A mezőgazdasági finanszírozás akár 10 évet is visszaléphet az idén, mert a megemelkedett kamatok miatt az integrátorok lényegesen szigorúbb szemmel nézik meg, melyik termelő mögé állnak be - írta meg a portfolio.hu

traktor

A megváltozott kamatkörnyezetben a mezőgazdasági integrátorok lényegesen szigorúbb bírálatnak vetik majd alá a termelőket – fotó: pixabay.com

Sokan kiesnek a finanszírozásból

A bankokhoz forduló kevésbé hitelképes termelőktől a pénzintézetek a megszokottnál nagyobb fedezetet kérhetnek, vagy átszervezhetik termelésüket. A tavalyi aszály miatt a szántóföldi összkép  egyébként is változóban van, hiszen újra egymillió hektár felett vetettek búzát, kukoricából viszont várhatóan kevesebbet vetnek majd. Helyette növekedni fog a napraforgó területe, és fellendül az aszálytűrő cirok iránti vetési kedv is.

A finanszírozás elbírálásakor a megváltozott kamatkörnyezetben a mezőgazdasági integrátorok lényegesen szigorúbb bírálatnak vetik majd alá a termelőket, alaposabban megnézve, hogy kinek szavaznak bizalmat.


Elkerülhetetlen lesz a visszarendeződés?

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke beszélt a Portfóliónak arról, hogy a magas kamatok milyen hatással lesznek az integrátorok hozzáállására. Elmondta, hogy a termelő helyett a mezőgazdasági inputköltségeket megfinanszírozó, a különböző terményekre szerződést kötő, gyakran az értékesítést, szaktanácsadást is magukra vállaló cégek ezentúl jobban megfontolják, hogy a termelők közül kik mögé álljanak be. A kisebb, kevésbé hitelképes termelőket most sokkal nagyobb eséllyel fogják elutasítani, mint a korábban.

A jó hitelképességgel rendelkező, egyébként is tőkeerős, évek óta eredményesen gazdálkodó termelőket nem fenyegeti az a veszély, hogy finanszírozó partner nélkül maradnak, náluk ugyanis sorban állnak az integrátorok, versengenek értük

– mondta el Petőházi Tamás.

A kisebb termelők számára megoldást jelenthet egy banki partner, de előfordulhat, hogy a bankok is szigorúbb szempontok alapján bírálnak majd, mint korábban - akár nagyobb fedezetet is kérhetnek, vagy könnyebben utasíthatják el a kérelmeket. Ebben az esetben a termelőnek a saját erőforrásaiban kell bíznia, vagy a tevékenységét át kell szerveznie. Petőházi Tamás szerint ennek következtében 5-10 éves visszarendeződés alakulhat ki az agrárfinanszírozásban az eddigiekhez képest.

cirok

A tavalyi, rendkívül súlyos aszály miatt várhatóan a kukorica vetésterülete az idén csökkenni fog, viszont a  lényegesen aszálytűrőbb, máshol már jól bizonyító cirok területe nagyot nőhet – fotó: pixabay.com

Több napraforgót fognak vetni és a cirok is duplázhat

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a 2023-as év várakozásairól is szólt, kijelentve, hogy kielégítő mennyiségű volt a téli csapadék, szó sincs téli aszályról, mi több, 100-200 ezer hektáron belvíz is keletkezhet.

A legtöbb helyen normálisan telítődtek a talajok, ilyen esetekben bizonyos mennyiségű belvíz elkerülhetetlen

- fogalmazott.

A tavalyi, rendkívül súlyos aszály miatt várhatóan a kukorica vetésterülete az idén csökkenni fog, viszont a  lényegesen aszálytűrőbb, máshol már jól bizonyító cirok területe nagyot nőhet, akár elérheti az 50-70 ezer hektárt is. Az elnök azt is valószínűsítette, hogy napraforgóból is többet termelnek majd a gazdák.

Az őszi vetésű növényekről elmondta, hogy a búza vetésterülete újra meghaladta az egymillió hektárt, több mint 330 ezer hektáron vetettek árpát, és több mint 70 ezer hektáron tritikálét.