszterházy Károly Egyetem, Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet, főiskolai docens): számomra a kertészeti szekcióban Lencsés Enikő előadása – amely többek között a drónok alkalmazásának ökonómiai kérdéseit vizsgálta – volt a felfedezés erejével ható és rendkívül hasznos. Egy olyan elméleti, műszaki paramétereken alapuló kutatást ismertetett, amelyre nekünk az egyetemen már működő rendszerünk van! Ugyanis az a két cég, amellyel a kutatás-fejlesztésben együttműködünk, már használ ilyen technológiát. Itt a konferencián egyeztettünk is arról, hogy összevetjük a számításaikat a mi tapasztalatainkkal.

A kutatásunkban szereplő drón egy-egy alkalommal 10-12 liter növényvédő szert juttat ki, így néhány hektárt képes kezelni. Az a jó benne, hogy nem kell bemenni a területre, és mivel pilóta nélküli eszköz, alacsonyabb a működési költsége is. Gyomdetektálást is csinálunk, a térkép alapján a drón pontosan oda juttatja ki a növényvédő szert, ahol a fertőzöttség van. Tehát helyspecifikus kijuttatásra képes. Ezáltal nemcsak gazdaságos, hanem a környezetvédelmi szempontoknak is eleget tesz.

Éder Tamás (NAK, élelmiszeriparért felelős országos alelnök): meglepett, hogy csak a szántóföldi talaj vizsgálatára milyen sokféle szenzoros megoldás létezik. Nyilván nagyon jó volna mindent és folyamatosan mérni a földben, ennek azonban költségei is vannak, tehát ki kell választani azokat a megoldásokat ezek közül, amelyek a leghasznosabbak a termelők számára. A kutatók még keresik azokat a megoldásokat, amelyek a legkönnyebben és a leghasznosabban adaptálhatók a precíziós gazdálkodásba.

Németh István (Magro.hu, ügyvezető): nagyon sok gazdálkodóval vagyunk kapcsolatban. Mindennapos tapasztalatom, milyen szkepszissel viseltetnek a precíziós technológia iránt. Épp ezért mindenképpen nagyon fontos volt látnom, hogyan szivárognak be ezek a technológiák a gyakorlatba, melyek azok a lépések, amelyeken keresztül eljutnak végül a felhasználókhoz. Ez semmivel sem különbözik a többi innovációs folyamattól: mindegyiknek végig kell járnia ugyanazokat a lépcsőfokokat, még ha különböző ütemben is.

PREGA